A nyaralás, a szabadság eltöltése állhat másból is, mint hogy reggel kifekszünk a tópartra, napközben lángost eszünk, sörözünk, a gyereket fagyival tömjük, a strand büféjének kínálatával kínozzuk magunkat, majd este bemegyünk a szállásunkra, hogy egy kiadósat vacsorázzunk. Hódoljunk inkább a sportoknak, hiszen egészségmegtartásban és az egészségfejlesztésben kiemelkedő szerep jut a re¬kreációs és szabadidős sporttevékenységeknek, például a természetjárásnak, a kerékpározásnak, az evezésnek, a lovaglásnak, a teniszezésnek. Ugyanakkor az idei esztendő a Kulturális Turizmus Éve, ezért bármikor, bármerre is indulunk útnak itthon, mindig találunk valami érdekeset. Élő hagyományokkal ismerkedhetünk, városlátogatásra indulhatunk, kastélyokban, várakban idézhetjük meg a múltat – vagy éppen tematikus túrákra kerekedhetünk fel. És arról se feledkezzünk meg, hogy hazánk a fürdők, a vizek országa!
Kisvasúton és lovas postakocsin
Gondolt már arra, hogy a Bükkben a rövid erdei utakon gyorsabb, olcsóbb, környezetkímélőbb a lovas postakocsi, mint a jelenlegi, nagy kerülővel járó közúti közlekedés? Ráadásul a bringa sem alkalmas e vidékre! A vendégváró kapuk – Bükkaranyos és Bükkábrány – az M3-as autósztráda mellett fekszenek. A két kapun belépve a látogató észak felé haladva 10 kilométer alatt 250 méter tengerszint feletti magasságból 950 méter magasságra jut fel, a közforgalom elől elzárt, de jó állapotban lévő hegyi utakon. A postakocsi-szolgálat poggyász- és küldeményszállítási feladatot is teljesít, ráadásul a piacok ellátásához szükséges kisebb portékák vásártérre fuvarozására is alkalmas. A menetrend a megállókban olvasható, de a világhálón is hozzáférhető.
A nyugat-dunántúli régió egyik kevésbé ismert települése Bázakerettye, a nyugodt pihenés ideális helyszíne Dél-Zalában, csodálatos természeti környezetben. Strand és termálfürdő, a közelben a Budafapusztai Arborétum és a Kistolmácsi-tó várja a turistákat. De a legnagyobb kedvenc a vonzó zalai tájak, dombok és erdőségek között kanyargó, keskeny nyomsávú vasútvonal.
Fáklyákkal a pincékben
Jövőre Európa kulturális fővárosa lesz Pécs, amely még ma is őriz titkokat, többek között az ötszintes pincerendszert és a várfal mögötti parkokat. „Még a pécsieknek is meglepetést lehet velük okozni” – állítja Hegyi Zsuzsanna, a Magyar Turizmus Zrt. Dél-dunántúli Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója. Az utóbbi években a város folyamatosan alakította ki és nyitotta meg a nagyközönség előtt a pécsi várfal belső oldala mentén gyönyörű parkjait. Ezek egyike a Szent István téri Örökség Ház felől, míg a másik a Dóm Kőtár udvara felől közelíthető meg. Májusban nyitja kapuit a Várfal fogadó 200 fős kerthelyisége is.
Pécs alatt húzódik Európa legmélyebb, ötszintes pincerendszere. Június elsejétől számos pécsi szálloda portáján lesz majd foglalható az éjszakai fáklyás pincelátogatás program, mely e rendszer egy izgalmas részét mutatja be. Tettyén pedig 2008-ban mésztufabarlang nyílt, a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatósága gondozásával.
A dél-dunántúli régió egyik csodája a „Zöld-völgy”. Aki egyszer megérzi Gyűrűfű, Gorica és Kán levegőjét, az egy életre függővé válik. Ha létezik napjainkban béke szigete, akkor a Bükkösd környéki, néhány aprócska település biztosan az. Sokat segít ebben, hogy kiépített út nem vezet egyikbe sem, bár autóval is mind megközelíthető. A vályogházakból álló faluképet semmi nem rontja, minden autentikus. Az itt élők mindegyike csak biogazdálkodást folytat, még a lovaik is szabad tartásban élnek. Orfű ismertebb település, de kevesen vették még hírét, hogy két, kiépítetlen barlangban is tehetnek – természetesen a felszerelést is biztosító szakvezetéssel – kalandtúrákat.
Turistabakancsban a Balaton környékén
A Balaton kiemelt célpontja a nyaralásoknak, ezért közismert hely. „Mégis vannak itt olyan értékek, amelyekről sokan talán még nem is hallottak, s még kevesebben jutottak el oda” – vélekedik Dani Barbara, a Magyar Turizmus Zrt. Balatoni Regionális Marketing Igazgatóságának igazgatója. A Balaton-régióban tematikus túrákat tehetünk a magyar irodalom nagyjai nyomában, templomok, templomromok, várromok és kastélyok idézik a múltat – és még további számos kulturális érték található itt.
