Találd meg az igazit!

Minimálisan 100 fő alkalmazott felett éri meg főállású jogi képviselőt, 500 fő felett pedig önálló jogi osztályt megbízni a cég ügyeivel – hangzik a megkérdezett cégek egyöntetű véleménye. A magyar vállalatok többsége is ezt az utat választja, vagyis a cég jogi eseteit házon belül látja el egy 3–10 fős jogi iroda, amely elsősorban a munkaszerződésekkel, a vállalat kereskedelmi szerződéseivel és cégjogi ügyeivel foglalkozik. A górcső alá vett cégek közül kivételt ez alól csak két autós cég képez. A Porsche Hungaria Kereskedelmi Kft. 1990-es megalakulása óta ugyanazzal az ügyvédi irodával áll kapcsolatban, így saját létszám terhére nem kell külön osztályt fenntartania. Hasonlóan intézi jogi ügyeit a BMW Magyarország Kft., amely szintén nem alkalmaz jogi szakembert.

Te kit választanál?
A megfelelő partner kiválasztása már jóval nagyobb különbségeket mutat. „Legalább féltucatnyi gyakorlattal találkozhatunk a Magyarországon jelen lévő nemzetközi vállalatok esetében” – mondja dr. Légrádi Gergely, az Oppenheim ügyvédi iroda partnere. A szakember szerint van, ahol az anyavállalat dönt még a magyarországi cégalapítás előtt, más esetben pedig legalább szabályokat, irányelveket, ajánlásokat fogalmaz meg már működő honi leányvállalatának az ügyvédi iroda kiválasztásakor, és persze az is megesik, hogy egyáltalán nem szól bele a folyamatba. Előfordulnak vegyes megoldások is – így például a magyar cég csak egy adott méret elérése után vehet igénybe külső jogi szolgáltatást. „Az adott vállalat létszáma mellett meghatározó lehet az árbevétel is: vannak olyan cégek – például energiakereskedők –, amelyek alig fél tucat munkatársat foglalkoztatnak, ám árbevételük meghaladja egy közepes magyar bankét, de ugyanilyen fontos a vállalati kultúra, illetve az, hogy a cég mennyire szabályozott piacon működik” – mutat rá további döntő tényezőkre dr. Légrádi.

A Porsche Hungaria például mindenféle iránymutatás nélkül maga választotta ki a szolgáltatót, míg a Mol anyavállalata minden esetben támogatást nyújt magyar és külföldi leányvállalatainak. „A Mol a jogi iroda kiválasztását elsődlegesen arra a Mol-csoporttagra bízza, amelynél felmerül az igény ügyvédi iroda szolgáltatásának igénybevételére, de az anyavállalat jogi igazgatósága – a külföldi és hazai leányvállalatok esetében is – folyamatos támogatást nyújt az együttműködő iroda kiválasztásában” – tájékoztatott Somlyai Dóra, a Mol magyarországi kommunikációs igazgatója.

„Az anyavállalatok szerepe a kiválasztási folyamatban leginkább abban az esetben válik hangsúlyossá, ha egy adott multinacionális cég egy nemzetközi hálózattal rendelkező jogi irodával köt nemzetközi szintű megállapodást, és ennek kapcsán – ahol ez lehetséges – a megállapodást leképezik a leányvállalatoknál is” – mondja dr. Endreffy Zoltán, a többek között az SAP Hungary Kft. jogi képviseletét is ellátó Kelemen, Mészáros, Sándor és Társai Ügyvédi Iroda partnere. Ilyenkor például a reklámszerződésekhez hasonlóan a magyar vállalatnak is azon iroda szolgáltatásait kell igénybe vennie, amely az adott országban a nemzetközi hálózatot képviseli. A szakemberek szerint azonban ez is kétélű fegyver: előnye lehet, hogy a nemzetközi megállapodás értelmében általában kedvezőbb árakat biztosítanak helyi szinten, mintha a magyar vállalat egymaga kérné az iroda szolgáltatását. Hátránya ugyanakkor, hogy sok esetben a magyarországihoz hasonlóan kis piacon a nemzetközi hálózat nem saját irodával képviselteti magát, hanem „csak” egy partnert keres, amelyet a régió vagy a kontinensre kiterjedő megbízások esetén fel tud mutatni a megbízónak. Márpedig nem biztos, vélik egyesek, hogy a partneriroda a legjobb az adott szakterületen – ez különösen a büntetőügyekre igaz.

