Az évad kezdete Nyugat-Európában a magyarok jelenlététől „hangos”: a londoni Royal Academy of Arts a budapesti Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria kincseiből válogatott kiállítást mutatja be, a párizsi Jeu de Paume nevű kiállítóhely pedig az egyik leghíresebb magyar származású fotográfusnak, André Kertésznek szentel retrospektív tárlatot.
A Jeu de Paume
A Tuileriák kertjében található, III. Napóleon idejében épített labdaház 1909 óta funkcionál galériaként. Mostani formájában François Mitterrand avatta fel 1991-ben, azóta a modern és kortárs művészetekre fokuszáló galériában a fotó- és videó művészetek kerültek előtérbe, olyan világhírű fotográfusok kiállításait mutatták be, mint Richard Avedon, Robert Frank és Lee Friedlander. Az André Kertész tárlatot az egykori köztársasági elnök unokaöccse Frédéric Mitterrand kulturális miniszter nyitotta meg.
Försnter Magda a metróban
Kertész egyik legismertebb képe a „Groteszk táncosnő” — amelyen Förstner Magda táncosnő látható Beőthy István szobrászművész műtermében, amint egy kanapén pózolva a művész mellette látható kicsavart tartású fehér szobrát utánozza — hirdeti a kiállítás négy hónapja alatt a rendezvényt. A párizsi metróban kiragasztott összesen ötszáz darab 4×3 méteres óriásplakáton, valamint az egyéb hirdetőhelyeken elhelyezett információs anyagokon a Párizsi Magyar intézetet is népszerűsítik, csakúgy mint a kiállításhoz készített angol és francia nyelvű kiadványokon és a Jeu de Paume háromhavi programajánlójában. A kiállításmegnyitót követő zártkörű koktélt is a PMI termeiben rendezték meg.
A tárlat, amely a párizsi fotóhónap — a Mois de la Photo — egyik fontos helyszíne, 2011. február 6-ig tekinthető meg. A kiállítás képei között megtaláljuk a Kertésznek kedves, visszatérő témákat: New York épületeit, Párizs kéményeit, a magány szimbólumait, de a kurátorok, Michel Frizot et Annie-Laure Wanaverbecq ügyeltek arra, hogy minden egyes fotó önmagában is egészet alkosson, amelyek hűen ábrázolják Kertész életének főbb állomásait, sajátos fotográfiai nyelvezetének kialakulását.
A kiállítás létrejöttében a Jeu de Paume mellett a Párizsi Magyar Intézet (PMI), a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum is közreműködött.
Plakát a párizsi metrón
Kertész és Párizs
A Budapesten született Kertész Andor 1925-ben érkezett Párizsba, hogy választott szakmájának, a fotográfiának szentelje magát. Keresztnevét André-ra változtatta és a Montmartre szívében telepedett le, ahol csatlakozott a helyi művészközösséghez. Munkája hatással volt Halász Gyulára — aki később Brassaï néven vált ismertté — de Robert Capára és Henri Cartier-Bresson-ra is. 1936-os amerikai emigrációjáig rengeteg képet készített Párizs utcáiról, köztereiről, és főleg az emberekről, hogy — mint mondta — „tetten érje az életet”. Munkásságáért 1976-ban megkapta a francia Becsületrendet. Halála előtt negatívjait a francia államra hagyományozta.
