Fűtésszámla ebben az irodaházban tehát nincs is. Igaz, a villanyszámla egy hagyományos épületénél magasabb: az öt szinten ezer négyzetméternyi ház egyik 130 négyzetméteres irodájának februári villanyszámlájában ötvenezer forint pluszt jelentett a környezetbarát geotermikus fűtés „lelkét” jelentő hőszivattyú működtetése.
Fotó: Ioffice
A földhővel fűtött házakról azt tartják – bár ez nagymértékben függ a nyílászárók minőségétől és a falak szigetelésétől –, hogy a többlet-áramfogyasztással is megspórolják a fűtésszámla közel hatvan százalékát. Bár az ilyen típusú, környezetbarát fűtéshez szükséges technológia – esetünkben három pumpa és egy hőcserélő, illetve az álmennyezetbe és a falakba szerelt csőrendszer – jóval többe kerül, mint egy hagyományos rendszer, de várhatóan öt-hat éven belül meg is térül majd pluszkiadásunk – nyilatkozta Klementz Anna, az irodaház (Loffice) egyik üzemeltetője, mely cég az alternatív fűtés ötletét egy szomszédos – belvárosi – utcában tervezett mélygarázs építőitől szerezte.
Geoszámtan és napkollektor
Az egyik geotermikus rendszereket
forgalmazó cég interneten közzétett számításai szerint egy 120
négyzetméteres családi ház fűtése, nyáron hűtése és melegvíz-ellátása
hozzávetőleg havi 12–20 000 forintból megoldható – megfelelő
hőszigetelés esetén. A geotermikus fűtésrendszer a hagyományos központi
fűtéshez képest alacsonyabb hőfokú vízzel működik, ezért fűtőtestként
nem ajánlják a radiátort, hanem inkább padló-, fal- vagy
mennyezetfűtést. A magasabb villanyszámla ellensúlyozására pedig
kiegészítésként napkollektor beszerzését javasolják.
Talajvízzel fűtenek
A geotermikus (vagy más néven hőszivattyús) fűtésrendszer megépítése előtt először próbafúrásokat végeztek, s ekkor derült ki, hogy mindössze nyolc méter mélyre ásva elérhető a Duna egykori, föld alatti holtágában áramló, 14–18 ºC-os talajvíz. Ezt egy úgynevezett „termelőkút” pumpálja ki a mélyből (óránként négy köbméternyit), két másik pumpa pedig a hőcserélő berendezésen keresztül juttatja el a rendszerbe a felmelegített vizet, aztán pedig vissza a talajba. Így külön csatorna- és vízdíjat sem kell fizetniük a fűtéshez használt víz után. A rendszer megépítéséhez bányamérnöki engedélyre is szükségük volt, míg a külön alagsori helyiségben elhelyezett pumpái¬kat is évente ellenőrzi a bányahatóság (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal) – hogy véletlenül se kerülhessen szennyezőanyag a talajvízbe. A Loffice nemcsak a környezetbarát fűtésrendszer miatt, hanem a kínált szolgáltatásokkal is „kilóg” a hagyományos irodaépületek közül: a tárgyalóhelyiségek és az úgynevezett „munkaállomások”(íróasztal vagy fülke) ugyanis akár egy órára is bérbe vehetők. Az irodaház tulajdonosai a rugalmas bérleti feltételekkel a gazdasági válság idején még inkább költségtakarékos működésre törekvő kisebb cégeket, vállalkozókat kívánják kiszolgálni, akiknek a rendszeres havi irodabérlet is megfizethetetlen költséget jelenthet. „Azokra az ügyfelekre is számítunk, akik eddig kávéházakban, éttermekben bonyolították üzleti tárgyalásaikat” – nyilatkozta Klementz Anna, és egy kis pr kedvéért kiemelte, hogy vállalkozásuk nem csak a szokásos irodai kellékeket biztosítja a bérleti díjért – a cégek akár székhelyként is bejelenthetik a Loffice-t. Ilyenkor a kötelezően a székhelyen tárolandó iratoknak (adózással stb. kapcsolatos dokumentumok) is zárt helyet biztosítanak, és ügyfeleik számára tárolják a papíralapú üzeneteket (leveleket, faxokat) is.
Tárgyalóasztalt bérelnek
A bérirodaház egyik első – s a januári nyitás óta szinte törzsvendéggé vált – ügyfele, a Fourty MS Kft. üzleti tárgyalásait a költségmegtakarítás miatt tartja a Loffice-irodában – mondta a cég egyik vezetője, Horváth Renátó. Hozzátette, hogy egy ideig próbáltak megfelelő irodát találni a cégnek, de a havi 90–100 000 forintot nem tudták volna előre kifizetni egyelőre kiszámíthatatlan bevételeikből, míg „a bérelt tárgyalóhelyiségért csak akkor kell fizetni, ha igénybe is vesszük, és nem utolsó szempont az sem, hogy az épület környezetbarát módon működik”.
A „geotermikus fűtés” használata a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét csökkenti, és a zárt rendszerben keringő, majd a talajba visszajuttatott víz sem szennyezi a környezetet – állítja az üzemeltető. Másik előnye a rendszernek – akár a többi alternatív megoldással szemben –, hogy nincs időjáráshoz, sem napszakhoz kötve. Azonban fontosnak tartja hangsúlyozni: bár Magyarország az átlagosnál jobb geotermikus adottságokkal bír – mert itt a földkéreg a környező területekhez képest jóval vékonyabb, és a kiáramló hőérték a kontinentális átlag kétszerese –, ennek hasznosítása, kitermelése nem olyan egyszerű és nem is olcsó mulatság.
Jelen és múlt
A 640 ezer távhővel fűtött lakás energiaigényének
felét fedezhetné a geotermikus energia Magyarországon – állítják a
geotermikus energia hasznosításával foglalkozó cégek vezetői. A
távfűtésre, villamos energia előállítására, melegházak, kertészetek
fűtésére is használható geotermikus hőenergiából a rendelkezésre álló
minimum 60 PJ/év mennyiségből csak 3,6 PJ/év (2006-os adat) hőt
hasznosítunk energetikai céllal. Ezen adat annál is inkább meglepő,
mert volt idő, amikor Magyarország nemzetközi viszonylatban élen járt a
termálvizek hasznosításában: az 1920–30-as években már használták
épületek fűtésére az artézi kutakkal feltárt meleg vizet, például
Budapesten a Szent István parkban, a Szabolcs utcai kórházban és az
állatkertben is.