Élet-Stílus

Nem kell bombázni a Dunát

admin
admin

2010. 01. 28. 17:00

Napok óta jégtáblák úsznak a Dunán, ám arra már rég volt példa, hogy a folyó be is fagyjon. Ha megtörténik, jégtörő hajókkal, robbantással, esetleg bombázással próbálják megakadályozni a jégtorlaszok mögöt kialakuló jeges árt. Utóbbira 50 éve nem volt példa.

Pénteken átmeneti enyhülés érkezik, ami némileg lassíthatja a jégképződést a Dunán. Hétfőtől azonban újra kemény mínuszok jönnek, napközben is 0 fok alatt marad a hőmérséklet, azaz folyóink jege tovább hízik.

Az ember miatt ritkábban fagy

Hazánkban a Dunán és a Tiszán okozhat komoly gondot a jegesedés. E két folyónak van ugyanis olyan jelentős vízhozama, hogy ha a felgyűlt jégtáblák eltorlaszolják a víz útját, a folyó kiönt. Ez az úgynevezett jeges ár – tudtuk meg Szentiványi Árpádtól, a VKKI Víz- és Környezeti Kárelhárítás Főosztályának vezetőjétől.

Zajlik a jég a Dunán (MTI)

Zajlik a jég a Dunán (MTI)

A hosszú, nagy hidegek és a folyók jegesedése közti kapcsolatra létezik egy ökölszabály. Ha egymást követő napokon a napi középhőmérsékletek összege eléri a -70-et, jó esély van arra, hogy nagy folyóink befagynak.

Hogy jön ki a -70?

Ha például nappal -5, éjszaka -15 Celsius fok van, akkor az aznapi
középhőmérséklet -10 fok. Ez hét egymást követő napon kiadja az
említett -70-es értéket. Fontos azonban, ha egy napon is pozitív a
középhőmérséklet, az egész folyamat kezdődik elölről.

Ám mint minden a természetben, ez is több tényezőn múlik, a -70-es jelzőszám nem axióma, sőt, mára kissé elavult. Szentiványi szerint a mai körülmények között akkor vehetjük biztosra a Duna befagyását, ha az érték eléri a -100-at. Az emberi tevékenység és a klímaváltozás ugyanis nagy mértékben befolyásolja a jegesedést.

A hazai Duna szakaszon az első „akadály” a Gabčíkovo–nagymarosi Vízlépcsőrendszer: a duzzasztógát felfogja a jégtáblákat, a jegesedésnek tehát újra kell indulnia. Jelentős „melegítő” hatást gyakorol a nagyvárosokból a folyóba engedett szennyvíz és a paksi erőmű hűtővize is.

Bombáznak és robbantanak

Ha a folyón úszó jégtáblák megakadnak, feltorlódnak, elzárják a víz útját, kialakul a jeges ár. Ezért a szakemberek elsődleges feladata a jég mozgásban tartása – emeli ki a főosztályvezető. Az első és leghatásosabb módszer a jégtörő hajók bevetése. Komoly jégtorlaszok megbontásához igen ritkán, de robbantásos módszert is alkalmazhatnak.

Munkában a jégtörő (MTI)

Munkában a jégtörő (MTI)

A Dunán utoljára 1964-ben robbantottak jeget, a Tiszán jóval később: a tiszalöki vízlépcsőn 2003 telén végeztek jégátbocsájtást, de a zsilip alatt megakadt a jég, nem tudták visszazárni. Ekkor próbálkoztak robbantással, de a jégdugót végül mégis jégtörő hajókkal sikerült eltávolítani.

Előfordul, hogy a jégtorlasz szerkezete miatt a szakemberek nem tudnak rámenni, nem tudják elhelyezni a robbanóanyagot. Ilyenkor – utoljára 1956-ban a Dunán – repülőgépekről szabályosan lebombázzák a jeget. Ez a módszer azonban még annyira sem hatékony, mint a robbantás, manapság nem is kerül szóba – mondja a szakember.

Az utóbbi ötven évben, 1956-ot követően összesen öt alkalommal alakult ki álló jég a Duna Magyarországi szakaszán, ebből is négy a ’60-as években, a legutóbb pedig 1984-85 telén.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.