Nem lehet még tudni, hogy pontosan milyen anyagok jutottak a légkörbe az izlandi Eyjafjallajökull kitörésével, de az biztos, hogy többségükben mikron méretű vulkáni kőzetüvegszemcsékről van szó – mondta el az fn.hu-nak Harangi Szabolcs vulkanológustól. Az ELTE tanszékvezető professzora szerint Az izlandi kitörés a kisebbek közé tartozik, csak azért okozott ekkora felfordulást, mert erősen modernizált, sűrűn lakott terület mellett történt, ráadásul a szél is kedvezőtlen irányba sodorta a hamut. .
Jelenleg három-négy hasonló nagyságrendű vulkánkitörés zajlik világszerte, de oly távoli területeken Kamcsatkán, vagy Dél-Amerikában, hogy a híre nem éri el a média ingerküszöbét – teszi hozzá az ELTE tanszékvezető professzora.
Nincs hatása az éghajlatra
Az izlandi vulkánkitörésnek nincs számottevő éghajlatmódosító hatása. Ehhez ugyanis kén-dioxidot kellett volna a magasba lövellnie, amit a rendelkezésre álló információk alapján a hamufelhő nem tartalmaz, és nem is jutott túl magasra – tudta meg az fn.hu Mika János éghajlatkutatótól, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársától.
(MTI)
A sztratoszférába – a földfelszín felett 10-50 kilométeres magasságban elterülő légréteg – megjelenő kén-dioxid a vízzel érintkezve kénsavat alkot, amelynek részecskéi visszaverik a föld felé haladó napsugarakat. Ez a földfelszín, így az átlaghőmérséklet bizonyos lehűléséhez vezet.
A sztratoszférában a gáz évekig jelen lehet, mialatt a föld teljes felszíne felett elterjed. A legutóbb a Fülöp-szigeteki Pinatubo vulkán 1991-es kitörése juttatott oly mennyiségű kén-dioxidot a levegőbe, ennek hatására megközelítőleg 0,5 fokkal csökkent az átlaghőmérséklet. Az Eyjafjallajökullból nem szabadult fel kén-dioxid, és a feltörő anyagok nem érték el a sztratoszférát, megmaradtak hat kilométeres magasságban – emeli ki a szakértő.
Az emberrel nem versenyképes
A tűzhányóból a levegőbe jutó szén-dioxid – hatása épp ellentétes a kén-dioxidéval és felmelegedést okozhat – mennyisége nem számottevő az emberi tevékenység hatására felszabaduló üvegházgázokhoz mérten: a vulkán CO2-kobocsátása ingadozó, míg az emberiség kibocsátásnövekedése folyamatosan nő. Sok és erős vulkánkitörésre van szükség ahhoz, hogy „versenyképes legyen” az ember által generált klímaváltozással – fogalmaz Mika János.
Maga a klímaváltozás azonban befolyásolhatja a vulkánok működését. Ha ugyanis a felmelegedés folytatódik, több száz éves időtávlatban megolvad a földet borító hatalmas mennyiségű jég. Ezáltal csökken a tektonikus lemezekre nehezedő nyomás, ami a vulkáni tevékenység fokozódását okozhatja. Ma azonban még igen ritkák a komolyabb kitörések, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy ez sokáig így is marad.
A nehézfiúk
Korábban írtunk arról, hogy igazi nagy tragédiát a szupervulkánok okozhatnak, egy hatalmas kitörés akár az emberiség végét is jelentheti. Ez ugyanis az éghajlat drasztikus lehűlését, vagy akár nukleáris telet is hozhat, mint például a 600 ezer éve kitört Yellowstone kaldera a Yellowstone Nemzeti Parkban, vagy a 74 ezer évvel ezelőtt pusztító Toba Indonéziában.
Ezek kitörésére azonban jelenleg roppant kicsi a valószínűség, mert alattuk 1000 köbkilométernyi magmának kellene fölhalmozódnia. Ezt rendszeresen mérik is, így szinte bizton tudható, hogy ilyen veszély nincs.
