„A baltikumi Stettintől az Adriánál levő Triesztig vasfüggöny ereszkedett le, a kontinens teljes szélességében. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa ősi államainak összes fővárosa. Varsó, Berlin, Prága, Bécs, Budapest, Belgrád, Bukarest és Szófia, mindezen híres városok, környező népességükkel abban fekszenek, amelyet szovjet szférának kell neveznem, és így vagy amúgy, de mind ki van téve nem csupán a szovjet befolyásnak, de egy igen erős és egyes esetekben fokozódó mértékű moszkvai ellenőrzésnek is” – jelentette ki Winston Churchill 1946. március 5-én, a fultoni beszédében. Néhány évvel később a szovjetek kézzelfoghatóan is megépítették a vasfüggönyt.
A kifejezést azonban már korábban használta a színházi világ. A II. világháborúban is előkerült, mint katonai fogalom. A hírhedt német V-1-es szárnyas bombák ellen a brit partoknál felengedett légballonsort nevezeték így. Magyarországon 1949-től 1989-ig állt a szögesdrótkerítés a nyugati határon.