Mi a természeti értékek felfedezését ajánljuk. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik legértékesebb gyöngyszeme a Káli-medence. A panorámás tájat a medence északi részén fekvő Fekete-hegyről is remekül meg lehet figyelni. Salföld határában található a borókással tarkított Kőtenger, amely nem más, mint a Pannon-tenger aljzatának maradványa. Salföldről Kékkút felé haladva kitérőt tehetünk a Kütyü-domb érdekes szikláihoz. A falu határában található a Theodora császárnő kedvenc italát adó, róla elnevezett savanyúvíz-forrás. A forrástól száz méterre, Kékkút felé fehér kőkereszt emelkedik, mellette rákanyarodhatunk a Rozskúti dűlőútra, mely Mindszentkállára vezet.
A közeli Szentbékkálla hangulatos település. Minden falunak van valami sajátossága, ami miatt érdemes meglátogatni, mint például a középkori Velétei püspöki palota romjai. A műemlék templom mellett elhaladva – átvágva a falu lejtős kis utcáin – már a Fekete-hegyre kapaszkodunk. A hegy lábánál a töttöskáli templomrom tűnik elénk, feljebb érve a kis krátertavak közelében emelkedő Eötvös-kilátótól leereszkedhetünk a Burnót-patak völgyében megbújó Árpád-kori településre, Balatonhenyére. A patak völgyéből karsztfennsíkra jutunk, majd Monoszlót érintve felmehetünk a 337 méter magas Hegyestűre. A hegy északi felét az egykori kőbánya lefejtette, a visszamaradt, közel 50 méter magas bányafal azonban felfedi számunkra az 5-6 millió évvel ezelőtt működő bazaltvulkán belsejét. A megdermedt láva sokszögletű, függőleges oszlopok ezreibe vált el – a látvány európai viszonylatban is ritkaságnak számít. A bányából leereszkedve érjük el a sóstókáli templomromot. Innen, a Kis-hegyestű tövében elhaladva jutunk Kővágóörsre, ahonnan erdőszélen (is) vezető úton közelítjük meg az ecséri romtemplomot.
Földikutya a rezervátumban
A kisvasutak szerelmesei az észak-alföldi régióban is több helyen vonatozhatnak érintetlen erdei tájakon, turistautak mentén. A 125 éves „Zsuzsi vonat” a debreceni erdőspusztákon kanyarog 16 kilométeres szakaszon. Nyíregyházától Dombrádig 50 kilométeres sétavonatozáson lehet részt venni, de a hortobágyi kisvasút is a látogatók rendelkezésére áll.
A Hajdúság érdekes természetvédelmi különlegessége a hajdúbagosi földikutya-rezervátum, ahol az Alföldön egykor elterjedt, mára kihalófélben lévő apró, vakondszerű rágcsáló mintegy száz egyede él. A kultúra iránt érdeklődők a környéken is találnak különlegességeket. Debrecentől északkeletre, Nyíracsádon van Hajdú-Bihar megye egyetlen Árpád-kori műemléke, a XIII. században épült kora gótikus református templom. Letűnt korokról mesélnek a vidék várai. Zsáka szép látnivalója az egykori Rhédey-kastély, Nagykerekiben Bocskai István erdélyi fejedelem hajdani udvarháza ma fegyvergyűjteménynek és Bocskai-kiállításnak ad otthont.
A dél-alföldi régió is változatos programkínálattal várja a vendégeket. A horgászoknak ajánlható Csongrád. A Csongrádi Sporthorgász Egyesület vízterületein lehetőség van partról és a csónakból történő horgászatra is. A György-víz gyönyörűen rendezett partoldallal rendelkezik, teljes hosszában betonozott út kíséri. Mindenféle hal jól elvan itt – a harcsától a pontyig, a csukától a compóig. Az egyesület horgásztanyáján szálláslehetőséget is találunk.
A Dél-Alföldön idén is megrendezik a Nyitott Lovardák rendezvénysorozatot. A létesítményekben nem csupán lóra vagy fogatra ülhetünk, hanem megtekinthetjük az istállókat, a lovakat, megismerhetjük a biztonságos lovaglás szabályait is. A program célja, hogy a lehető legtöbben megismerjék a lovakat, illetve a lovaglás szépségeit.
Remeték a rengetegben
A közép-dunántúli régió kevéssé ismert turisztikai célpontjai közé tartozik a cseszneki és a csókakői vár, valamint három mezőföldi kastély: Vajta, Nádasdladány és Seregélyes. Természeti értékekkel és kulturális célpontokkal is büszkélkedhet a régió. Utóbbiak közé tartozik az Észak-Vértes rengetegében, tavak szomszédságában megbújó, Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes, a 17 cellaházból, templomtoronyból és kolostorból álló majki remeteség.
