Az ügyvédi reklámra 2009. február 1-je óta nyílik legálisan lehetőség, miután a Magyar Ügyvédi Kamara tavaly októberben módosította etikai szabályzatát. Korábban ugyanis kifejezetten tiltották ezt, ám az Európai Parlament és az Európai Tanács a belső piaci szolgáltatások akadálymentes áramlását elősegíteni hivatott irányelve alapján – nem kevés vita után – a kamara az engedélyezés mellett döntött. E szerint az ügyvédi reklámtilalmat el kell ugyan törölni, vélik az értelmezők, de a szakmai szabályokra, a titoktartásra és a hivatás alapértékeinek tiszteletben tartására vonatkozó elvárásokat tanácsos továbbra is fenntartani. Tehát a hirdetés lehetőségével az ügyvédek a jövőben is viszonylag szűk határok között élhetnek.
Nem mosópor
Vagyis úgy engedtek, hogy az összehúzott szemöldök megmaradt. Mindezzel a magatartással rokon a legtöbb szakember álláspontja. Az ügyvédi hivatás nem mosópor, mondja például ma is Magyar György ügyvéd, bár ő maga helyesnek tartja a reklámozás megengedését. A kérdésre azonban, hogy ő maga hogyan reklámozza majd magát, határozott nemmel válaszol, mondván: a hivatása nem szorul hírverésre. „Az ügyfelek elégedettsége a valódi reklám.” A kezdőknek ugyan szükségük lehet a hirdetésre, de ez megdobja a szolgáltatások árát.
A kódex újraírásának előzménye, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2006 júniusában ötmillió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a kamarára, és megállapította: az etikai szabályzatnak az ügyvédek reklámozási gyakorlatára vonatkozó egyes rendelkezései, valamint az elnökség – az ügyvédek internetes honlapjának tartalmát meghatározó – állásfoglalásának egyes pontjai a magyar és a közösségi versenyjogba ütköznek.
Akkoriban a kamara elnöke, dr. Bánáti János még vitatta a GVH döntésének jogosságát, szerinte a GVH egyáltalán nem vette figyelembe az ügyvédi munka speciá¬lis jellegét. „Az ügyvédi tevékenység lényege a függetlenség, alapja az ügyfél és az ügyvéd közötti bizalom. Hamis az a beállítás, hogy az ügyvédi munka eredménye mérhető” – érvelt.
A kamara akkoriban a Fővárosi Bírósághoz fordult, az ügyben tudomásunk szerint még nem született döntés (!). Az ügyvédi kamara munkabizottsága az etikai szabályzat reklámra vonatkozó fejezetét azonban újraírta, végül február elsejével a módosítás hatályba lépett.
A szabadság ára
A versenyjogi cirkusz – tehát már – 2006-ban többek közt az ügyvédek internetes honlapja körül robbant ki, egyebek között megtiltva különböző, az ügyvédi tevékenység népszerűsítésével kapcsolatos magatartásokat. Sőt, akkor az ügyvédi honlap tartalma nem szolgálhatta az ügyvéd, illetve szolgáltatásának népszerűsítését vagy reklám célját.
A változások szerint az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni, feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető, és nem sérti a jelen Etikai Szabályzat Preambulumában megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket. És persze rögtön a jogi aggály: nem ütközhetnek a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló szabályokba, és fokozott gondossággal és körültekintéssel kötelesek biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását. Úgy engedett tehát a kamara, hogy a fenyegető figyelmeztetések tárháza alig csökkent.
Nemzetközi körkép: országok gyakorlata
USA. Az ügyvédi reklám
megengedett, ha nem tartalmaz hamis és félrevezető közléseket az
ügyvédről vagy szolgáltatásáról. Az ügyvédek számos, így többek között
árakra vonatkozó információkat is közölhetnek.
ANGLIA ÉS WALES. Előírás, hogy a hirdetés pontos legyen, így megengedett az árak és árszámítási módok közzététele is.
AUSZTRIA.
Az ügyvédi reklám gyakorlata nem túlzó, az önszabályozás jól működik.
Az összehangolt PR- és marketingeszközök, médiaszereplések, újságcikkek
is bevett gyakorlatnak számítanak.
LENGYELORSZÁG. A jogtanácsadók
számára a reklám korlátok között megengedett, ám a „hagyományos
ügyvédek” nem reklámozhatják magukat. Az ügyvédről, irodáról közölt
adatokkal és fényképpel viszont feladhatóak hirdetések.
NÉMETORSZÁG. Engedélyezett
a vendégkönyv, valamint konkrét ügyek és ügyfelek hirdetésekben vagy
más tájékoztató anyagokban való megjelentetése, ha ehhez az ügyfél
előzőleg hozzájárult.
