Ez év tavasza a magyar gazdaságban fordulatot hozott a bérpolitika terén. Míg a felmérések szerint a múlt év végén a hazai vállalatok közül csak minden ötödik élt a bérstoppal, áprilisban és júliusban már azt mutatták a vizsgálatok, hogy majdnem minden második cég immár folyamatosan alkalmazza ezt az eszközt, összefüggésben a drámaian romló eredményességgel és az egyre kedvezőtlenebb kilátásokkal.
NYÁRI OLVADÁS.
A hazai cégek romló eredményessége és egyre sötétebb jövőképük jól nyomon követhető a létszámtervekben és a bérbefagyasztás terjedésében. A létszámtervek tekintetében a globális és a hazai folyamatok párhuzamosságot s közel egyező dinamikát mutatnak. A Hay Group szerint tavaly decemberben a globális felmérésbe bevont vállalatok 15 százaléka tervezett leépítést, áprilisban pedig már 27 százalékuk, s ehhez hasonlóan itthon is közel duplájára nőtt a megkérdezettek körében a leépítéseket tervezők aránya: 18-ról 34 százalékra. Észre kell venni azonban, hogy a bérbefagyasztás terén a magyarországi folyamatok dinamikája jóval erőteljesebb volt. Amíg a globális mutató négy hónap alatt 24-ről 36 százalékra emelkedett, addig a hazai cégek körében 18-ról 52 százalékra ugrott fel a bérbefagyasztásról döntők aránya. És jóllehet, a legfrissebb nyári felmérésben ez a mutató – egy háromszor nagyobb vállalati kör esetében – már minimális csökkenést jelez, de még mindig 45 százalékos nálunk a bérbefagyasztást választó cégek aránya.
Hátul kullog az autóipar
■ Szignifikáns ágazati eltéréseket is
kimutatott a Hay Group felmérése a béralakulásokat illetően. Miközben
az idei első negyedévben a hazai béremelések átlagos mértéke 2,5
százalékra csökkent, vagyis közel megfeleződött, addig az autóiparban
még ennél is kisebb mértékű, 1,2 százalék körüli volt az emelés. Az
ágazatokra tekintve viszont pozitív kilengést is találunk, például az
informatikai és telekommunikációs ágazatban a 10 százalék fölötti
emelés sem elképzelhetetlen egyes vállalatoknál. Sajátos helyzetbe
kerültek a napi fogyasztási cikkeket gyártó, forgalmazó vállalatok,
amelyeknél a béremelések ugyan az országos átlagnak felelnek meg, de
kiugróan magas – kétharmados – a bérek befagyasztása mellett döntő
cégek aránya.
Mint Jakabos Tünde, a felméréseket végző Hay Group Kft. üzletágvezetője rámutatott, némi reménnyel kecsegtet, hogy a nyári vizsgálat azt mutatja, hogy jövő évben már sokkal kisebb arányban – 20 százalékban – tervezik a bérbefagyasztás fenntartását, legalábbis a jelenlegi üzleti kilátások alapján.
A bérstop válsághelyzetben alkalmazott kényszermegoldás, amely még mindig elfogadhatóbb, mint ha elbocsátanák a dolgozókat – hangsúlyozta Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője, hozzátéve: bár a döntést a mikroszféra szereplői önállóan hozzák meg, az eszköz széles körű alkalmazása a makroszférára is rányomja a bélyegét. Hatása megjelenik a reálkeresetek csökkenésében, ami természetesen a fogyasztás visszafogásához vezet, s arról sem feledkezhetünk meg, hogy egyúttal az adók, járulékok volumene is csökken, amely hatása egészen a nyugdíj- és egészségügyi kasszáig gyűrűzik.
Beszűkült mozgástér
■
Néhány hónap alatt drámaian beszűkült a hazai cégek mozgástere az idei
első félévben, s kilátásaik is jóval kedvezőtlenebbé váltak. Mint az a
Hay Group ismétlődő felméréseiből kitűnik, tavaly decemberben a
vizsgálatba bevont hazai vállalatok 29 százalékánál gondolták úgy, hogy
eredményük lényegesen rosszabb lesz a tervezettnél, ez az arány idén
áprilisban már 53 százalékra emelkedett, s szinte teljesen eltűntek a
tervezettnél jobb eredményekre számító vállalatok. A negatív elmozdulás
annál is szembetűnőbb, mert a Hay Group 91 országra kiterjedő
felméréséből az derül ki, hogy decemberben globálisan a vállalatok 31
százaléka számolt a korábban tervezettnél sokkal rosszabb eredménnyel,
arányuk áprilisban csak 39 százalékig emelkedett.
Mint Adler aláhúzta, a bérhullámzás nem magyar vagy speciálisan kelet-európai jelenség, a nemzetközi tapasztalatok alapján a bércsökkentés, bérbefagyasztás nem ritka jelenség recesszió idején. Nálunk talán azért ennyire szembetűnő, mert a keresetkiáramlás az elmúlt időszakban nem minden területen volt összhangban a valós teljesítményekkel.
FELDÍSZÍTETT BÉRTÁBLA.
Nem kell azonban arra gondolni, hogy a bérbefagyasztás terjedése azt jelentené, hogy nincsenek bérfejlesztések – szögezte le a Hay Group üzletágvezetője. Mint mondta, a stratégiában gondolkodó vállalatok általában törekszenek arra, hogy a cég jövője szempontjából kulcsfontosságú munkatársakat megtartsák. Ezek nem feltétlen a vezetők. Az a tapasztalat, hogy a válságos helyzetben nem a felső vezetés bérét fejlesztik, hanem a magas szaktudású, hosszú távon értéket termelő munkatársakét. Amikor a béreket végképp nem lehet emelni, akkor sok esetben előtérbe kerülnek a kreatív megoldások. Ilyen például a juttatások körének bővítése, mondjuk, a vállalati személygépkocsi használati feltételeinek javítása. De képzések, külföldi tanulmányutak is szóba jöhetnek.
Emellett az is megfigyelhető, hogy még a leépítéseket végrehajtó cégeknél is van példa béremelésre. A cég számára fontos, értéktermelő munkatársakat mindenképpen megpróbálják kiemelten kompenzálni. Az is kitűnik, hogy amíg a kisebb cégeknél, illetve a hazai tulajdonú vállalatoknál viszonylag nagyobb a vezetés mozgástere, addig a multinacionális vállalatok leánycégeinél a globális policy a meghatározó, s ha ez fűnyíróelvet ír elő, akkor azt kell alkalmazni.
A bérstop mindenképpen csak időlegesnek tekinthető, s arra lehet számítani, hogy ha újra beindulnak az exportpia¬-
cok, akkor a kereslet növekedése előbb-utóbb a bérekben is lecsapódik – fejtette ki Adler Judit. Szerinte bizonyos késleltetés azért valószínűsíthető, különösen a multik esetében, ahol nyilván nem a leányvállalati szinten kezdik az újbóli bérfejlesztéseket. Továbbá az is várható, hogy a bérek felszabadítását követően az élénkülés makrogazdasági hatásai csak egy-két negyedévvel később érvényesülnek, amint a többletbér-kiáramlás is végigfut a fogyasztáson, valamint az adó- és járulékrendszeren.
