Válságmódi

A privatizációs „bumm” idején és az azt követő években a legnagyobb forgalmú nemzetközi irodák – a magic circle tagjai, valamint több nagy londoni és amerikai székhelyű iroda – sorra nyitották fiókirodáikat az országban, s bár néhány – mint, mondjuk, a Baker and McKenzie vagy a Clifford Chance – máig meghatározó piaci szereplő, többen továbbálltak időközben. Az irodák egy része a privatizáció lecsengését követően távozott, mások a mostani válság okán húzzák le a rolót Budapesten, de a kettő között is tapasztalható volt az elvándorlás, ami jórészt a közép-európai térség – azon belül hazánk – világpiaci jelentőségének csökkenésével függött össze. Ez utóbbit példázzák a Freshfields 2007-es magyarországi és a Linklaters 2008-as kelet-európai irodabezárásai.

Bajban Albion
Az is megfigyelhető, hogy miközben a londoni Cityben több száz fős elbocsátásokra került sor a jogi tanácsadó szektorban (lásd a Clifford Chance vagy a Linklaters példáját), és egyes irodák – jelenleg is – komoly összegeket fizetnek a frissen végzett és rekrutált jogászaiknak azért, hogy elhalasszák a munkába lépést, az angolszász brandek valamelyest visszahúzódtak térségünkben is.

Azonban nem tartja speciálisan magyar jelenségnek dr. Szecskay András, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökhelyettese az angolszász gyökerű irodák piaci súlyának csökkenését, mondván, ezek a nemzetközi cégek a közép-európai térséget egységes egészként kezelik, továbbá – már csak a kiterjedt szervezet és a differenciált ügykezelésből adódó magasabb költségek okán is – elsődleges szempontjuk a profitabilitás. Éppen ez indokolja a térségi piacról történő visszavonulásukat, a nagy tranzakciók – privatizáció, tőzsdére vezetés, vállalatfelvásárlások, ingatlanpiaci boom – lezárultával ugyanis tevékenységük többnyire a cégek működésével összefüggő, napi szintű jogi szolgáltatás biztosítására korlátozódna, de ebben kevéssé érdekeltek.

Régiós románc
A kivonult „nagyok” által magukra hagyott korábbi kelet-európai fiókirodák térségi regionális együttműködési formák kiépítésével próbálkoznak – főként a közepes „üzemméret” tartományban. Kérdéses persze, hogy a piac hosszabb távon mennyire igényli, s milyen mértékben hajlandó eltartani a regionális jogiiroda-hálózatokat. Különös tekintettel arra, hogy a nemzetközi lefedettség terén olyan típusú nemzetközi – gyakorlatilag globális – együttműködési formák régióbeli tagjaival kell versenyezniük, mint például a világ 160 országában, illetve államában képviselt Lex Mundi, melynek tagjai (Magyarországon például a Nagy és Trócsányi) hozzáférhetnek a határon túli piacokhoz és a tagtársak szakértelméhez, de nem kell feladniuk függetlenségüket. De említhetők az ennél lazább, ám sok esetben nagyon is aktív kooperációt jelentő „best friend”-megoldások képviselői. Ez utóbbiak esetében valamely nagy londoni vagy amerikai székhelyű iroda – a fiókiroda-alapításnál jóval költséghatékonyabb módon – rendszerint nem exkluzív alapon együttműködő partnerekkel tart kapcsolatot a világ számos pontján.

Régi szép idők
A rendszerváltás utáni első években egyértelműen a privatizációs ügyek jelentették a slágertémát – magyarázta dr. Kiszely György, a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda partnere –, s ezekben az angolszász gyökerű ügyvédi irodák vitték a prímet, együtt néhány, a megkívánt nemzetközi standardokat sikeresen implementáló hazai játékossal. Egy másik, egészen a legutóbbi időkig virágzó – kiszámítható növekedést és vonzó megtérülési rátát ígérő – piaci szegmens volt a tranzakciós, elsősorban M&A- (Mergers & Acquisitions-) ügyeké. Ez gyakorlatilag a klasszikus vállalatfelvásárlás-, feljavítás-, eladásügylet, melybe a nemzetközi befektetési alapok invesztáltak sokat, s azt lehet mondani, hogy a 2002-es évtől folyamatosan növekedve 2007-ben ért a csúcsra ez az „ágazat”. Ehhez képest a tavalyi év már az előzetes becslések szerint is minimum 50 százalékos visszaesést hozott a tranzakciós volumen tekintetében az előző évhez képest, s az idei kilátások sem rózsásak. Sok iroda állt rá a kilencvenes évektől az ingatlanügyekre, illetve a részben ehhez kapcsolódó hitelügyekre. Ez a szegmens is szenved a mostani időszakban. Szintén jellemző volt az elmúlt két évtizedben a nagy, részben tőzsdei cégek társasági létéhez kapcsolódó, hagyományos értelemben vett társasági jogi, cégjogi tanácsadás.

