Magyar Ügyvédi Kamara (MÜK) nyilvántartása szerint az országban működő hozzávetőleg 12 000 ügyvéd évente 1-2 millió ügyet lát el. A 20 szakmai kamarához évente kevesebb, mint 1000 panasz érkezik, amelyek hozzávetőleg harmadánál indítanak fegyelmi eljárást, s ebből mintegy 150 eset végződik elmarasztalással. Ilyenkor a kiszabott bírság három-négyszázezer forint körüli. Évente átlagosan 15 eset végződik a kamarából történő kizárással, ezek egy része (6–8) végleges, a többi felfüggesztett kizárást jelent. A legsúlyosabb vétség a letétekkel kapcsolatos visszaélés (ez egyben bűncselekmény is), ilyenből évente egy 1-2 eset fordul elő. Ezenkívül főleg okirat-szerkesztési, ellenjegyzési hibák vannak (tudatos vagy gondatlanságból elkövetett) a panaszok között.
Az elmúlt években többször is beszámolt a sajtó olyan ügyekről, ahol feltehetően korrupt ügyvédek is közrejátszhattak. A szakmában dolgozók is elismerik, hogy előfordulnak a hivatásukat igencsak megkérdőjelezhető módon gyakorló kollégák. Ráadásul ezeknek az ügyeknek csak egy része jut el a kamarához, vagy kerül nyilvánosságra, sok ügyvéd – talán a mundér becsületét féltve – nem „jelenti fel”, ha kollégáknál ilyen visszásságot tapasztal. „Egy, a közelmúltban végzett üzleti korrupciós kutatás keretében a cégvezetőkkel folytatott mélyinterjúk során többen is említették, hogy alkalmanként egyes ügyvédek, irodák is részt vesznek például korrupciós pénzek továbbításában, de erről, mivel nem ez volt a kutatás témája, pontos adatunk nincs” – tájékoztatott Alexa Noémi, a nemzetközi korrupcióellenes szervezet, a Transparency International magyarországi tagozatának elnöke. Hack Péter szerint szigorúbb büntetésre lenne szükség a kisebb súlyú ügyvédi vétségeknél is, mert jelenleg csak a nagyon súlyos ügyeknél „van botrány”, nincs meg a büntetési tételek kellően szükséges megelőző ereje.
Hiátus a képzésben?
Az oktatási reformot sürgetők szerint a szakma eróziójának megakadályozását már a képzésnél kell kezdeni. A hallgatók ugyanis alig szereznek tapasztalatot például konfliktuskezelésből, tárgyalótermi taktikákból, üzleti praktikákból, ugyanakkor az évszázados hagyományok szerint oktatott jogtörténelem még mindig túl magas óraszámban szerepel a tanrendben. De baj van a gyakorlati tudnivalók átadásával is. Míg egy amerikai joghallgató két-háromszáz dolgozatot ad le az általános alapdiploma megszerzését követő, hároméves jogi képzés során, egy magyarországi leendő jogásznak tanulmányai során talán csak két évfolyamdolgozatot meg egy záródolgozatot kell megírnia – állítja Hack Péter, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tudományos tanácsadó testületének tagja, aki 26 éve oktat az ELTE Jogi Karán és a Bíróképző Akadémián.
Inasévek
A szakember szerint további hiba a jelenlegi képzési rendszerben, hogy rengeteg jogszabályt „magoltatnak be” a joghallgatókkal, pedig ezek ma már olyan gyorsan változnak, hogy mire végez a hallgató, várhatóan nagyon sok minden megváltozik. Pedig akár már a diploma átvételét követő napon ügyvédjelöltként eljárhat a tárgyalóteremben a frissen végzett jogász, akinek talpraesettségén is múlik, hogy az egyetemet követő három évben – az önálló ügyvédi munkához szükséges szakvizsgát megelőzően – milyen tapasztalatokra tesz szert – mondta Hack Péter.
Ez után a szerencsétől is függ, hogy milyen ügyvéd lesz valakiből, mert egy „summa cum laude” elismeréssel megszerzett diploma sem jelenti feltétlenül, hogy egy ügyvéd megfelelően tud kezelni egy ügyet. Sok ügyvédi irodában – állítják a szakmában többen – egyáltalán nincs idő arra, hogy érdemben foglalkozzanak a jelölttel, inkább csak teherkönnyítésként használják őket az egyszerűbb feladatok elvégzésére. Ráadásul a „gyakornoki időt” követő szakvizsga túl könnyű – véli Hack Péter, aki mint mondta, nem nagyon tud olyanról, akit a sikertelen vizsga térített volna el a pályától, pedig ennek amerikai megfelelője, a „bar exam” olyan nehéz, hogy csak a vizsgázók 40%-a teszi le elsőre – tette hozzá.
Kreditlobbi
A gyorsan változó jogszabályok miatt és a szakmai hibák kiküszöbölése, a nagyobb társadalmi elismertség érdekében évek óta sokan lobbiznak egyfajta kötelező, kreditpontokra alapuló továbbképzési rendszer bevezetéséért. Egyesek szerint sokan azért vonakodnak az ilyen típusú, rendszeres megmérettetést és továbbképzést előíró módosítástól, mert idő- és pénzigényes lenne. Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy csak a szakma tudja megvédeni a saját hírnevét, s a kreditrendszer egyfajta garanciát jelentene a szakmai minőségről, hiszen az ügyfelek többsége nem képes megállapítani, hogy ügyvédje szakszerűen járt-e el, így a jelenlegi helyzetben a fogyasztóvédelmi szempontok nem érvényesülnek az ügyvédi szakmában – hangsúlyozzák a módosítást sürgetők. A MÜK által készített, erre vonatkozó módosító javaslat már az igazságügyi tárcánál van – nyilatkozta Bánáti János, a MÜK elnöke. „Ha valaki már átment a szakvizsgán, nem mondhatjuk, hogy legalább minimális tudása nincs meg ahhoz, hogy ügyvéd lehessen, de azt merem mondani, hogy óriási minőségi különbségek vannak ügyvéd és ügyvéd között. De igaz ez más szakmák esetében is” – véli Bánáti.
Míg a rendszerváltás előtt hozzávetőleg 1500 ügyvéd dolgozott az országban, mára tizenkétezernél is több bejegyzett ügyvéd működik, közel ötven százalékuk Budapesten. Ezenfelül ötezer ügyvédjelölt az elkövetkezendő 2-3 évben kezd majd praktizálni. A MÜK elnöke szerint létszámkorlátozásra senki nem gondol, mert szerinte ez erkölcsi és alkotmányos szempontból is támadható döntés lenne. A végzett hallgatók közül alig több mint száz tud elhelyezkedni bíróságon, ügyészségen, közjegyzőknél, a közigazgatásban. Bánáti János szerint azonban több olyan terület is van – például a magánvagyon-kezelés –, amelyek egyes országokban (Spanyolország, Németország) ügyvédi munkának számítanak, míg Magyarországon ilyen esetekben nem jellemző, hogy ügyvéd segítségét kérik.
