Az Információs Társadalom és Hálózatkutató Központ (Ithaka) által, 1500 ember megkérdezésével készült felmérés szerint a magyarországi internetelőfizetők 90 százaléka számára az internethasználat napi tevékenységnek számít, minden negyedik válaszadó pedig lényegében folyamatosan online állapotban van.
Elsősorban emaileznek, híreket olvasnak, zenét hallgatnak és információt cserélnek Saját bevallásuk szerint a netezők fele legalább heti rendszerességgel oszt meg és tölt le főként zenét illetve filmes tartalmakat, több mint egyharmada legalább hetente tölt fel képeket. Minden második internetező már rendszeresen vesz igénybe online banki szolgáltatásokat és egyharmaduk a számláit is a weben keresztül fizeti ki. A megkérdezettek fele ugyanakkor soha nem intézi hivatalos (adóbevallási vagy más ügyfélkapus) ügyeit az interneten.
Közösségi élmény a csúcson
Gyorsan terjed a közösségi oldalak használata is: lényegében nem találunk olyan aktív internetezőt, aki ne lenne tagja valamilyen közösségi hálózatnak, sőt a felhasználók kétharmada ma már több helyen is regisztrálja magát. A legtöbben (a netezők 90%-a) a magyar iwiw-en jegyezte be adatait, ezt követi a myVIP és az idehaza is egyre dinamikusabban fejlődő Facebook tábora.
A felhasználók jelentősen eltérő intenzitással és céllal használják ezeket az oldalakat. Egyesek akár több helyre is regisztráltak, mégis ritkán jelentkeznek be, a többség csak passzív kukkoló, Egyelőre csak 5 százaléknyian osztják meg életük eseményeit, gondolataikat vagy mások érdekes tartalmait szövegben, képben, videóban. Ugyanakkor meglepő módon a közösségi oldalakat ma már többen (49%) használják napi szintű kommunikációra, mint az SMS-t (40%). Természetesen továbbra is az email a leggyakoribb elektronikus kapcsolattartási forma (70%), bár inkább csak a munkakapcsolatokban.
Noha a netezők kétharmada már a mobiltelefonjával is kapcsolódhatna a világhálóhoz, ezt naponta csak 6-7 százalékuk teszi meg, és több mint felük soha nem használja ezt a lehetőséget. Az internet jelenleg a bluetooth és a játékok használatánál is ritkábban használt funkció a mobiltelefonokon.
Sáveltolódás
Ami a technológiát illeti, a legtöbben kábelen (47%) vagy ADSL (35%) kapcsolaton keresztül csatlakoznak a világhálóra. Noha az otthoni sávszélesség nagyságát nem mindenki (tízből csak hét válaszadó) ismeri pontosan, a legtöbben a 2-5 MBit/s sebességet jelölték meg. Figyelemreméltó, hogy a felhasználók több mint 16 százaléka már 15MBit/s-nél nagyobb sávszélességű hozzáféréssel rendelkezik.
Az aktív internetezők egyben aktív tévézők is maradtak: noha az országos átlagnál kevesebb időt töltenek a képernyő előtt, de így is napi 2,5 órát szánnak erre. Érdekesség, hogy körükben nagyobb arányban található a tévékészülék a hálószobában (73%), mint a nappaliban (67%). A netezők számára a televízióban is a hírek, hírműsorok a legnépszerűbbek (87% nézi ezt gyakran és csak 3% soha), megelőzve a filmeket és a sorozatokat. Kétharmaduk kábelen keresztül tévézik és a kábelesek fele már digitálisan fogja az adásokat. A nagyfelbontású HD képminőség fogalmával még sokan nincsenek tisztában, de az elektronikus műsorújság mellett az élő műsor megállítását, felvételét és a reklámok áttekerését tartják a legnépszerűbb digitális tévés funkciónak. A válaszadók 44 százaléka nyilatkozott úgy, hogy szokott tévéadásokat rögzíteni. Többségük még videómagnót használ, de figyelemre méltóan nagy a digitális médiaboxot alkalmazók tábora: az adásokat rögzítők közül minden ötödik válaszadó ezzel a módszerrel él, csaknem annyian, ahányan DVD-felvevővel.
Digitális középosztály, online elit
Összességében az internethasználók több mint háromnegyede egyetért azzal, hogy az új technológiák jobbá teszik az életünket, kétharmaduk örömmel veszi, hogy ezeken keresztül sok információ zúdul rá és ez a bőség nem ejti őket zavarba. „Az új kommunikációs csatornák intenzív használata következtében a szórakozás, informálódás, kapcsolattartás és a közösségi lét új paradigmája van kialakulóban, immár a hétköznapokban is” – mutatott rá Ságvári Bence, a kutatás vezetője. „A felmért internetezők közel fele tartozik abba a két csoportba, akiket szokásaik alapján online virtuózoknak, illetve digitális középosztálynak neveztünk el. Ők a teljes magyar lakosságnak körülbelül a negyedét teszik ki. Ők azok, akiket életük szinte minden területén folyamatosan digitális eszközök veszik körül, és ezeket aktívan használják is.”
