Új dimenziók otthon

Hatalmas kivetítők előtt adott koncertet New Yorkban a Time Square-en március 10-én a Black Eyed Peas zenekar, felvezetésül James Cameron az esemény történelmi jelentőségét ecsetelte. A kasszasikert hozó Avatar térhatású mozifilm rendezője a koncertet ugyanolyan speciális kamerákkal rögzítette, mint a nagysikerű, elsőként 3D-ben is elérhető filmjét. A koncertfelvétel így 3D-s tartalomként kerül piacra. A happening azonban nem öncélú: része volt a Samsung reklámkampányának, amely az új háromdimenziós képet előállító tévéit először ott, a Times Square-en prezentálta.
A Samsung 2 millió darab 3D tévét tervez értékesíteni az idén, míg a Sony célja 2,5 millió eladott készülék a jövő év első negyedévéig. A marketinggépezet így teljes erővel megindult, hogy minél több felhasználóval megismertessék az új lehetőségeket. A fenti számok igen ambiciózusak, annak ismeretében, hogy a nagy piackutató cégek különböző, de a fentieknél visszafogottabb adatokat közölnek a 3D tévék fogadtatásáról.

A DisplaySearch 2,5 millió készülék eladására számít világszerte az idén, míg az Insight Media szerint is legfeljebb 3,3 millió ilyen televízió talál gazdára 2010-ben. A legoptimistább az iSuppli, amely azt jósolja, hogy az év végéig valamivel több mint 4 millió készülék kel el világszerte. Ez utóbbi kutatócég 2015-re viszont már közel 78 millió eladott 3D tévére számít a háztartásokban. Az Insight Media óvatosabb: 2015-re 50 milliónyi térhatású televíziót jósol világszerte. A Display Search pedig nem is vette a bátorságot 2015-ra jósolni, bár az általuk 2013-ra előrevetített 27,4 millió készülék is igen optimista becslésnek tűnik, és a kutatócégek technológiába vetett hitét, illetve a gyártók derűlátását támasztja alá.

Az Avatar és az Alice Csodaországban népszerűségén felbuzdulva – és persze a filmforgalmazók bevételét megirigyelve – a Samsung, a Sony és a Panasonic is arra számít, hogy a nézők az otthonukban is szeretnék „érinthető” közelségben látni a mozikaraktereket. Ám az új technológia első komolyabb tesztje a közelgő labdarúgó-világbajnokság lehet Dél-Afrikában. A gyártók azt ígérik, hogy a tévénézők a meccseket szinte úgy nézhetik a nappaliból, mintha a helyszínen lennének. A Sony kamerái már 25 meccset 3D-s módszerrel fognak rögzíteni, de a sugárzási jogokkal rendelkező Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) eddig csupán három országgal tudott megállapodni az átvételről. A játékok kezdetéig a kör még bővülhet, azonban egyelőre az Egyesült Államokban, Spanyolországban és Dél-Koreában lévő focirajongók próbálhatják ki ezt az élményt, feltéve, ha van 3D tévéjük és hajlandóak a meccseket a speciális szemüvegben végignézni. Igaz, 26 ország 30 mozijában 8 meccs lesz követhető.

Nagy-Britanniában viszont például csak kiválasztott nyilvános helyszíneken lehet majd szurkolni a csapatoknak ilyen készülékek előtt. Igaz a szigetországban húsvétkor már el is indult az első 3D-s műsorokat kínáló csatorna. A britek több mint 1000 sörözőben kísérhettek figyelemmel egy angol bajnoki focimeccset a British Sky Broadcasting új csatornáján, s a társaság azt is bejelentette, hogy David Attenborough, a neves brit természettudós készít egy 3D-s műsort a számukra.
A Samsung mellett a Panasonic is piacra dobta 3D-képes tévéjét március végén, míg a Sony júniusban csatlakozik a sorhoz. A drága 3D tévék már kaphatók, azonban tartalom még alig készül hozzájuk és ebből is látszik, hogy ez a technológia még igencsak gyerekcipőben jár. A 3D-s programoknak az előállítási költsége is magasabb, amit a készítőknek vállalni kell. A legnagyobb üzlet kezdetben nem is a otthoni 3D filmek értékesítése lehet, mert kevés is az ilyen tartalom. E helyett az első igazi 3D élményeket a nappaliban a háromdimenziós játékok illetve a sportközvetítések nyújthatják, és mindaddig, amíg nincs elég sok film, addig az előbbiek szolgálnak a fő tartalomként.

