Az ügyvédi tevékenység – ahogy a jog is – igen szerteágazó: képviseli ügyfelét, büntetőügyben védelmet lát el, jogi tanácsot ad, szerződést készít és jegyez ellen, és ha a fenti ügyek ellátásához szükséges, letéti pénzt kezel. Ezeken a tevékenységeken kívül azonban van még néhány, amelyeket szabályszerűen végezhet, mivel az egyébként igen szigorú ügyvédi törvény ezt megengedi. Ilyen tevékenység például az adótanácsadás, a társadalombiztosítási tanácsadás, az üzletviteli tanácsadások, az ingatlanközvetítés, a szabadalmi ügyvivői, a közvetítői, a közbeszerzési békéltetői és a lobbitevékenység.
Egykapuzás
Nem minden ügyvéd vállal házassági bontópereket, de van, aki csak azzal foglalkozik. Van, aki büntetőügyekre, és van, aki gazdasági ügyekre szakosodik. Ez utóbbiak sokszor együttműködnek könyvelő-, esetleg könyvvizsgáló irodával. Ez jelentős segítség lehet a cégeknek, hiszen a cégalapítás nem pusztán jogi lépés. A jó ügyvédtől elvárja az ember, hogy ne csak a társasági szerződést írja meg és adja be a cégbíróságnak, hanem az egyéb szükséges, a leendő cég adózására vonatkozó nyilatkozatok kitöltésében is tanácsot adjon. Ez pedig elengedhetetlen, mivel az évek óta működő egykapus rendszer lényege az, hogy a cég tulajdonosai az alapításkor bejelentenek minden olyan adatot és az ügyfelek által választott adózási, illetve egyéb formákat, amelyre a hatóságoknak szükségük van. Az egykapus rendszer keretében kapnak a cégek adószámot, ha kérnek, akkor EU-s adószámot is, illetve ilyenkor kell választani a különböző adózási formák között. Ha egy ügyvéd nem kellően felkészült, könnyen előfordulhat Török Ilona esete is, aki néhány éve alapított társaival egy utazásszervezéssel foglalkozó céget, de sem ők, sem az ügyvéd nem volt tisztában azzal, hogy az ilyen tevékenységű vállalkozásoknak lehetőségük van speciális áfaelszámolási szabályt választaniuk. A cég bejegyzésekor, illetve az adóhatóságnál történt bejelentkezéskor azonban nem ezt a módot jelölték meg, amelyet így utólag már csak a következő naptári évre választhatnak. A társaságnak mintegy félmillió forinttal több adót kellett fizetnie azért, mert az alapításkor nem megfelelő jogi/adózási tanácsot kaptak. Az ehhez hasonló eseteket elkerülendő érdemes cégalapításkor olyan ügyvédet vagy ügyvédi irodát választani, aki/amely ért az adózáshoz, esetleg kapcsolata van könyvelőirodákkal.
Magyarországi jogi irodák listája 1.
Bizniszjog
Egyes ügyvédi irodák kifejezetten a gazdasági ügyekre szakosodnak, és eközben igyekeznek megfelelő jártasságot szerezni az adóügyekben is. Sok esetben speciális társulások is létrejöhetnek könyvelőirodák, könyvvizsgáló és adótanácsadó cégek, valamint az ügyvédi irodák között. Ezeknek az együttműködéseknek nemcsak a benne lévő tulajdonosok, de ügyfeleik is nyertesei, hiszen a könyvelő által az adóhatóság előtt végigvitt ügyeket az adózáshoz is értő, esetleg adótanácsadói végzettséggel is rendelkező ügyvéd viszi tovább a bíróságon. Sőt, a jogi tanácshoz nem feltétlen kell megvárni a bírósági szakaszt, már az adóhatósági vizsgálat kezdetekor be lehet vonni az ügyvédeket. Ez a kapcsolat és a folyamatos kommunikáció jól jöhet például nem csupán az átfogó adóellenőrzésnél, hanem a vagyonosodási vizsgálatoknál is.
Magyarországi jogi irodák listája 2.
Természetesen az is előfordul, hogy az ügyvédek ajánlanak megfelelő könyvelőt, könyvvizsgálót, aki már a cég megalakulását követően azonnal munkát vállalhat, vagy egy jogi probléma esetén megfelelő számviteli és adózási ismerettel rendelkezik.
Kodály Ágnes fiatal, tehetséges könyvelő, akinek önálló könyvelőirodája nemegyszer kap olyan megbízásokat, amelyeket ismerős ügyvédek közvetítenek számára. Egy néhány hónapos, rendkívüli munkára is így kapott megbízást. Egy cég hosszú ideig nem adott be adóbevallást, ami miatt az adóhatóság első lépésként megkereste a vállalkozás vezetőjét, és felszólította a hiányosságok pótlására. A cégvezető megkeresett egy ügyvédi irodát, hogy képviselje cégét az adóhatóság előtt. Az ügyvéd haladékot kért a könyvelés helyreállítására, és megkereste őt, hogy három évre visszamenőleg könyvelje le az ügyfél számláit, állítsa össze és adja be pótlólag a bevallásokat. „Az ilyen munka jól fizet, de nagy felelősséggel is jár – állítja a könyvelőiroda vezetőnője –, hiszen a cég már a hatóság szeme előtt van, és nem szabad hibázni a könyvelésben.”
Praxis része
Magyarországon nem elég elterjedt az úgynevezett szabadalmi ügyvivők híre. Ők azok, akik iparjogvédelmi ügyekben képviselik ügyfeleiket bíróságok, hatóságok előtt, beadványokat készítenek, esetleg kutatásokat végeznek, szakvéleményt, tanácsot adnak szabadalmi ipari mintaoltalmi ügyekben. Ezt a szabadalmi ügyvivői tevékenységet részben jogász, részben műszaki és jogi végzettségűek látják el – nem véletlenül: egyszerre kell ugyanis érteni a jogot és a műszaki tudományokat.
A lobbitevékenység az ügyvédek szintén ritka megbízási munkája, mégis a regisztrált lobbiszervezetek 20%-a ügyvédi iroda. 2006. szeptember 1-je óta ugyanis legálisan lehet – ellenérték fejében – képviselni egy szervezet vagy egy magánszemély érdekeit akár a versenyszférában, akár az államigazgatásban. A törvényhozás előkészítő fázisaiban a lobbitevékenység része lehet az is, hogy már meglévő jogszabályokat megváltoztassanak, mivel pedig az ügyvédek a legjáratosabbak a jogszabályokban, célszerű ezek megváltoztatását is rajtuk keresztül kezdeményezni. Egyes megbízók szerint nagyobb biztonságot jelent egy-egy projekt előtt a lobbitevékenységet ügyvédre bízni, hiszen őket köti az ügyvédi titoktartási kötelezettség is, így garantált a bizalmas megbízás diszkrét kezelése.
