A 320° Művészeti, Oktatási és Technikai Központ jelentősen átpozícionálhatja Siófok város kulturális szerepét, amely eddig leginkább a kommersz szórakoztató kultúrával forrt össze. Az amúgy fontos diszkók és az operettműsorok mellett az elgondolkodtató vonal eddig leginkább csak Varga Imre szobraival jelent meg a városban.
A magyar Pompidou-központ lehet
Juhász László ebben a helyzetben kezdett el kortárs képzőművészeti kiállítást szervezni a városban, és erre megfelelő helyet keresni. Ezen keresés során futott bele a régi lerobbant szódagyárba és a kenyérgyárba, ez utóbbit 2007-ben tudta olyan állapotba hozni, hogy méltó helyre kerüljön a 30 művész munkájából összeállított kortárs tárlat.
KÉPGALÉRIA: a győztes pályázat láványterve (Tarnóczky Tamás)
Ekkortájt fogalmazódott meg az igény, hogy egy olyan emblematikus épületet hozzanak itt létre, amely maga olyan attrakciót jelent, mint a Pompidou-központ és az Eiffel-torony Párizsban, az operaház Sydneyben, vagy a Sagrada Família Barcelonában. A kiugrásra azért is nagy volt az esély, mert Juhász László szerint az elmúlt 60-80 évben Magyarországon nem jött létre olyan építészeti alkotás, amelyre a világ felkapta volna a fejét.
Eredetileg Frank O. Gehryt, a világ talán leghíresebb építészét kérték fel a tervezésre, de az idős mester Európában már nem vállal munkákat, és az irodáját is elkezdte leépíteni, így ő nem vállalta. A kenyérgyárban azért megjelent a munkássága, egy kiállításon bemutatták az életművét.
Ez a szellemiség még inkább biztossá tette, hogy olyan épületet kell alkotni ide, amely meghatározó lesz. 2008-ban a várossal karöltve már indultak is uniós támogatásért, amely akkor nem volt sikeres, de rá egy évre viszont befogadták a pályázatot, és nem kevés lobbizás után sikerült is az EU-tól 1,2-1,4 milliárd forintot elnyerniük a megvalósítás első ütemére.
Buborékok a tudássilón
A győztesek
Az Építészkohó Kft. nyerte Siófok város tervpályázatát és nettó 6 millió forint díjazásban részesült. A pályázatra 64 munka érkezett. Második díjat nyert a SAGRA Architects Kft. 4,8 millió forint díjazással. A két harmadik díjas: az M-Teampannon Kft. és PROMONTORIO közös pályázata, valamint a MARP Kft. Mindkét pályázó díja 3,2-3,2 millió forint. Bővebben >>
Az első – 2,2-2,4 milliárd forintos – ütemből az új, 6500 négyzetméteres épületet hozzák majd létre a szódagyár romjain, amint az új kormányzat felszabadítja az eddig befagyasztott kiemelt beruházások forrásait. Az említett uniós támogatás adja a beruházás 60 százalékát, míg a fennmaradó 1 milliárdot Siófok önkormányzata biztosítja. Ez utóbbiból közel 450 milliót az ingatlan megvásárlására és a tervpályázatra már el is költöttek. A beruházás megkezdése várhatóan 2011 második felében kerülhet sor.
KÉPGALÉRIA: a győztes pályázat láványterve (Tarnóczky Tamás)
A második ütemet a 2013-2017 közötti időszakra tervezik. Ez a régi kenyérgyári épület korszerűsítését, átépítését jelenti, amelyre ismét pályázni kell majd az uniónál. Addig is a kenyérgyár az eddigi módon működik tovább a kiállításokkal, rendezvényekkel
Juhász Lászlóék víziója szerint így egy olyan épület jön létre, amely a maga emblematikusságával is hatást ér el. Emellett igen fontos volt a tervpályázatban a Balaton közelsége is, mint természeti érték, amit az építészet, mint ember által alkotott érték egészít ki.
A 63 érvényes pályázatban aztán vissza is köszöntek az attraktív elvárások. Az építészek ugyanis ritkán kapnak víziót, amely alapján elindulhatnak. Így igen sokoldalú terveket adtak le. A harmadik helyezett portugál és az első helyezett magyar között például ég és föld a különbség, mégis mindkettő igen izgalmas volt.
A pénzre két ütemben pályázik a város. Az elsőben a szódagyár területre kerül új épület. Itt a győztes tervben a szódára visszautalva, mint szódáshengereket öleli körül az épület a tudássilóknak nevezett épületrészt. Itt a hengerek oldalán még a buborékok is megjelennek. A terv emblematikusan használja a kenyér és a (szóda)víz szimbólumát, mint az éhséget és szomjúságot csillapító termékekét, amelyek harmonikusan is kapcsolódnak egybe.
Nem tömegeket akarnak megmozgatni
A legfontosabb azonban mégis az, hogy az épületben mi is lesz. Mert a szép ház a funkció nélkül nem állja meg a helyét. Ezért aztán azon kezdtek el gondolkodni, hogy a művészetnek és a tudománynak, és az oktatásnak melyek azok az ágai, amelyeknek itt helyet kívánnak adni.
Az ismeretterjesztő tudomány, az oktatás és a művészet területén megfogalmazták a belső tartalmat. A művészet területén a Magyarországon elég mostohán kezelt látványművészetet, illetve a képzőművészetet kívánják bemutatni. Itt a videoművészet, a fényfestés, a szoftverművészet kaphatna leginkább helyet. A már eddig futó kiállítások is ezeket az irányokat jelzik, mint például a kínai Shanghai Revolutions, a kortárs mexikói fotótárlat vagy Scott Draves, számítógépes fraktálművész kiállítása. Tudomány és oktatás területén pedig olyan gondolatokat közvetítő irányokban látnak kitörési pontokat, mint amilyen a TED mozgalom, amelynek keretében egy konferenciát is szerveztek a nyáron, TEDxBalaton néven.
A Debrecenben létrejött MODEM már némiképp csökkentette a kulturális élet budapesti vízfejűségét, de a siófoki kulturális centrum tovább apaszthatja azt. A szervezők azonban nem Siófok, és régiós léptékben, hanem Európa, de még inkább világviszonylatban gondolkodnak.
Juhász László szerint 50-100 évben gondolkodva ennek az intézménynek világra szóló kisugárzása lesz. A kulturális stratégiájuk ugyanis olyan társintézményekkel veszik fel a kapcsolatot, mint partner, amelyek ugyancsak globális hatásúak, de ehhez nem kell feltétlenül százezreket becsábítani, és óriási költségvetéssel működni, ennél fontosabbnak gondolja, hogy eltartsa magát az intézmény.
