Tudományos munkája középpontjában a média hatásának vizsgálata mellett a társadalmi kontroll és a közgondolkodás állt. Elméleteit sokan vitatták, de kétségtelen, hogy megalapozta a német közvélemény-kutatás tudományát, és döntő befolyással volt rá. Legjelentősebb elmélete a hallgatás spiráljának leírása volt.
Az elmélet szerint az emberek figyelmesek a környezetükből érkező jelekre, és felmérik, hogy mely véleményeket fogadja el jobban a társadalom. Mivel tartanak az elszigetelődéstől, öntudatlanul is a többségi vélemény felé tendálnak, nem adnak hangot eltérő nézeteiknek. Ezáltal a többség nézete egyre hangsúlyosabb lesz, míg a kisebbségé eltűnik.
