Az első Anna-bált Szentgyörgyi Horváth Fülöp János fogadójában tartották 1825. július 26-án, a házigazda leánya tiszteletére. Az ifjú Anna Krisztina azon az estén ismerkedett meg későbbi férjével, Kiss Ernővel, az 1848-49-es szabadságharc későbbi aradi vértanújával. Ezt követően az Anna-naphoz legközelebb eső szombaton megrendezett balatonfüredi bálok országos hírűvé lettek, és bár a két világháborúban az esemény fénye megkopott, 1954-től újra reneszánszát éli.
A bál nyitótánca hagyományosan a díszpalotás, amelyet a Magyar Állami Operaház balettművészei mutatnak be az Anna-báli keringővel, Huszka Jenő utolsó szerzeményével együtt. A bálon részt vevő hölgyek számozott herendi porcelánszívet kapnak, a zsűri közülök kiválasztja a legszebb 15-öt, ezt követően a bál résztvevői és a közvetítő, Duna Televízió nézői választják meg az Anna-bál szépét és két udvarhölgyét. A bálkirálynőt többek között aranyalmával jutalmazzák.
Érdekesség, hogy a bál előtti napont balatoni szívhalászatot rendeznek, melyek résztvevői a tóból jővendőbelijük nevét halászhatják ki. A hagyományt néhány évvel ezelőtt újították föl, a lányok már az 1891-ben épült Kelén gőzös fedélzetén ülnek, s a szíveket merítőhálóval foghatják ki.
A bál napján hagyományosan az előző évi bálkirálynő hajt végig hintón a városban, a bált követő vasárnap délelőtt pedig az Anna-bál legszebb hölgyét és kísérőit a mezőhegyesi ménesbirtok fogata kocsikáztatja meg huszárok kíséretében.
Ajánlott linkek:
