Talán az informatika területén érzékelhető leginkább szakadék az oktatásban megszerzett ismeretek és a piacon elvárt szaktudás között, hiszen olyan gyorsan fejlődik a szakma, hogy az egyetemek falait elhagyva a hallgató tárgyi tudása azonnal devalválódik. Míg a közgazdaságtani vagy a jogi végzettség birtokában „csupán” törvényi módosulásokat vagy adott szakterületek specialitásait kell figyelemmel kísérni, az informatikában 2-3 év alatt a tudás jelentős része lecserélődik képzés hiányában.
Reménytelen küzdelem, ha az egyetem mindig mindenben a legújabb technológiai tudást próbálja biztosítani a hallgatóknak – véli dr. Kondorosi Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Irányítástechnika és Informatika Tanszékének egyetemi docense és tanszékvezető-helyettese. „Bárhol azonnal használható tudást az egyetem nem tud adni, csupán értékes rendszerszemléletet és mérnöki gondolkodást. Az első évben kapott tudás 60 százaléka nem évül el, 20–30 százalékban valóban nem a legfrissebb információkat tartalmazza a tananyag, 10–20 százalék pedig tényleg teljesen felesleges.”
SALI RÓBERT: „A lojalitást azoktól kapom meg, akiket mi neveltün ki, ők a kezdetektől fogva velünk vannak.”
A privát szféra természetesen tisztában van ezzel a lemaradással, és egyfajta beugró tesztként tartja számon: aki képes ennek ellenére versenyképes tudást felmutatni, az életképes! Balogh Péter, az egyedi fejlesztésű műholdas navigációs szoftvereket gyártó Nav N Go technológiai igazgatója szerint az informatikai területre az a jellemző, hogy csak nagyon kevesek annyira elhivatottak, hogy az egyetemi tanulmányaik mellett a szakmában is elmerüljenek. Azaz éjjel-nappal vagy tanulnak, vagy projekteken dolgoznak.
Szinte nulláról kell kezdeniük mindent az egyetemről frissen kikerülő hallgatóknak – véli Szarvasy Zoltán, a KFKI Rendszerintegrációs Zrt. üzletfejlesztési menedzsere. A vezető szerint az alapképzés nagyon erős az egyetemen, a kiegészítő tárgyak pedig csak arra alkalmasak, hogy egy érdeklődési irányt tűzzenek ki. „A tudás értéke ma is annyi, mint régen, csupán rendszeres karbantartása emészt fel több energiát.”
Tázló József, a Cisco Systems Magyarország műszaki igazgatója szerint a korábbiakkal szemben azoknak, akik ma tanulnak, sokkal nagyobb felelősséget kell vállalniuk saját képzésükért és boldogulásukért. „Nekik kell rájönniük arra, hogy ne elégedjenek meg azzal, amit az oktatásban kapnak. Szakítani kell azzal a hagyományos elképzeléssel, hogy majd az iskola megtanít mindenre, és ha végeztünk, akkor kész szakemberré váltunk. Az ismeretek halmaza olyan gyorsan nő és újul meg, hogy az oktatási intézmények az alapokon túlmenően jóformán csak logikusan gondolkodni és tanulni tanítanak meg, azaz annyival vérteznek csak fel, hogy minimális mérnöki tudás birtokában el tudjunk igazodni az információk tengerében.” Egy ambiciózus kezdő szakember akár autodidakta módon is képes fejlődni, például a vezető fejlesztő- és gyártócégek weboldalán található technológiai leírások tanulmányozásával vagy az interneten keresztül óriási választékban megrendelhető szakkönyvekből. A virtualizáció azt is lehetővé teszi, hogy az interneten keresztül előfizethető, távoli laboratóriumokba „belépve” laborkörnyezetben is tudjon gyakorolni.
„Nálunk elemi érdek, hogy kapcsolatban legyünk az oktatási intézményekkel, hiszen a legjobb szakemberekre nehéz máshogy rálelni” – meséli Márton Miklós, az információmenedzsmenttel foglalkozó Kürt Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese. Ha a cégek az egyetem hallgatói közül válogatnak, és megpróbálnak közösen dolgozni, akkor könnyebb a cég profiljába tökéletesen illeszkedő alakra gyúrni a fiatalokat. Ha a piacról kész, komoly tapasztalattal rendelkező tanácsadókat vesznek fel, akkor számolni kell azzal a kockázattal, hogy a szép pedigré ellenére ugyanannyi idő lesz átformálni a menedzsereket, mint a kezdőket, s eközben még tekintélyes summákat is ki kell fizetni.
Szarvasy Zoltán. A tudás értéke ma is annyi, mint régen, rendszeres karbantartása az, ami több energiát emészt fel.
Van cég, amely ennél is előrébb próbál gondolkodni. „A technológia fejlődésével nehéz lépést tartani” – állítja Sali Róbert, az informatikai megoldásokat szállító Atigris Informatika Zrt. vezérigazgató-helyettese. Szerinte mire kiképeznék rendszermérnökeiket, addigra a piacot ellepik az adott területen friss tudással rendelkező szakemberek. Amikor egy termék vagy szolgáltatás eladható állapotba kerül, addigra már nem számít unikumnak. Legalább egy évvel előbbre kell látni, hogy mi lesz eladható a piacon, és a szükséges referenciamennyiséget ez idő alatt kell megszerezni. „Sohasem biztos, hogy jó lóra teszünk, hiszen mindent év elején kell meghatároznunk, és év végén derül csupán ki, hogy jól gondolkodtunk-e, vagyis követő jelleggel kullogunk a többiek után, vagy élenjárók leszünk.” Sali Róbert szerint, aki ezt jól megsejti, az tarolni fog egy évig a piacon. A rendszermérnökök, fejlesztők éves képzése is ehhez a tempóhoz van igazítva, ún. szakmai karriertervben határozzák meg az elvárásokat, így tudják a vezetők, milyen kaliberű minősítéssel rendelkező szakembergárdával számolhatnak majd. Megfelelő számú szakember és megfelelő számú referencia birtokában nemzetközi szinteken is komoly elismerést lehet szerezni.
Ellentétes érdekek
Noha az informatikai cégek akkor örülnének a legjobban, ha kész munkatársakat kapnának, ez olyan vágyálom, amelynek teljes körű kielégítésében nem lehet partner a közoktatás.
Kondorosi Károly szerint a piaci szereplők azt szeretnék, ha az oktatás róluk szólna, de az egyetemnek az a dolga, hogy tudományos igazságként elfogadott, stabil ismereteket adjon át. Az eszközök és technikák naprakész követése szinte képtelenség, bár az oktatói oldal is lassan reagál a piaci változásokra. Kondorosi Károly szerint szükséges az egyetem és a cégek közötti partnerkapcsolat további kiépítése olyan cégekkel, akik nagyobb számban is képesek a hallgatókat felszívni, így a pályakezdők már a tanulmányok ideje alatt a vezető cégektől tudnák az élvonalbeli gyakorlati tudást is megszerezni. A szektor kiemelt nagyvállalatai felismerték, hogy már a képzési időszakban ki kell venniük részüket a közoktatásból – kölcsönösen kielégítő mértékben.
A naprakész tudás megtartása mellett a használható szakemberek megtalálása is komoly kihívás elé állítja a cégeket. „Folyamatosan vadásszuk a fiatal és jó képességű szakembereket, de nem álláshirdetéssel – állítja Sali Róbert. – Az Atigris Zrt. kooperatív szerződést kötött az ELTE-vel és a székesfehérvári Kandó Kálmán műszaki főiskolával, ahonnan a legjobb fejlesztőink és rendszermérnökeink kerülnek ki. Ha vagyonokért veszel kész szakembereket, mint a fociban, akkor tisztában kell lenni azzal, hogy ezek a szakemberek már megtanultak egyfajta munkamódszert, hiszen egy másik csapat játékosai voltak korábban, azaz nehezebben állnak át egy másik cég munkamódszerére, és korántsem biztos, hogy az adott cég elvárásait a magukévá teszik. A számunkra igazán fontos lojalitást azoktól kapom meg, akiket mi neveltünk ki, hiszen a kezdetektől fogva velünk vannak.”
Több vezető gyártócég dolgozott ki megújítandó szakmai minősítési rendszert, amely birtokában 1-2 évig versenyképes tudást lehet szerezni. A megújítási kényszer a garancia arra, hogy a megszerzett tudás ne avuljon el, és a legfrissebb minősítéssel rendelkezzenek a rendszermérnökök. Több mint egy évtizeddel ezelőtt a csúcstechnológiát képviselő cégek felismerték, hogy jóval előrébb járnak, mint amit a felsőoktatásban tanítanak. „Rájöttünk arra, hogy hiába jövünk ki a piacra nagyon korszerű hálózati megoldásokkal és technológiával, ha kevés azon mérnökök száma, akik a mindennapi életben használni és alkalmazni tudják. Felismertük, hogy segíteni kell az oktatási intézményeket a hálózati ismeretek tárgykörében” – mondta el Tázló József. A 12 éve működő Cisco Hálózati Akadémia alapvető küldetése az IT hálózati szakemberhiányának csökkentése, emellett a nemzetközi szabványoknak megfelelő, ipari minősítések megszerzését segíti elő. A kurzus üzemeltetői szerint reális elvárás, hogy aki pályakezdőként erre a területre lép, már rendelkezzen konkrét elképzeléssel, vagyis melyik irányba szeretne indulni. „Látnom kell az érdeklődését és a lelkesedését. Nagyon sok pályakezdő fiatalt interjúztattam, többségük a hiányos és nem naprakész tudás ellenére logikusan gondolkodó, határozott elképzelésű, motivált ember, akinek továbbfejlődésében könnyű segíteni. Az én szememben az egyetlen áthidalhatatlan szakadék az, ha valaki semmilyen érdeklődést nem mutat, azzal nem tudok mit kezdeni. Nemcsak a zseniknek van esélyük. Akik közepes, átlagos képességűek, de céltudatosak és motiváltak, megfelelő szorgalommal azok is magas szintre tudják fejleszteni tudásukat.” Tázló József szerint az iskolának és a pedagógusoknak vitathatatlan szerepük van az inspirációban. „Az egyetemektől sosem vártuk el, hogy naprakész tudást adjanak, azt viszont igen, hogy logikusan és rendszerszemléletben, azaz architektúrákban tanítsanak meg gondolkodni.” A vállalatok csak akkor őrizhetik meg versenyképességüket, ha szakembereik tudását jól koordinált, szisztematikus rendszerben továbbfejlesztik, s az addig elért eredményeket rendszeresen, akár negyedévente megvizsgálják, számon kérik.
TÁZLÓ JÓZSEF: „Nemcsak a zseniknek van esélyük – akik közepes, átlagos képességűek, de céltudatosak és motiváltak, megfelelő szorgalommal azok is magas szintre tudják fejleszteni tudásukat.”
Teher alatt nő a pálma
Kondorosi Károly szerint az egyetemre bekerülő, fiatal hallgatók sokszínű csoportot alkotnak, elvárásaik és az oktatási célok gyakran nincsenek összhangban. Sokan csak a papírt akarják megszerezni, de komolyabb terveik nincsenek. „Jellemző kortünet, hogy a fiatalok ki szeretnék hagyni az első 10 évet, ami szükséges ahhoz, hogy valaki hiteles szakemberré váljon. A kemény munka már nem divat. Szerencsére ma is megvan a lelkes és tehetséges élmezőny, csak számarányuk a megnövekedett létszámok miatt kisebb.
Csak a végzettség vagy a képesítés megszerzése és birtoklása nem tesz senkit kiváló és hiteles szakemberré” – állítja Tázló József. Szerinte a tudás az egyetlen dolog, amelyet csupán saját tapasztalatok megszerzésével lehet megkapni, megszerzéséhez nem vezet királyi út.
A tanuláson kívül nagyon fontosnak tartja a tapasztalás útján történő tudás megszerzését is, amely azonban nem egyik napról a másikra történik. Elmélete szerint három részre bontható a tudás, az ismeretek fejlesztése. Tanulás, tapasztalás és – ha már magas szintre fejlődött, akkor – a tanítás folyamatán keresztül teljesedik ki a szakmai ismeretanyag. A szakmai tapasztalatot a cégeknél eltöltött időszak alatt szerzi meg egy fiatal szakember, de nem mellékes, hogy a tanfolyamokon, szakmai konferenciákon is sokat lehet tanulni. Ma a tudásalapú társadalomban mindenkinek ajánlott a rendszeres továbbképzés, de az informatikai területen tevékenykedő mérnökökre különösen igaz, hogy sohasem dőlhetnek hátra, folyamatosan képezniük kell magukat. „A középkorban is, ha megtanultak a tanoncok egy szakmát, akkor az öregek elküldték őket külföldre tapasztalatot szerezni.” Ez ma is egy követendő tendencia, azaz a mindennapi munkában szerzett tapasztalat segít igazán megérteni, továbbfejleszteni és a gyakorlatba átültetni a képzés során tanultakat. Tázló József szerint már a főiskolai, egyetemi tanulmányok alatt keresni kell a kapcsolatot az innovatív kutatólaboratóriumokkal és műhelyekkel, amelyek segítenek megismertetni a fiatal szakemberekkel a legújabb technológiákat. Emellett az úttörő módjára élenjáró gyártókat érdemes figyelemmel kísérni és tanulmányozni tevékenységüket.
Nálunk a gyakornokok csúcsra vannak járatva, és csak a legjobbakkal kezdünk hosszú távra tervezni. Nem engedhetjük meg magunknak a mai piaci körülmények között, hogy a kinevelésre fordított rengeteg idő és energia kárba vesszen – meséli Szarvasy Zoltán. A kinevelt szakemberek ugyanis lojálisabbak a céghez, persze az is előfordul néha, hogy a KFKI gyakornoki programját csak ugródeszkának használják. A szakember állítja, hogy a hosszabb betanítási idő nem mindig éri el a kívánt célt, sokszor a mély vízbe dobott kezdők jobban bírják a stresszt, emellett problémamegoldó és felismerőképességük is fejlettebbé válik. Szarvasy Zoltán a proaktív szakemberekkel számol, azokkal, akik elébe mennek a feladatoknak. A sorozatos kihívások támasztása szükséges, hogy a legjobbak a cégnél maradjanak, és fejlődjenek, előrelépjenek. „Piramist építünk a legjobb szakemberekből.”
A mérnöki hivatáson belül a szoftverfejlesztés és a kutatás-fejlesztés területe az, ahol nem lehet pihenni. Folyamatos a verseny, figyelni kell a konkurenciát. Hiába rendelkezik valaki a legjobb termékkel, nem mehet el a tengerpartra hosszabb ideig sütkérezni, mert hamar felbukkan a piacon egy jobb megoldás.
Balogh Péter szerint a szakirodalom olvasása, a szakmai párbeszédekben való részvétel vagy a belső képzés mind segíti a tudás fejlesztését. Például az egy projektben dolgozó fejlesztők a heti rendszeres fejtágítók mellett még ún. beszélgetőszobákban is megosztják az ötleteket egymással. „Nem hiszek abban, hogy egy erős diktatúrában és hierarchiában működő szervezetben vagy egy nagyon komor céges kultúrában jól tudnának működni a programozók. Fontos, hogy egy nyitott, közvetlen céges közegben tevékenykedjenek, és értsék, mit és miért kell csinálniuk. Emellett pedig olyan vezetőik legyenek, akiket elfogadnak és szakmailag tisztelnek.”
A tökéletes katona
„Akik hobbiból fejlesztenek, azokat mi nem szoktuk felvenni. Nálunk komoly elvárás a fejlesztőmérnökökkel szemben, hogy az egyetem mellett más cégeknél is dolgozzanak egy ideig, amíg a kellő tapasztalatot megszerzik.” Balogh Péter szerint a PhD-végzettségű munkatársak alkalmazása – a cég esetében – nem a legszerencsésebb, hiszen elméletivé váló tudást egy gyakorlatias cég nem tud beépíteni a működésébe. „Nálunk nem elvárás a papír. Örülök, ha az orvosom vagy az építészem elvégezte az egyetemet, és erről papírja is van. Mi viszont azt várjuk az embereinktől, hogy kimagaslóan, jól értsenek a technológiánkhoz.”
A Nav N Go 2010-től indít nagyobb létszámú gyakornoki programot. Balogh Péter szerint csupán azokkal az egyetemekről kikerülő pályakezdőkkel lehet valamit kezdeni, akik tényleg szívvel-lélekkel csinálják a munkájukat, emellett tehetségesek is. Nyilván egy állásinterjún nem lehet teljesen felmérni a tudást, bár a jelentkezők komoly teszteket, logikai feladványokat kapnak. „Csak a legjobbakat keressük a piacról. Nagyon kevés frissen végzett szakemberrel dolgozunk, kevés a pályakezdőnk. De néha belefutunk fiatal zsenikbe, akik mögött még nincsen akkora tapasztalat. Az a filozófiánk, hogy néhány nagyon tehetséges, nagyon ügyes ember többet ér, mint két raklapnyi közepes képességű. Szeretem azt gondolni, hogy nálunk a szakma legjobbjai vannak.”
A technológiai igazgató szerint egy jó termékhez kell egy jó csapat és egy jó ügyfél. Hiszen egy jó ügyféltől lehet a legtöbbet tanulni, legalább annyit tesz hozzá egy vezető termékhez, mint a fejlesztők. A cég történelméből adódóan alakult ki, hogy maguk a vezetők is fejlesztenek, tehát jól ismerik egy probléma hátterét, és menedzseri képességekkel is bírnak. Mivel könnyen átlátják egy feladat megoldásának idejét, nem lehet őket „becsapni”, azaz könnyedén tudják követni, ki mennyit tesz bele egy feladatba.
Sali Róbert szerint ahhoz, hogy mindig a legfrissebb tudást birtokolhassák, komoly financiális háttér is szükséges. Egy-egy minősítő tanfolyam személyenként 200–300 ezer forint körül mozog. Ez éves szinten legalább 12 millió forint kiadást jelent, és még azzal is számolni kell, hogy a tanfolyamok időszaka alatt a mérnökök nem tudnak termelni. A tanfolyami költségek megtérüléséhez pedig legalább egy 50 millió forintos sikeres projektet kell letennie a cégnek az asztalra. „A tanfolyamokon megszerezhető tudás csak annyit jelent, hogy túl vagyunk egy drága tanfolyamon, de ettől még nem lesz senki a tudás – és főként a tapasztalat – birtokában.” Viszont a tanfolyami jegyzetek segítségével, az innovatív ügyfelek közreműködésével a rendszermérnökök az erre kialakított tesztlaborban ki tudják próbálni a különböző megoldásokat, s ezekből a tapasztalatokból lehet a későbbiekben a legtöbbet profitálni.
Az informatikai tanácsadás egyfajta üzleti és gazdasági menedzserszemléletet kíván meg. A Kürt Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese úgy véli, hogy a legjobb tanácsadóktól gazdasági tapasztalatot várnak el. „Az informatikus mindig is egy guru volt a cégnél, senki nem értette, hogy miről beszél, mit csinál.” Az informatika most már ugyanolyan kiszolgáló területnek számít, mint a pénzügy vagy a hr. Márton Miklós szerint nem a bitekben és byte-okban gondolkodó informatikusokból lesznek a tanácsadók, az üzleti területek igényeit gazdasági és üzleti affinitásokkal rendelkező menedzsertípusú szakemberek képesek átlátni, hiszen a tanácsadók tudják érthető nyelvre lefordítani az üzleti igényeket. „Mi egy állatorvosi ló vagyunk, mert nem tudunk kész szakembereket felvenni.” A Kürt portfóliója ugyanis annyira speciális, hogy csak olyan típusú szakembereket alkalmaznak, akikben megvan a képesség, hogy az ügyfelek fejével gondolkodjanak, tehát félre tudják tenni a más munkahelyen berögzült, megkövesedett rutinokat. Márton Miklós szerint azért szeretnek több pályakezdővel dolgozni például a kutatás-fejlesztés terén, mert ők még lelkesek, a tapasztalatot pedig az „öreg rókák” adják át.