Egy középkori premontrei prépostság helyén 1733-ban alapították meg, ahol némaságot fogadó, fehér csuhás kamalduli szerzetesek éltek. Az épületegyüttest a neves osztrák építész, Franz Anton Pilgram tervezte. Méghozzá úgy, hogy tervei a rend ősi szabályait szolgálták. A házakban hálószoba, műhely, kamra, valamint miniatűr kápolna állt. Minden házhoz kis kert tartozott. A középpontban felépült templomnak ma már csak a harangtornya áll. Az épületegyüttest a remeteség főépülete zárja, ahol a perjel rezidenciája, az ebédlő, valamint a vendégek és átutazók számára szolgáló vendégszobák voltak. A remeteséget az angolparkon keresztül tudjuk megközelíteni, a 14-es cellaházban megvásárolhatjuk a belépőjegyet, s itt üzemel az információs központ, valamint a múzeumi bolt is.
Csoda a természettől
Egyre többen tudják Magyarországon, hogy a Tisza-tavat 30 évvel ezelőtt emberi kéz hozta létre. Azt azonban sokan nem is sejtik, hogy Magyarország második legnagyobb tava más tóval nem hasonlítható össze: változatos vízfelszíne, mozaikos tája egyedi rezervátumot jelent ma az Alföld közepén. A tó 15 kikötőjéből indulhatunk útnak a Tisza-tó vadregényes vízi világának felfedezésére. A „csónaktúrás” kínálat szinte végtelen: a 45 perces rövid körtúrától a 8 órás, nagy ornitológiai túráig, a vízben álló gémeskúthoz vezető napfelkeltetúrától a romantikus naplementetúráig, az elárasztott falu legendáját feltáró Óhalászi-emlékek bejárásától a hódvárakhoz vezető kirándulásig rengeteg programot kínálnak. A Tisza-tó emblematikus ökoturisztikai programjává vált a Poroszlóról elérhető Tisza-tavi vízi sétány és tanösvény. Ez a három szigetet összekötő, 1500 méter hosszú, pallóutas rendszer lehetőséget nyújt arra, hogy a természetbe olvadva, a víz felett sétálva érezzük a Tisza-tó közelségét. Több szabadvízi strandon fürödhetünk: Abádszalókon, Tiszafüreden, Poroszlón, Kiskörén, Sarudon és Tiszanánán.
Válságtrenddel szemben
A Tolna, Somogy és Baranya megyét magába foglaló dél-dunántúli régióban a vendégek száma 2008-ban 3,7 százalékkal, a vendégéjszakák száma 1 százalékkal maradt el a 2007. évitől. A Dél-Dunántúlon 2009 első két hónapjában a külföldi vendégéjszakák számának növekedése teljes mértékben kompenzálta a belföldi vendégforgalom kiesését, így a régió a vendégéjszakák tekintetében 6 százalékos növekedést produkált, amely az országban szinte egyedülálló.
Vendégforgalom-növekedés a Dél-Dunántúlon kívül még a Tisza-tónál volt tapasztalható. A Tisza-tavi régióban 2008-ban a vendégek száma 19,2 százalékkal, a vendégéjszakáké 13,6 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Idén az első két hónapban 9,5 százalékkal több vendéget fogadtak, mint az előző év hasonló időszakában, miközben a vendégéjszakák száma 18,9 százalékkal bővült.
Hazánk számokban
Ha érezni akarjuk a szabadságot, ha elegünk van a világból, pattanjunk a bicikli nyergébe! A kerékpározás növekvő népszerűsége a Critical Mass sikerén is mérhető. Jelenleg körülbelül 2000 kilométernyi kerékpárút áll rendelkezésre országszerte. „Kisforgalmú útjainkon további 150–200 kilométernyi, táblával jelzett biciklis útvonal is része a hálózatnak” – tájékoztat Mányai Roland, az Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője. Hazánkon keresztül megy két, Európát átszelő nemzetközi kerékpáros nyomvonal, a Duna mentén az EuroVelo® 6 és a Bodrog–Tisza mentén az EuroVelo® 11. A Duna menti nyomvonal nemzetközi elvárásoknak megfelelő útirányjelző és tájékoztató táblázása már megvalósult. Az elmúlt években szabadidős célokra is használható, regionális kerékpáros nyomvonalak épültek ki a Fertő tó, a Tisza-tó és a Balaton körül, a Körösök völgyében, valamint a Szigetközben és a Dunakanyar bal partján.
Az aktív turizmus legkönnyebben megvalósítható formája a természetjárás. Becslések szerint ma Magyarországon az itt élők tizede kirándul több-kevesebb rendszerességgel. A hátizsákos turizmus oszlopa a jelenleg is túrázó, aktív nyugdíjasréteg. Azonban a természetjárás a fiatalok körében is kedvelt: a kirándulók, túrázók körülbelül 40 százalékát ők teszik ki. A legjelentősebb magyarországi túraútvonal – az Országos Kéktúra – több mint 1106 kilométer hosszú.
A vízi turizmusnak is hódolhatunk. „A kézzel hajtott járművek – kajak, kenu, evezős csónak – részére 3870 kilométeres vízi út áll rendelkezésre” – idézi az adatot Mányai Roland. A Duna, a Tisza, illetve mellékfolyóik Magyarországon 1360 kilométer hosszan hajózhatók, a Balaton, a Velencei-tó, a Fertő tó és a Tisza-tó összesen mintegy 700 négyzetkilométer vízfelülettel rendelkezik.
