A Balaton északi partján vagyunk, az 1990-es évek közepén épült családi házban, ami állandó lakhelyként szolgál. Az itt lakók a Balaton és a tágas terek szerelemesei, a négytagú család 263 négyzetméteren él. Egy ekkora háznál bizony el tud szaladni a rezsi, nem mindegy tehát, milyen a ház energetikai állapota. Bár már a ház építésekor gondoltak a hatékonyságra, szeretnének a mai kor követelményeinek is megfelelni.
Jobb, mint az átlag
A téglafalak 5 centiméteres szigetelést kaptak az építéskor, ami akkoriban még igazán jónak számított, meg is haladta az érvényes szabványokat. Az új hőtechnikai követelményeknek azonban már nem felelne meg. Az ablakoknál picit jobb a helyzet, 1,2-1,7 közötti U-értékeik nagyjából eleget tesznek a mai elvárásoknak. A ház egyik gyenge pontja a födém ami a tagolt kialakítás miatt viszonylag nagy hűlő felületet ad.
lakcímke a figyelőneten
A FigyelőNet és az Energia Klub Lakcímke projektjének közös „Bemutatkozik az energiatanúsítvány” rovatában hétről hétre megvizsgáljuk egy-egy magyar ingatlan már elkészült energiatanúsítványát. Találkozhattunk már belvárosi, nagypolgári lakással, de szerepel majd panel is. Az energiatanusítvány röviden egy szakértő által készített minősítés, amely egy 10 fokú skálán mutatja meg lakásunk „energiahatékonyságát”, hasonlóan a háztartási gépekhez.
A FigyelőNet és az Energia Klub Lakcímke projektjének közös „Bemutatkozik az energiatanúsítvány” rovatában hétről hétre megvizsgáljuk egy-egy magyar ingatlan már elkészült energiatanúsítványát. Találkozhattunk már belvárosi, nagypolgári lakással, de szerepel majd panel is. Az energiatanusítvány röviden egy szakértő által készített minősítés, amely egy 10 fokú skálán (A+-tól I-ig) mutatja meg lakásunk „energiahatékonyságát”, hasonlóan a háztartási gépekhez.
A 15 éves ház „C” energiaosztályba tartozik, azaz összességében – bár a szerkezet egyes elemei már nem állnák meg a helyüket – megfelel a jelenlegi szabványoknak. Az épület összesített elvi energiafogyasztása évente egy négyzetméterre vetítve, a műszaki számítások alapján 170 kWh lesz, amiben a fűtéshez, a melegvíz-előállításhoz és a gépi hűtéshez szükséges energiaigény van benne. A hazai épületállományhoz viszonyítva ez jónak számít, hiszen az átlagos „F” kategóriájú épület ennél másfél-kétszer több energiát fogyaszt.
Mi zabálja az áramot?
A fűtést alacsony hőmérsékletű gázkazán biztosítja, amelyhez tartozik egy melegvíztároló is. A szobákban radiátorok adják le a hőt, de ezek nem szabályozhatók külön-külön, csak egy központi termosztát van a házban, ami miatt jelentős a rendszer hővesztesége. Ráadásul egy ekkora alapterületű épületnél valóban indokolt lenne, és rengeteg energiát lehetne megtakarítani azzal, ha az éppen nem használt helyiségekben alacsonyabban tartanák a hőmérsékletet.
A szakértők szerint, ha központi gázfűtés van a lakásban, ahogyan ennél a lakásnál is, akkor az a legjobb, ha a meleg vizet is ugyanaz a (kombi) gázkazán adja. Itt azonban a gázkazán mellett működik még egy 200 literes tárolókapacitású villanybojler is, ezzel állítják elő az összes használati (azaz a fürdéshez, mosogatáshoz stb. szükséges) meleg vizet. A villanybojler kiiktatásával a szakértői számítás szerint önmagában egy kategóriát tudna ugrani az épület, a meleg vizet pedig a gázkazánnal is elő tudják állítani.