Világhálós prókátorok
Az ügyvédek honlapjai pedig szépen gyarapodnak a neten. Ízlésesek és tömörek, és mert többségük láthatóan az engedékeny szigor hatályba lépése előtt született, talán már változásra is érett. Ám az új szabályozás láthatóan úgy engedett, hogy adott is meg nem is: Szalma Miklós ügyvéd – 2006-ban ő kezdeményezte a versenyfelügyeleti eljárást – szerint a XXI. században végre ki kellene jelenteni, hogy az ügyvédi tevékenység bevételszerzésre irányuló üzleti vállalkozás, ahol az ügyfél elvárásai döntenek. Az etikai kódex arra ma sincs tekintettel, hogy a fogyasztónak milyen tájékoztatásra van szüksége.
Simon Zsolt. Nem várható, hogy az ügyvédek tömegesen jelennének meg a hirdetési piacon.
Az ügyvédi reklám nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat, nem lehet agresszív, és nem járhat az ügyfél zaklatásával a közvetlen személyes üzletszerzés érdekében. Nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó összehasonlítást más ügyvéddel, nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára (például a megnyert perek számára, arányára), az ügyfelek számára, illetve fontosságára.
Tiltott direkt marketing
Több szakértő is kifogásolja ugyan, hogy nem határozza meg az „agresszív”, illetve zaklató reklám fogalmát, hiába. Sokan feleslegesnek vélik a díjazás megjelölésének, valamint összehasonlításának tilalmát; továbbá a bannerek alkalmazásának tilalmát. Továbbra is felvetik, mi indokolja az ügyvéd által ellátott konkrét ügy, illetve képviselt ügyfél megnevezésének tilalmát, feltéve, hogy az ügyfél az ügyvédet a titoktartás alól felmentette.
Kérdésünkre például dr. Kléger Viktor ügyvéd kijelentette, szerinte a kamarai szabályozás ma sem engedi, hogy referenciáit ismertesse, a titoktartási kötelezettség ezt megakadályozza. „Úgy meg nem látom értelmét, hogy, mondjuk, egy nagy német cég megjelölésével hivatkozzam az ügyfelemre.” Úgyhogy ott áll a honlapján: „ez a honlap a Magyar Ügyvédi Kamarának az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008 (XI.27.) MÜK-szabályzattal módosított 8/1999 (III.22.) MÜK-szabályzat figyelembevételével készült”.
Honlapja tartalmi részén nem igazán kíván változtatni, így az sem meglepő, hogy defenzív az álláspontja a hirdetéssel kapcsolatban. „Eddig egy alkalommal hirdettem online felületen fizetős hirdetéssel, de nem éreztem hatékonynak.” Nyomtatott médiumban még nem próbálkozott, azokat túlságosan drágának értékeli, s hogy mikor fog ügyvéd például óriásplakáton hirdetni, el se tudja képzelni.
Egy másik, főleg cégjogi eljárásban otthonos ügyvéd meg arról beszélt, hogy a hirdetéseiknek főleg az irodájuk már meglévő vagy lehetséges ügyfelei által olvasott gazdasági folyóiratokban keresnek helyet. Irodájuk szakterülete meglehetősen speciális, egyebek közt a környezetvédelem környékén van gyakorlatuk, így szóba jöhet még az ezzel foglalkozó vagy az ehhez kapcsolódó írott és elektronikus sajtóban lévő reklám. De azt kétli, hogy bárki tévéspotokban népszerűsítené a szolgáltatásait, szerinte ez külföldön sem gyakori. Inkább imázs- vagy általános hirdetésekre számít, amelyek növelik az irodák ismertségét.
Hasonló álláspontot képvisel Simon Zsolt, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének elnöke is. Szerinte sem várható, hogy az ügyvédek tömegesen jelennének meg a hirdetési pia¬con, hiszen az ügyvédek és ügyfeleik közötti kapcsolat sokkal bizalmasabb annál, hogy az előbbiek tömegkommunikációval próbálják meg népszerűsíteni szolgáltatásaikat. Azt azonban elképzelhetőnek tartja, hogy adott témára szakosodott ügyvédek (például a közbeszerzési specialisták) aktívabbá válnak, de mivel ezek konkrétan meghatározható vállalkozások körének szólnak, ezért számukra is a célzott reklám a célszerű.
Hogy a kommunikációs ügynökségeknek van-e már szakmai ajánlásuk az ügyvédek számára, annyit mondott: a médiaügynökségek meglehetősen széles ügyfélkörön dolgoznak, ezáltal nem jelentene kihívást számukra az ügyvédeknek dolgozni. Persze amennyiben erre lesz kereslet, illetve a kommunikáció nagyságrendje is eléri azt a szintet, az ügyvédeknek érdemes lesz médiaügynökségeket bevonni.
