Ragyogó eredmények

A magyar energiarendszer konzervatív gázfüggősége ellenére már a tőzsdei parketten is forognak olyan részvények, amelyek mögött kimondottan az alternatív energiaforrásokkal és az energiatakarékos megoldásokkal összefüggő gyártó és kutatási kapacitások, illetve ezekre épülő projektek állnak. A Genesis, a PannErgy és az RFV egy-egy vezetőjét kérdeztük a hazai alternatív lehetőségekről. Továbbá arról, hogy mi akadályozza a Magyarországon rendelkezésre álló megújuló források hasznosítását.

Fotó: Fotolia

Föld alatti megoldás
Magyarországon a lakossági fűtésigény nagy része kiváltható lenne geotermikus energiával – szögezte le Gyimóthy Dénes, a PannErgy igazgatótanácsának tagja, aki szerint sajnálatos, hogy a mostani gázkrízis idején a híradásokban kizárólag arról hallhattunk, hogy miért nem jön a gáz, s hogy vajon mikor jön megint… Alig került szóba, hogy vannak olyan kistelepüléseink, ahol kevésbé voltak gondban, hiszen közintézményeik és a lakások fűtését geotermikus energiával oldották meg, állítja.
Nos, Gyimóthy Dénes úgy látja: a téli orosz–ukrán gázvita és a szállítások leállítása rövid távon azzal a hatással járt Magyarországon, hogy végre leesett a tantusz, s felmerült a gázfüggőség csökkentésének kérdése. Mint mondta, nagyon bízik abban, hogy az év eleji válság nyomán lendületet kap nálunk a geotermikus energiát hasznosító rendszerek fejlesztése. Pár éven belül immár másodszor jelentkezett gázellátási krízis – vette át a szót Csaba Balázs, az RFV befektetési kapcsolattartója –, s ha ehhez hozzászámítjuk az időről időre elszabaduló energiaárakat, akkor előtérbe kell kerülniük az energiamegtakarításból megtérülő beruházásoknak és a takarékos energiaszolgáltató projekteknek a közületi szférában. Mint mondta, cégük tudatosan készül az idén télihez hasonló krízisekre, s az RFV saját projektjei biztonságos energiaellátása érdekében egy hónapi külön földgáztartalékkal rendelkezik a gázkereskedőnél.

Hideg állam
A lakossági és önkormányzati energetikai beruházások állami támogatási rendszerének további megváltoztatása nélkül nem képzelhető el a megújuló és alternatív energiaforrások szélesebb körű hazai felhasználása, amihez egyébként még a megfelelő berendezések elérhető árú pia¬ci kínálatára is szükség volna – hangsúlyozta Kunovits Jenő, a Genesis Energy alelnöke, hozzátéve: az energiapolitikai koncepció finomhangolása azért is elengedhetetlen, mert a mai gázfüggőség kialakulása sem spontán piaci folyamat eredménye volt, hanem egy állami támogatási politika következménye. Mint mondta, beruházási támogatások és főleg tarifakedvezmények hiányában a megújuló, alternatív energiaforrások felhasználása meglehetősen alacsony szinten van Magyarországon.

Nappal szemben
Bár vannak nálunk is biztató kezdeményezések. Így például a napenergiát hasznosító napkollektorokat számos helyen alkalmazzák az uszodák vízének melegítésére, illetőleg a használati meleg víz biztosítására. A szélesebb körű elterjedést azonban egyelőre a berendezések magas ára és a hosszú megtérülési idő akadályozza. Szintén nem olcsó megoldás, de néhány településen már alkalmazzák az intézmények, üvegházak fűtésére az Alföl¬dön szinte mindenütt megtalálható termálvizet. Korszerű megoldás, s hosszú távon az árversenyt is állja, akár egy háztartás „üzemmérete” esetén is, a geotermikus hőszivattyús – folyadékos, illetve levegős – rendszer, amely a föld hőjét hasznosítja. Ez esetben az üzemeltetési költségek alacsonyak, ám egy 100 négyzetméteres, új építésű családi házban 5-6 millió forintos pluszberuházással kell számolni.

Hátszél nélkül
A szélenergia felhasználásának további terjedését nálunk egy korábban meghatározott, a 330 megawatt beépített kapacitást engedélyező jogszabályi korlát is akadályozza. A 2008 év végén mindössze 120 MW nagyságrendben megépült kapacitás azonban ettől még távol van, amelynek egyik oka az, hogy a beruházási piac elszakadt az engedéllyel rendelkező körtől. A korlátozás egyik fontos oka, hogy a szélerőművek – de ez a napelemekre is igaz – energiatermelési rendelkezésre állása meg sem közelíti a hő- vagy atomerőművek 95–99 százalékos szintjét. Ezt a változó széljárás miatt adódó, változó áramtermelést nehézkes kiegyenlíteni a magyarországi villamosenergia-hálózatban. Miután hazánkban az energiaigény meghatározó része hőenergia-igényként jelentkezik, a megújuló források közül elsősorban a biomassza hasznosítása terjedt el leginkább – jelenleg is mintegy 80 százalékát adván a megújuló forrású energiatermelésnek.

Kiváltható atomok?
Az importfüggőséget csökkentő új energiakoncepció kidolgozásakor persze az is kérdés, hogy mire fókuszáljon a rendszer – tette fel a kérdést Kunovits Jenő, mondván, amennyiben például a villamosenergia-termelés kap prioritást, akkor észre kell venni, hogy ennek 40 százalékát már most is a Paksi Atomerőmű adja, vagyis egy új atomerőművi blokk gyakorlatilag lényegesen csökkenthetné az áramtermeléshez felhasznált tüzelőanyag importkockázatát. Ellenben, ha a hőszolgáltatásra fókuszálunk, akkor a jelenleg is domináns biomassza mellett a hazai termálvízkészletben, a meglévő geotermikus és az éves szinten magas napsütéses órákban rejlő természeti adottságainkban vannak óriási, gyakorlatilag még kiaknázatlan lehetőségek. Igaz, hogy ehhez a gazdaságos felhasználás érdekében további, a beruházásokat jobban ösztönző állami támogatási rendszerre lenne szükség. Ha a hangsúlyt akár csak a közintézmények hőenergia-ellátása terén a megújuló energiára helyeznénk, már ez is óriási mértékben csökkentené mostani importgázfüggőségünket – mondta végül.