Variációk válságra
Az elmúlt hónapokban több említett ügytípus esetében drámaian csökkent a kereslet – folytatta dr. Kiszely György –, másrészt viszont a válság számos új ügytípus vonatkozásában növekedést generált. Például a bedőlő hitelek, a felszámolások vagy a meghiúsult szerződésekkel kapcsolatos jogviták mind-mind jogi megrendelésekkel járnak. Jellemző, hogy a hitelkihelyezések csökkenésével párhuzamosan nem csökkent érzékelhetően a banki megbízások volumene a jogi piacon, ugyanis a hitelátstrukturálások is nagymértékű jogászi munkákat generálnak. Tény ugyanakkor, hogy az ilyen megbízások főként azokat az irodákat érintik pozitívan, melyek rendelkeznek a tranzakciós (M&A), ingatlanjogi és bankjogi specialistákon kívül a jogviták rendezésére, restrukturálásra szakosodott, gyorsan mozgósítható és flexibilis kapacitásokkal is.

A kibontakozó válságot tartja az irodák szempontjából a legmeghatározóbb körülménynek dr. Szécsényi László, a Schönherr Szécsényi Ügyvédi Iroda budapesti vezető partnere, mondván, különösen érzékenyen érinti a korábban virágzó ingatlantranzakciókra és hitelnyújtá¬-sokra szakosodott irodákat.

Egy másik fontos piaci tendencia – részben a recesszióval összefüggésben, de jelentős részben a nagy rendszerváltó üzletek lecsengésével – a komoly, nemzetközi háttérrel rendelkező jogi tanácsadó irodák kivonulása a térségből. Ez utóbbi kettős hatást eredményez. Egyfelől a nagyok kivonulása a korábbinál szélesebb teret enged az osztrák és német regionális irodáknak, másfelől a nemzeti piacból a kis irodák – amelyek sok esetben a kivonult angolszász cégeknél iskolázott, egykori partnereket jelentik – hasíthatnak maguknak kisebb-nagyobb szeleteket.

Vállalati ügyek
Jellemző tendenciaként mutatkozik az is, hogy az ügyvédi irodák, az ügyvédek egyre inkább specializálódnak, egy-egy jogterülettel foglalkoznak, és így próbálnak ügyfeleket szerezni – mondta dr. Engert Christian egyéni ügyvéd. Ennek ellenére kevés olyan ügyvédi iroda létezik – folytatta –, amely a vállalati ügyekkel ne foglalkozna. Ezek ellátása azért is „vonzó” számukra, mert egy cég jogi képviselete folyamatos jogi felügyeletet igényel, még akkor is, ha a cég sikeres üzletpolitikája miatt nyereségesen működik. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdasági társaságokra vonatkozóan 2006-ban új törvény lépett hatályba, amelynek következtében a cégek társasági szerződéseit a hatályba lépett új törvény rendelkezéseihez kellett hozzáigazítani egy viszonylag hosszabb idejű, úgynevezett „átmeneti időszak” alatt. Továbbá az elmúlt egy-két évben több olyan jelentős, az egyes cégek üzletpolitikájára is kihatással bíró törvénymódosítás történt a vállalati jog területén, amelyek következtében ugyancsak rengeteg cég módosította társasági szerződését.

Lézengő profik
Érdekes problémát jelent a piacon a mostani költségpánik közepette, miként gazdálkodjanak az irodák emberi erőforrásaikkal – vetette fel dr. Szécsényi László. Mint mondta, az iparban világszerte elbocsátási hullámoknak lehetünk tanúi, de a nagy londoni ügyvédi irodák is sorra csökkentik létszámukat, s építik le leánycégeiket. Ez nem csak abból a szempontból érdemel figyelmet, hogy esetleg a hazai irodák is csökkenő rendelésállományra számíthatnak, hanem azt is észre kell venni, hogy kiváló szakemberek jelennek meg a munkaerőpiacon. Azon irodák esetében, amelyek nemcsak a mának élnek, hanem távlatos gondolkodásra törekszenek, már most foglalkozni kell a kilábalás, illetőleg az újabb konjunktúra időszakával. Mivel ebben a „szektorban” a humán erőforrás gyakorlatilag pótolhatatlan, adott esetben a meglévő munkatársak megtartása és folyamatos képzése, illetve speciális szakemberek felvétele – megszerzése – a jövő záloga, s egy kedvezőbb időszakban komoly versenyelőny lehet.