Jogi road show
„A jogi szolgáltatás érzékeny terület, ezért manapság is kevés a nyílt tender” – mondja dr. Endreffy, s ezt a vállalatok is megerősítik. Sokkal inkább bevett gyakorlat, hogy a cégalapítás előtt a külföldi cég jogászai és beszerzési vezetői tanácsot kérnek – például a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletétől vagy a Magyar Szabadalmi Hivataltól, esetleg a nagykövetségtől vagy annak kereskedelmi osztályától. Ha nagyon távolról érkezik a cégalapító, akkor nemzetközileg elérhető, országos lebontású listák – így például a Legal 500, amelyben bő két tucat magyarországi iroda szerepel, vagy a Chambers Global kiadványai – nyújthatnak támpontot.

„Ha megvan a szóba jöhető irodák listája, akkor általában egy magyarországi turné keretén belül valamennyi jelöltet személyesen keresnek fel a potenciális megbízók” – avat be dr. Légrádi a folyamat további lépéseibe. A tárgyalások után pedig még jobban leszűkítik azon irodák számát, amelyektől árajánlatot kérnek. Ez már jobban hasonlít egy meghívásos tenderre, amelyben természetesen az ár a leghangsúlyosabb, de nagyon fontos az iroda referenciáiból származó hírneve és természetesen az alkalmazottak képzettsége, szakmai specializációja is. Bizalmi szolgáltatásról lévén szó, nem lényegtelen a nyelvismeret sem – adott esetben oroszul vagy kínaiul előadott prezentáció már fél sikert jelenthet. Fontos szerepe lehet az ügyvédek felelősségbiztosításának is, amely egy esetleges hiba alkalmával az ügyfelet kárpótolja – ez szintén az iroda színvonalának fokmérője lehet. Egy nemzetközi cég számára jogi szolgáltatást nyújtó iroda esetében ugyanis akár eurómilliós nagyságrendű biztosításról van szó.
Sokkal nehezebb azonban a kiválasztás, ha a megbízás olyan ügyre szól, amelyet maguk az ügyvédi irodák sem publikálhatnak. Tipikusan ilyen munkák a lobbira vonatkozó megbízások vagy a kormányzati szervekkel, hatóságokkal történő viták, adóügyek képviselete. Ilyen esetekben jól jöhet egy-egy, a tárgykörben publikáló ügyvédeket összegyűjtő lista, amely segít elindulni a kiválasztási folyamatban.

Előny és hátrány
A cégek szemérmesen hallgatnak a külsős ügyvédi irodák díjazásairól. Az eseti munkadíj vagy a rendszeres havidíj mértéke természetesen függ a szolgáltatási szerződésben foglalt rendelkezésre állástól, illetve eseti megbízáskor az ügy jellegétől, fontosságától is. Az óradíjak néhány tízezer forintnál indulnak, ám egy-egy, a cég életét, tevékenységét döntően befolyásoló ügy esetében a rendelkezésre álló büdzsé több tízmillió forintra is rúghat, amelyet hasonló nagyságrendű sikerdíj egészíthet ki. Hogy megéri-e külsős ügyvédre bízni egy-egy feladatot? A megkérdezettek szerint ez nem pénz kérdése, hiszen a cég saját jogásza nem lehet minden ügyben vagy eljárástípusban járatos. Dr. Endreffy Zoltán szerint a külső iroda foglalkoztatásában előnyt jelent, hogy a ténylegesen elvégzett tevékenységek után fizetendő díj szemben a belsős jogász fix költségeivel az ügyintézés, a jogi infrastruktúra költségeit is tartalmazza. A külsős iroda hátránya ugyanakkor a belsős munkatárssal szemben az, hogy a vállalat alkalmazásában álló szakember mindig jobban ismeri a céges folyamatokat és a cég üzleti tevékenységét, ami sokszor megkönnyíti az ügyek érdemi megoldását a külsős munkatársak korlátozottabb rálátásával szemben.