Fotó: MTI/H. Szabó Sándor
A ház dél-nyugati homlokzatán hatalmas üvegezett felületek vannak, így a besütő nap energiájából jelentős nyereség származik, nyáron viszont túlmelegszik az épület. A klimatizálást két klímaberendezéssel oldják meg.
Itt is bőven akad korszerűsíteni való…
A ház viszonylag nem régen épült, és összesített energiaigényét tekintve megfelel a mai elvárásoknak. Ezért jelentősebb szerkezeti átalakítást, nem feltétlenül érdemes rajta végezni. A tanúsító javaslata szerint azonban a fűtés központi szabályozása mellett a leggyorsabban megtérülő beruházás az lenne, ha a radiátorokra termosztatikus szelepeket szerelnének, ezzel a valódi hőigénynek megfelelően lehetne szabályozni az egyes helyiségek hőigényét: ahol nem tartózkodnak, vagy ahová egy téli napon is erősen besüt a nap, ott lejjebb lehet tekerni a fűtést.
A gépi hűtés energiaigénye meglehetősen magas, és ez kedvezőtlenül befolyásolja a ház energiaosztályát. A tanúsító tehát a mesterséges, áramfaló berendezés helyett alternatív megoldásokat javasol, amivel a túlmelegedés elfogadható mértékűre csökkenthető: külső árnyékolót és – a hosszabb távú és igazán környezetbarát megoldásként –azt, hogy nagy lombkoronájú fákat ültetessenek a déli és nyugati homlokzatok elé.
miért éppen kwh/m2 év?
Két lakás energiafogyasztásának objektív összehasonlításához nem elég összevetni a gázszámlákat. Az energiatanúsítványban ezért – a nemzetközi gyakorlattal összhangban – a kWh/m2 év (kilowattóra per négyzetméter év) fajlagos értéket használják a szakemberek.
A kWh/m2 év azt mutatja meg, hogy egy évben mennyi energia szükséges a lakás fűtésére, hűtésére, és a lakók által használt meleg víz előállítására. Mindezt egy egységnyi – egy négyzetméternyi – területre vetítve. Így akár egy 300 négyzetméteres családi ház fajlagos energiaigénye is könnyen összevethető egy 50 négyzetméteres panellakáséval.
A szakértő ezen felül azt is javasolta, hogy a fűtési rendszert gáz helyett megújuló energiával, például levegő hőszivattyúval lássák el. Itt ez reális beavatkozás lenne, mert a fűtési rendszer különösebb átalakítása nélkül megoldható, és a becslések szerint 5-7 év alatt megtérül.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy energetikai szempontból nem lenne-e fontosabb a hőszigeteléssel foglalkozni. Mivel minden ház egyedi, ezért fontos, hogy tényleg testre szabott válaszokat kapjunk. Ennél az épületnél a tanúsító nem javasolta az utólagos hőszigetelést, mivel a ház építésekor az akkoriban szokásosnál jobb szigetelést kapott. Ha most egy újabb réteg polisztirolt vagy kőzetgyapotot tennének rá, a beruházás teljes költsége (állványozással, vakolással stb.) már nem hozná be az árát az energiaszámlában, a felfordulásról nem is beszélve. Természetesen egy olyan épületnél, ahol egyáltalán nincs szigetelőanyag a falakon, a megtérülés már egészen máshogy festene.
Akár felére is csökkenthető az energiaszámla
Ha a lakók minden javaslatot megfogadnak, a ház C osztályból A+ energiaosztályba juthat, ami 45-50 százalékos energiamegtakarítást jelent. A teljes fűtött alapterületre számolva ez évi 20 ezer kilowattóra is lehet, amit kerekítve körülbelül 2000 köbméter földgáznak felel meg.
Ha szeretné megnézni magát a tanúsítványt és a hozzá tartozó műszaki jegyzőkönyvet látogasson el a Lakcímke oldal Bemutatkozik a tanúsítvány rovatába. A lakcimke.hu-n a tanúsítás jogi hátterével, gyakorlati kérdéseivel is megismerkedhet, és persze sok hasznos tippet, tanácsot talál. A jövő héten pedig, itt a FigyelőNeten egy kisebb alapterületü budai ház „fogyasztását” boncolgatjuk majd.
