1900-ban még 5 centivel keskenyebbek voltak a színházi székek, mint most: 53 helyett 48 centisek. Az azóta eltelt 110 évben azonban az emberek nemcsak nagyobbak lettek, hanem meg is híztak, így a színházi ülőhelyek átalakítása már nagyon időszerű volt. A szélesség mellett meg kellett nagyobbítani a teret a széksorok között is, hogy a lábak is kényelmesen elférhessenek.
Ez a jelenség a színházak nagy részének pénzkiesést okoz majd, ugyanis a színházak épülete és a termek mérete adott, a szélesebb ülőhelyek miatt értelemszerűen kevesebb néző fér majd be, ezáltal kevesebb bevétel folyik majd be, kevesebb jegyből.
