Óbudán vagyunk, Budapest egyik legnépesebb kerületében. Ezerarcú városrész, szokták mondani, és valóban, van itt római kori emlék, védett erdők, soksávos utak, kertes házas övezet, műemlékházak, de szép számmal laknak panelban is. Most egy kisebb lakótelep nem panel!) négyemeletes társasházának első emeleti lakását vizsgáljuk, amit egy fiatal pár vásárolt meg, és költözés előtt alapos átalakítást terveztek.
Az teljesen természetes volt, ha már a felújításhoz szétverik a lakást, akkor az energetikai korszerűsítést is elvégzik, hiszen nem szeretnék, hogy a pénzt szó szerint az ablakon (és a falakon) szökjön el. Azért kérték a tanúsító szakember tanácsait, hogy reális képet kapjanak a lakás állapotáról és a felújítási lehetőségekről, de a végső döntésben és a kivitelezés koordinálásában egyikőjük gépész végzettségű édesapja is segített.
Vékony falak, gyenge hatásfokú konvektor
A ház valamikor a hetvenes évek elején épült. Akkor még messze volt az olajválság, az építéskor nem volt az első szempont a minél alacsonyabb fűtésszámla, hanem hogy sokan, gyorsan, olcsón jussanak lakáshoz. Ennek megfelelően az öntöttbeton falak vékonyak (25 cm-esek), hőszigetelés nélküliek, óriási rajtuk a hőveszteség. Ezen csak egy picit enyhít, hogy a falfelületeket belülről gipszkartonnal borították, de ez inkább a fal egyenetlenségek elfedésére alkalmas, mint a hőkomfort növelésére.
lakcímke a figyelőneten
A FigyelőNet és az Energia Klub Lakcímke projektjének közös „Bemutatkozik az energiatanúsítvány” rovatában hétről hétre megvizsgáljuk egy-egy magyar ingatlan már elkészült energiatanúsítványát. Ez röviden egy szakértő által készített minősítés, amely 10 fokú skálán mutatja meg lakásunk „energiahatékonyságát”, hasonlóan a háztartási gépekhez.
A tanúsító elmondása szerint a gipszkarton mögötti falakból szinte sütött a hideg, a konnektorok nyílásain pedig szabályszerűen huzatot lehetett érezni. A régi, huzatos nyílászárók is hatalmas hőveszetséget jelentenek.A fűtési rendszer elavult, a meleget régi, rossz hatásfokú gázkonvektorok adják (a szakértői becslés szerint ezek hatásfoka 70 százalék körüli, míg egy új kazáné éves átlagban 95 százalék felett is lehet), a vizet átfolyós rendszerű, nyílt égésterű gázkazánnal melegítik.
A lakás előnye ugyanakkor, hogy mivel az első emeleten van, alatta és felette is fűtött lakás helyezkedik el, így kisebb a külső levegővel érintkező hűlő felülete. Általában jellemző a társasházi lakásokra, hogy – ha két hasonló műszaki paraméterekkel rendelkező épületet hasonlítunk össze – fajlagosan kisebb az energiaigényük, mint a szabadon álló, családi házaké.
A lakás – mint olyan sok másik hasonló hazai épület – meglehetősen rossz energetikai állapotban van. Műszaki paraméterei alapján éves elvi energiaigénye 405 kWh egy négyzetméterre vetítve, ami a „H” kategóriához elég. Több mint két és félszer többet fogyaszt, mint egy hasonló, új építésű lakás. A 64 négyzetméteres otthonnál ezek a számok azt jelentik, hogy fűtésre és vízmelegítésre elvben évente 2750 köbméter földgázra van szükség. A valós fogyasztás természetesen ettől eltérhet, mert sok múlik az egyéni felhasználói szokásokon.
miért épp kwh/m2 év?
A kWh/m2 év azt mutatja meg, hogy egy évben mennyi energia szükséges a lakás fűtésére, hűtésére, és a lakók által használt meleg víz előállítására. Mindezt egy egységnyi – egy négyzetméternyi – területre vetítve. Így akár egy 300 négyzetméteres családi ház fajlagos energiaigénye is könnyen összevethető egy 50 négyzetméteres panellakáséval.
Ablakcsere, falszigetelés, fűtéskorszerűsítés…
Az energiatanúsítók mérlegelték, hogy mik azok a közeljövőben reálisan megvalósítható megoldások, amivel csökkenteni lehetne a lakás energiaigényét. Ennek megfelelően olyan javaslatok is bekerültek, amelyek nem mindig követik a megszokott általános szakmai szabályokat, ugyanakkor az adott helyzetben, egy társasház első emeleti lakójának ezek az elérhető megoldások.
