A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) részéről azt erősíti meg Ádám Szilveszter szabályozási munkatárs, hogy ami korábban tilos volt, az mostantól büntethető is, ami pedig szabályozottan engedélyezett volt, az nem változik. A lényeg, hogy a jogtalan haszonszerzés céljából történő adatgyűjtésért és kereskedelemért akár egy évet is kaphat, aki ilyennel próbálkozik.
Azt rögtön elismeri, hogy illúzió az internet végtelen terében az összes spammert kiszűrni, de például a magyar nyelv „kis piaca” miatt nem lehetetlen fellépni a hazai címkereskedők ellen.
Jóri András adatvédelmi biztosnak, a törvénymódosítás kezdeményezőjének sincsenek kétségei, hogy főleg a magyar és kifejezetten a magyar nyelven érkező adatbázisok kereskedőit tarthatja vissza az új rendelkezés. A „spamtövény” egyébként jelenleg is szankcionálja a kéretlen üzenetek küldését. Ez egészült ki a rengeteg panasz miatt, leginkább a kifejezetten adatbázis-építő és azzal kereskedő cégek vagy személyek jogsértései nyomán.
Csak a szokásos. Egy spam Jokertől, egy új vírus a Pingvintől és egy lánclevél a Macskanőtől…
Korábban a rendőrség nem folytatott eljárást abban az esetben, ha nem volt feltételezhető a jelentős érdeksérelemre vonatkozó bűncselekmény – mondja Jóri András. Miután az adatbázisokban egyes emberek egyes adatait árulták, jellemzően e-mail címeket, ez nem volt jelentősnek tekinthető érdeksérelem.
nem kötelező
Azoknál a cégeknél, amelyek marketingcéllal akarják használni
adatainkat, mint például egy mobilszolgáltató vagy bank, és aláíratnak
egy hozzájárulást, érdeklődjünk, hogy ki az a harmadik fél, akinek
átadják az adatainkat. Ha nem vagyunk elégedettek a válasszal, akkor ne
adjunk engedélyt, illetőleg ha már adtunk, azt bármikor visszavonhatjuk.
Fontos, hogy az adatbázis-ajánlatok mellett az NHH nem foglalkozik a köz számára ugyancsak spamnek tekintett adathalászlevelekkel, az afrikai pénzkérő levelekkel vagy a lottónyeremény-levelekkel, ahogy a kínai Viagra-hirdetésekkel sem. Az első három nem reklám, a második pedig nem magyar ajánlat – mondja Ádám Szilveszter. Amivel foglalkozunk, azok a magyar reklámcélú levelek.
A bíróság mellett az NHH-nak, és az adatvédelmi biztosnak is elég e-mailben jelezni a kifogást – mondja Jóri András és Ádám Szilveszter. Az NHH-nál külön űrlapon kezdeményezhető az eljárás. Ilyen megkeresés csak az elmúlt évben közel 6000 volt.
Ha valaki viszont jogszerűen akart adatbázist építeni – mondja végezetül Jóri András – azt csak hozzájárulásos alapon tehette. A reklámtörvény tavalyi módosítása után ez olyan szigorúan volt szabályozva, hogy csak névvel és címmel visszaigazolva volt érvényes. Ezt a rendelkezést idén júliustól feloldották, hogy a néven kívül elég egy bármilyen más adat, például e-mail cím megadása, cégek esetében pedig erre sincs szükség.
