A kereszténység három legnagyobb ünnepköre mind Jézus életével kapcsolatos. Karácsonykor született az Isten Igéje és lett testté, Jézusban Isten közénk jött – tanítja a katolikus egyház. Köztünk élt, meghalt, de feltámadott, erről szól a húsvét. Halála előtt azonban Jézus Krisztus a tanítványainak ígéretet tett, hogy elküldi a földre a Szentlelket, amelyen keresztül bennünk, emberekben él tovább a Szentháromságos egy Isten – Atya, Fiú, Szentlélek – mondta el az fn.hu-nak Hofher József atya, a kispesti Jézus Szíve Jezsuita Plébánia plébánosa.
Az ötvenedik napon
A pünkösd úgynevezett mozgó ünnep, vagyis nem minden évben esik ugyanarra a napra, az ugyancsak változó húsvétból számolják ki. Nem olyan bonyolult, mint ahogy hangzik: a tavaszi nap-éj egyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap húsvét vasárnapja – ez minden évben március 22. és árprilis 25. közé esik. A húsvét utáni ötvenedik nap pedig pünkösd, erre utal az ünnep görög neve is: pentakosztész, azaz ötven.
Az ünnep vigíliája, azaz előestéje virrasztással telik a hívők számára. Vasárnap már a köztünk és bennünk lévő Lelket ünnepeljük.
Általa erőt, bátorságot küldött Isten számunkra.
A megváltó halála után a tanítványok bizonytalanná váltak, a feltámadott Jézus viszont azzal biztatta őket, hogy nyugodjanak meg, hamarosan megkapják a bátorság lelkét. Isten el is küldte a Szentlelket, amelynek hét ajándéka: a bölcsesség, az értelem, a jótanács, a tudomány, a lelki erősség, a jámborság és az istenfélelem. A Szentlélek hatására az apostolok elméjében eloszlott a homály, elmúlt a félelmük, és bátran tanúságot tettek hitük mellett.
A Jézus halála utáni bujdosó egyházból a Szentlélek eljövetelével vált az erő és a bátorság egyháza: a tanítványok megvallották hitüket, életük feláldozása árán is kiálltak hitük mellett – magyarázza Hofher atya. A Szentlélek attribútuma – olyan állandó jelvény, amely alapján egy-egy szent, isteni személy azonosítható – ennek megfelelően a tűz és a szél. Ez egyben az egyház lendületét, folyamatos megújulását is jelzi, a Szentlélek a hét ajándékon kívül magában hordozza az erőt, a bátorságot, a párbeszédet, az igazságot.
Megújulás, összefogás és szeretet
Kétezer év alatt a kívülről statikusnak tűnő egyház számtalanszor tett tanúbizonyságot arról, hogy belsejében fiatal, időről időre megújulni kész. Újabb és újabb karizmák, lelkiségi mozgalmak tűntek fel a történelem kihívásainak megfelelően, mint a kezdetekkor a remeteség, később Szent Benedek lelkisége, vagy a jezsuiták. Ma a hangsúly az ökumenizmuson, a vallások közti párbeszéden van.
Jelenleg a Nyolc boldogság közösségében a zsidókkal, a Fokolár lelkiségben a más vallásúakkal és ateistákkal, a taize lelkiségben pedig a protestánsokkal keresi a közös szálakat, a párbeszéd és egyetértés lehetőségeit a katolikus egyház. A Szentlélek sugallja mindazt, ami összeköt, ami közösséggé kovácsol, ami a kölcsönös megértést és elfogadást szolgálja. És ez a Szentlélek üzenete a mának is: a mai, technikailag globalizált világban a spirituális egység, a szeretet, a békés együttélés is elérhető számunkra, ha nyitottak vagyunk egymás felé.
A lélek minden emberrel veleszületik, de a katolikus egyházban ha valaki kéri, a bérmálás szentségében a püspök kiszolgáltathatja a Szentlelket, amelyben a Szentlélek Úr Isten megerősíti a bérmálkozót. Ezért is kötődik a bérmálkozás jórészt pünkösd időszakához, jóllehet, e szentséget az év bármely szakában ki lehet osztani. A születéskor belénk plántált tehetséget, képességeket ugyancsak a Szentlélek aktivizálja. Hasonlattal élve: bárki megtanulhat például zongorázni, de művész akkor válik belőle, ha lélekből képes játszani. A Lélek által inspirált karizma, nem izommunka eredménye, hanem ajándék. A Lélek ajándéka.
