A sztárfellépők között lest többek között az Omara Portuondoval érkező Orquesta Buena Vista Social Club®, vagy a világzenei rádiók kedvence, az angol Oi-Va-Voi, a funkot, jazzt és a nigériai ritmusokat vegyítő – egykor Fela Kuti mellett is feltűnt – nigériai dobos, Tony Allen, vagy a balkáni rezes, valamint az arab tánczenéket ötvöző Stefan Hantel. Jön Mexikóból a Los de Abajo, amely zenekar már többször befűtött a Sziget közönségének a ranchera zene, a rumba, a salsa, a punk, a hip-hop és a latin ska ötvözésével.
A Sziget Világzenei Nagyszínpadának világsztárjai mellett sorakoznak a „trónkövetelők”, a nemzetközi porond új csillagai. Köztük például a Rupa & the April Fishes. Rupa Marya San Franciscóban született indiai szülők gyermemeként, és úgy cseperedett fel, hogy Kalifornia, India és Franciaország között váltogatta a lakóhelyét. A hindi, az angol, a spanyol és a francia nyelv egyaránt jelen van a dalaiban, de minimum ennyi zenei befolyás is: egy nagy adag francia sanzon mellé hol a Balkán, hol India, hol Mexikó felől fúj a szél. A 2009-es Este Mundo albuma az év legjobb világzenei albumai közé tartozott. A dzsessz, a soul, a blues és a rock iránt egyaránt nyitott granadai énekesnő Amparo Sanchez szintén tiszteletét teszi Óbudán.
Barcelonából a 08001 stúdióból alakult ki az a projekt, amely az elektronikus alapú klubzenék frontján zömmel arab, spanyol és angol zenészekből áll. Kisebb részben a flamenco, nagyobb részben az észak-afrikai rai és gnawa a fő csapás, de mindig is kerülve a banalitást, és egyaránt érvényesen szólalva meg angolul, spanyolul és arabul, illetőleg a tradicionális hangszerek és a laptopok nyelvén. Tavaly már megmutatták, hogy milyen átütően. Azóta várjuk, hogy megmutassák még egyszer, hát most megteszik.
A Dirtmusic együttest a városi folk-blues iránti közös megszállottság jegyében hozta össze a Seattleből Ljubljanába költöző Chris Eckman, az egykor Bad Seeds-tag Hugo Race és a Come-ból ismert Chris Brokaw. Miután 2007-ben Dirtmusic címmel kijött az első lemezük, a mali Sivatag Fesztiválon egymásra találtak a tuareg bluest játszó Tamikrest zenekarral, majd velük készítették 2010-es B.K.O. című albumukat. Az elmúlt évek Nagy Belga Bummjának az egyik legátütőbb hangja a Jaune Toujoursé. Az énekes-harmonikás Piet Maris vezette zenekar befolyásai között éppolyan fontos a Lés Negresses Vertes és a Mano Negra, mint a Ramones vagy a Clash szerepe, és ebből már alighanem sejthető, hogy magyarországi bemutatkozásán mire lehet számítani. A sanzonnak és a rocknak afféle fúziójára, amely nyitott a latin melódiák, a ska és a cigányzene előtt éppúgy, mint a Balkán rezesei előtt. És ami a lényeg: mindebből kimondottan sajátos hangot kreálva, mely ellenállhatatlanul – és utánérzések nélkül – ragad magával.
A Világzenei Nagyszínpad 2010-ben jelentős betekintést enged a kelet-európai világzenei színtérbe. Fellép a cseh Cankisou, a horvát Kries, a Berlinben tanyázó emigránsokból alakult Rotfront kollektíva, amelyben Gryllus Dorka is énekel, a romániai cigányzenekar, a Mahala Rai Banda, a detroiti Daniel Kahn és az ő Painted Bird zenekara.
És nem maradhatnak el a Világzenei Nagyszínpadról a hazai ízek sem. Jön a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Paszab faluban tizenöt éve működő, s ma már világhírű Parno Graszt roma folkzenekar. Itt lesz a sikert sikerre, rajongók tömegeit rajongók tömegeire halmozó a Csík zenekar és vendégei. Tizenöt éves fennállását idén ünneplő szentendrei Söndörgő együttes is a Sziget fellépője lesz közösen a macedón cigányzene „csocsekkirályával”, Ferus Mustafovval.