Még ha lesznek is ilyen filmek, akkor is kérdéses, hogy hány órát lesznek hajlandóak az emberek tömegei ezeket nézni. Egyszer-kétszer beülni a moziba egy szélesvásznú térhatású filmre még érdekes lehet, de ettől még nem biztos, hogy ugyanezek az emberek hajlandóak lesznek több százezer forintot kiadni egy-egy hasonló otthoni élményt nyújtó tévéért. Néhány tévé képes a kétdimenziós tartalmat is háromdimenziós formátumba átalakítani. Ez a játékoknál jól működhet, de a filmek minősége így soha nem lesz olyan, mint az eredeti háromdimenziós tartalmaké, amelyet már a filmforgatáskor speciális kamerákkal rögzítenek. Néhány filmgyártó számára vonzó lehet ilyen módon kielégíteni a 3D tartalmak iránti igényt, de ez könnyen visszaüthet, ha egy silány minőségű film az egész technológiától elveszi a nézők kedvét. Erre példa az A titánok harca című mozi 3D-s kiadása, amelyet utólag néhány hét alatt konvertáltak át kétdimenziós anyagból. A szaksajtó azonban egyöntetűen nagyon kemény kritikákkal illette a filmet. James Cameron az USA Today-nek úgy nyilatkozott, hogy a kétdimenziós filmek minőségi átkonvertálásához idő kell, így például a népszerű Titanic térhatású változatával csak 2012 tavaszára szeretne előrukkolni.

Az Informa Telecoms & Media kutatócég felmérése szerint nemhogy 3D, de a múlt év végéig még nagyfelbontású (HD) tévé is a háztartások alig 6 százalékában volt világszerte, ami az idén közel 8 százalékra emelkedhet. Ráadásul a tanulmány szerint Észak-Amerikában található a HD tévék kétharmada. Növekedésre tehát még e technológiánál is bőven van lehetőség és ezek a készülékek már egyre inkább elérhető áron kaphatóak. Ezek még néhány évig kiválóan működhetnek, így nem valószínű, hogy rögtön lecserélik őket egy 3D tévére. Már csak azért sem, mert kezdetben félmillió forintnak megfelelő összeg alatt nehéz lesz ilyen masinát találni. „Ha tíz évbe tellett, hogy a HD tévék elérjék az amerikai lakosság közel felét, akkor ez a 3D tévéknél is ennyi időbe fog tartani” – írja a témáról blogjában, James McQuivey, a Forrester piackutató cég elemzője.
A piros-kék papírszemüvegek ideje már lejárt, és a mostani szemüvegeknél már sokkal modernebb technológiát alkalmaznak. Számítógép vezérléssel másodpercenként több tucatszor felváltva sötétítik el a szürke szemüveglencséket, így csapva be a szemet. Ettől azonban még nem biztos, hogy egy baráti társaság ilyen, sokak számára kényelmetlen, néha fejfájást is okozó okulárékban szeretne végigizgulni egy-egy focimeccset. Pedig a most forgalomba kerülő tévéknél egyelőre még szükség van szemüvegre a 3D-s élményhez. (Már léteznek szemüveg nélküli technológiák, de ezek még nem eléggé kiforrottak, illetve méregdrágák a nagyfelbontású filmek óriástévéken történő megjelenítésére.)

A szemüvegek sem olcsók: 30 ezer forint körüli összegbe kerülnek, és ez egy 6–8 fős baráti társaság mulattatására már komoly befektetést igényel. Ráadásul, az sem feltétlenül segít, ha a haverunk felajánlja, hogy ő hozza a sajátját. Különböző márkájú tévék esetén ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy működik ugyanaz a szemüveg, így a szabványosítás hiánya további gondot okozhat. A 3D-s tévéadások elterjedését is az segítheti majd elő, ha a gyártók meg tudnak egyezni egy erre vonatkozó szabványban. Amíg nincsenek széles körben elérhető tévéműsorok, addig maradnak az idén megjelenő, tucatnyi 3D-s filmet tartalmazó Blu-ray lemezek, amelyekhez azonban új 3D-s Blu-ray meghajtóra is szükség lesz.

Élő háromdimenziós tévéadás továbbítására technikailag (azaz elvben) már az UPC Magyarország is képes. A kábelszolgáltató jelenleg körülbelül 200 ezer digitális előfizetéssel rendelkező ügyfele így akár már ma is nézhetne otthonában 3D-s tévéadásokat. Ez azonban egyelőre csupán a hálózat műszaki felkészültségét jelzi. Amíg nincs elegendő háromdimenziós tartalom, továbbá a 3D tévék nem kezdenek elterjedni a háztartásokban, addig nem várható, hogy egy 3D tévécsatorna el is indul itthon.