A sürgető energiaproblémák megoldása érdekében az Európai Unióban 2003 elején közzétettek egy irányelvet az épületek energiafelhasználásának hatékonyságáról. Az ebben foglalt előírások alapján minden EU-tagállamban részletes jogi szabályozás született. Cél a kevesebb energiafogyasztás és a megújuló energiaforrások minél nagyobb mértékű felhasználása. Mindez jobb hőszigeteléssel és korszerű épületgépészettel valósítható meg. Hazánkban három, az energiatakarékossági célokat szolgáló jogszabályt alkottak. Három évvel ezelőtt a követelményekről, tavaly pedig az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról, valamint a kazánok és a légkondicionáló rendszerek energetikai felülvizsgálatáról szólót.
Fotók: Fotolia
Miféle házak?
A már három éve érvényben lévő rendelet az olyan új épületek tervezésére és megvalósítására vonatkozik, amelyeket egész évben huzamosan használnak, és télen fűtenek. A meglévő házakra csak akkor vonatkozik a verdikt, ha azok hasznos alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, és valamilyen beavatkozásra, változtatásra, magyarán átépítésre kerülne sor. Nagyobb mértékű beavatkozás esetén a követelményeket kötelezően teljesíteni kell. Kisebb mértékű változtatás esetén vizsgálni kell, hogy a követelmények kielégítése műszaki és gazdasági szempontból megvalósítható-e.
A meglévő családi házak és kisebb méretű társasházak felújítása során nem kötelező érvényesíteni a rendelet energetikai követelményeit, ám a nagyobb alapterületű épületek esetén sem mindig. Ha egy 1000 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű társasházban szórványosan, csak egy-egy lakásban végeznek felújítási munkát, akkor az előírások nem kérik számon az energetikai követelmények teljesítését. Ha azonban a felújítás egyszerre sok lakást érint, és nagyságrendje eléri az úgynevezett „jelentős mértéket”, akkor az építési engedélyezési eljárásban ellenőrzik a rendelet követelményeinek teljesítését.
Kivételt erősítő szabályok
A követelmények nem vonatkoznak például az 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű, illetve évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületekre; a műemlék, illetve a helyi védelem alatt álló építményekre. Megjegyzendő, hogy ilyenkor is érdemes érvényesíteni a rendelet korábbiaknál szigorúbb energetikai követelményeit, mivel így nemcsak az üzemeltetési költségek csökkennek, hanem tanúsítás esetén a lakás energetikai minősítési osztálya is jobb lesz, vagyis többet ér az ingatlanpiacon.
Szerkezetek követelménye
A hőszigetelő képesség minimális szintjét 18 különböző külső határolószerkezetre és nyílászárófajtára külön-külön határozták meg. Például a külső falaknál a követelményt már néhány fokozott hőszigetelő képességű falazóelem is teljesíti, külön hőszigetelő réteg nélkül (de hőszigetelő habarccsal falazva). A régi épületeknél, ahol a falazat önmagában csekély hőszigetelő képességgel rendelkezik, a falazat típusától és vastagságától függően 6, 8, 10 cm vastag külső oldali hőszigetelésre van szükség. Ide tartozik, hogy a fa és a PVC-nyílászárók csak argongázos szigeteléssel szerelt üvegezés esetén felelnek meg, ha a belső oldali üvegtábla külső (tehát a bezárt légréteg felé eső) felületére speciális (úgynevezett Low-E) bevonatot is felhordtak.
Épület követelményei
Az úgynevezett fajlagos hőveszteség-tényező címen jegyzett követelményszint célja az, hogy az épület ne csak egyes szerkezeti részleteiben, hanem egészében is elfogadható energetikai minőséget biztosítson. Így például, ha egy épület tagolt, és/vagy a szokásosnál sokkal magasabb az ablakfelületek aránya, akkor előfordulhat, hogy az épület egészére vonatkozó követelmény csak úgy teljesíthető, ha egyes szerkezeti elemek (például a külső falak és ablakok) hőszigetelése jobb annál, mint a rájuk vonatkozó minimumkövetelmény. Figyelembe lehet azonban venni a téli napsugárzásból származó energianyereséget, amely mérsékli az épület hőveszteségét. A téli hőnyereség forrása a megfelelően benapozott, üvegezett nyílászáró és/vagy az épülethez csatlakozó üvegház.
Mennyi a fogyasztás?
Az összesített energetikai jellemző mutatja meg az épület teljes éves energiafogyasztását (1 fűtött m2-re vonatkoztatva). Ebben a mérőszámban summázható az épület teljes energiafogyasztása. Mindez lakóépületeknél a fűtés, a melegvíz-előállítás és – ha van – a gépi szellőztetés, hűtés összege. Más épületeknél a világítási energiaigényt is hozzá kell számolni mindehhez. Ugyanakkor az éves energiafogyasztást csökkenteni lehet az épület saját energiatermelésével, például a napkollektorok kapacitásával.
Az összesített energiafelhasználást úgynevezett elsődleges energiában (primerenergiában) kell kifejezni. Az egyes energiafajták egymáshoz viszonyított értékét („drága” vagy „olcsó” előállítású energia) fejezik ki a primerenergia-szorzótényezők. A földgázra és tüzelőolajra (mint elsődleges energiaforrásra) vonatkozó szorzótényező 1,00. Az elektromos áramot azonban többnyire valamilyen elsődleges energiaforrásból erőműben állítják elő, az ehhez tartozó szorzótényező már 2,50! Az energiapolitikai szempon¬tok is fontosak: a tűzifa és a biomassza szorzótényezője csak 0,60, a megújuló energiaforrásoké pedig nulla!
Ha a fűtéshez kedvezőtlen fajtájú energiahordozót használnak (például elektromos áramot), netalántán az épületgépészeti rendszerek kevésbé energiatakarékosak, akkor növekszik az elsődleges energiában kifejezett energiafelhasználás. Ilyen esetben az energiafogyasztásra vonatkozó követelmény csak az épület átlagosnál jobb hőszigetelésével – és így a fűtésienergia-szükséglet további csökkentésével – teljesíthető.
Légkondit – igen vagy sem?
A szabályozás a nyári hónapokat is figyelembe vette. A legjobb az a ház, ahol klíma nélkül is megfelelő a hőmérséklet. Ezt a nyílászárók hatékony árnyékolásával, a lakás éjszakai (különösen hajnali) átszellőztetésével és nehéz épületszerkezetekkel lehet elérni. Ám, ha klímaberendezésre is szükség van, az már jelentős tétel az épület éves energiafogyasztásában – különös tekintettel az elektromos áram jókora szorzótényezőjére. Érdemes tehát odafigyelni.
A szerző okleveles építészmérnök, okl. épületszigetelő szakmérnök, okl. zaj- és rezgéscsökkentési szakmérnök
