Mint a miniszterjelölt emlékeztetett, a kultúrát, az oktatást, az egészségügyet, a sportot és a szociális ügyeket összefogó, egységes tárca előzmények nélküli a magyar közigazgatás történetében, az öt ágazat azonban számos szálon kapcsolódik egymáshoz. Réthelyi Miklós elmondása szerint a kormányzat egy sokszínű, strukturált kulturális intézményrendszert kíván működtetni, és ennek érdekében együttműködik a kulturális élet valamennyi szereplőjével. “A döntések előkészítésébe minden esetben bevonjuk az adott ágazat, szakma képviselőit” – fogalmazott.
A miniszterjelölt kitért a kulturális decentralizáció fontosságára is. Mint hangsúlyozta, mind az oktatás-, mind a kulturális politikának figyelemmel kell lennie a legkisebb településekre is, ezzel elősegítve, hogy megmaradjon a vidék megtartóereje. A Nemzeti Erőforrás Minisztériumának feladatai közé tartozik a határon túli magyarság kultúrájának ápolása is, különös tekintettel a magyar vonatkozású múzeumi és levéltári anyag fennmaradásának biztosítására – tette hozzá Réthelyi Miklós.
Mint a miniszterjelölt megjegyezte, a kultúrára fordítható közpénzek ésszerű felhasználása hosszabb távon a társadalmi összefogás biztosítéka, ezért a forráselosztásnál a tárca csak a művészi és nemzeti érdekeket fogja figyelembe venni, az ideológiát és a pártpolitikát igyekszik majd figyelmen kívül hagyni.
A képviselői kérdések során Mandur László (MSZP), Gulyás Dénes (Fidesz) és Karácsony Gergely (LMP) többek között arra voltak kíváncsiak, nem gyengíti-e a kulturális terület érdekérvényesítő képességét, hogy másik négy ágazattal összevonva sorolták a minisztérium felügyelete alá. Válaszában Réthelyi Miklós hangsúlyozta, hogy a kultúra képviselete magasabb szintre került a kormányzati struktúrában, “egy szintre a nemzetfontosságú tárcákkal”. Mint a miniszterjelölt hozzáfűzte, ügyelni fog arra, hogy ne forduljanak elő az ágazatok között prioritási harcok a tárcánál.
A kultúrafinanszírozás jövőjéről szólva a miniszterjelölt megjegyezte: olyan adópolitikát kell kialakítani, amely lehetővé teszi a magánszektor bevonását, de ez nem jelentheti az állam kivonulását. A kultúra fontos szerepet tölt be a gazdaságban, elsősorban az idegenforgalomban, ezért át kell tekinteni, hogy a turizmusból származó bevételek hogyan szolgálhatják a kulturális fejlesztéseket, az örökségvédelmet – tette hozzá.
Novák Előd (Jobbik) a legsürgetőbb kérdésnek Alföldi Róbert főigazgató eltávolítását nevezte a Nemzeti Színház éléről, és erre kért konkrét határidőt. “Gondoljunk legutóbbi botrányára, mikor a drogbűnöző mellett állt ki” – utalt a képviselő arra, hogy Stohl András nagy médiavisszhangot kiváltó közúti balesete után is a társulat tagja maradhatott.
Felszólalása után L. Simon László, a bizottság fideszes elnöke kérte mértéktartásra Novák Elődöt, amiért az Alföldi Róbert keresztnevét női változatban használta, a jobbikos képviselő azonban félrehallásra hivatkozott. Novák Előd kérdésére reagálva Réthelyi Miklós elmondta, hogy át fogják tekinteni a nagy kulturális intézmények működését, vezetőik kinevezésének körülményeit és munkáját.
Zárszavában L. Simon László többek között a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat tevékenysége és a könyvkultúra fejlesztését célzó Márai Program újragondolásának szükségességére hívta fel a figyelmet.
A miniszterjelölt meghallgatása után a kulturális és sajtóbizottság 12 kormánypárti képviselő igen szavazatával és 4 ellenzéki képviselő tartózkodásával Réthelyi Miklós kinevezését javasolta.
Miniszterjelölti meghallgatása alatt Réthelyi Miklós mögött foglalt helyet Szőcs Géza író, aki sajtóhírek szerint a tárca kulturális területért felelős államtitkári posztjának várományosa.