Elsőként a nyílászárók cseréjét ajánlják, hőszigetelt üvegezésű, 5 légkamrás ablakokra és hőszigetelt ajtóra. Nagyon fontos, hogy új, fokozottan légzáró ablakokat csak légbevezetővel szabad beépíteni, bár a kivitelezői gyakorlat nem mindig követi ezt a szabályt. Ezért is hasznos, ha energetikai szakértővel konzultálunk felújítás előtt, mert a szakember felhívja a figyelmet az ilyen veszélyekre. A nyári túlmelegedés és a téli hőveszteség ellen is ajánlják, hogy az ablakokra kívülről szereljenek redőnyt.
A javaslatok között szerepel az is, hogy a korábban már felrakott gipszkarton mögötti légrést kőzetgyapot szigetelőanyaggal töltsék ki. Bár belső hőszigetelést a legritkább esetben javasolnak a szakemberek, bizonyos esetekben – például ilyenkor, amikor a társasházban nem várható, hogy belátható időn belül szigetelik a teljes homlokzatot – elfogadható ez a megoldás is.
Néhány dologra azonban ügyelni kell a belső hőszigetelésnél. A falak penészesedése elkerülhető, ha speciális, belső térre javasolt szigetelő és ragasztóanyagokat használunk. Erre gondosan ügyeljünk, még a szigetelőrendszer megvásárlása előtt, a piaci választékban pedig biztosan megtaláljuk a megfelelő termékeket.
Mint láttuk, az elavult konvektoros fűtés is korszerűsítésre szorult. Itt a tanúsítók radiátoros fűtési rendszer kiépítését javasolták, ahol zárt égésterű kondenzációs kombikazán termeli a fűtéshez és vízmelegítéshez szükséges hőt. Ebben az esetben nem volt annyira egyértelmű, hogy a kivitelezés megvalósítható, ugyanis a ház egycsatornás gyűjtőkéményébe, amibe az épület összes többi kéményes gázkészüléke is be van kötve, nem lehet a zárt égésterű cirkókazán füstgázelvezető rendszerét bekötni.
A lakók a gázszolgáltatótól arra kértek, és kaptak engedélyt, hogy kémény helyett az ablakoktól távolabb, a falon keresztül vezethessék ki a füstgázt. Tulajdonképpen ez a megoldás működik a parapet rendszerű konvektoroknál is, de az új, úgynevezett turbós készülék egy ventilátor segítségével nagy nyomáson löki ki az égésterméket, ami így rögtön távolabb kerül az épülettől, és nem tud visszaáramolni a lakásba.
Négy kategóriával jobb, ezerötszáz köbméterrel kevesebb
A lakók a tanúsító által javasolt korszerűsítési lépések mindegyikét megvalósították, és ehhez pályázatot is benyújtottak a Klímabarát Otthon Programra. A tanúsítvány számítása szerint a korszerűsítéssel a lakás „H”-ból „F” kategóriába juthat, ez azonban csak becslés a jövőre nézve. Ennél a lakásnál készült egy utólagos, a felújítás eredményeit magában foglaló számítás is, ami már pontosabb képet ad arról, milyen eredményt hozott az ablakcsere, a szigetelés és a fűtéskorszerűsítés.
Ez alapján a lakás „D” energiaosztályt ért el, ami a kiinduló állapotnál négy kategóriával jobb. Meglepően jó eredmény ahhoz képest, hogy egy társasházban egyetlen tulajdonos lehetőségei eléggé korlátozottak. Méginkább elégedettek lehetnek a lakók, ha az energiaosztály ugrás mellett kiszámolják, hogy mit hoztak a korszerűsítések a gázszámlában. Sikerült az eredeti, rendkívül magas, évi 2700 köbméter feletti elvi fogyasztást nagyjából 1500 köbméterrel lefaragni, ami a mostani gázárakon kétszázezer forinttal kisebb éves gázszámlát jelent.
Emellett persze a lakás komfortja, értéke is növekedett, és biztonságosabb is lett. Nincs már többé veszélyes, nyílt égésterű kazán, az ablakon nem húz be a hideg, a falak sem sugároznak hideget, így akár néhány fokkal alacsonyabb hőmérsékleten is jól érezhetik magukat a lakók. Egy társasházban akkor lehet igazán látványos eredményt elérni, ha a ház közösen, összefogva hőszigeteli a külső falakat, egyszerre cseréli ki a nyílászárókat, és akár közös fűtéskorszerűsítésbe kezd. Így nem csak energetikai de pénzügyi tekintetben is jobban járnak, hiszen a nagyobb munkára közösen kedvezőbb árajánlatot kaphatnának, mint a lakók egyesével.
Ha szeretné megnézni magát a tanúsítványt és a hozzá tartozó műszaki jegyzőkönyvet látogasson el a Lakcímke oldal Bemutatkozik a tanúsítvány rovatába. A lakcimke.hu-n a tanúsítás jogi hátterével, gyakorlati kérdéseivel is megismerkedhet, és persze sok hasznos tippet, tanácsot talál. A jövő héten pedig, itt a FigyelőNeten egy vidéki családi ház „fogyasztását” boncolgatjuk majd.
