A kullancsok gyakorlatilag bárhol áttelelnek, kövek, farakások alatt, apró résekben, repedésekben, a növények gyökerei közt, a házak rejtett zugaiban húzzák ki a hideg napokat. Elég azonban egy-két napsütéses téli nap, az apró vérszívók máris előmásznak, és áldozatra lesnek – mondta el az FN-nek Farkas Róbert egyetemi tanár, a Szent István Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének vezetője. Ha pedig történetesen egy fertőzött egyed csimpaszkodik emberbe-állatba, éppúgy terjeszti a betegségeket, mint nyáron. Tévhit tehát, hogy a „kullancsveszély” csak az első tavaszi melegekkel érkezik.
Az első órákban még nem fertőz
A tartós 10-15 Celsius-fok fölötti hőmérséklet már tömegesen csalja elő őket téli búvóhelyükről. A nőstény kullancs, ha sikerül elég ideig észrevétlennek maradnia a gazdatesten, testtömegét akár a százszorosára növelheti. Vérszívás közben termékenyítik meg őt a hímek is. Ha a nőstény tele van, elhagyja áldozatát, és pár nap, egy-két héten belül lerakja 4-6 ezer petéjét, majd elpusztul.
Jóllakottan (wikipedia.hu/Richard Bartz )
A szabad szemmel alig látható lárvák gyíkokon, apró rágcsálókon élősködnek néhány napig, amikor abbahagyják a táplálkozást, és elérik a nimfa állapotot. Ez ideális esetben 2-3 hónapig tart, de ha a külső körülmények kedvezőtlenek, az állat akár 2-3 évig is képes ebben a fejődési állapotban maradni. A nimfák rágcsálókra, madarakra, kisebb emlősökre akaszkodva jutnak táplálékhoz, mígnem „megszületik” a kifejlett ízeltlábú. A mindössze gombostűfejnyi nőstények egyetlen alkalommal képesek borsónyi, babnyi méretre tömni magukat, és életük során csak egyszer szívnak vért.
A hasonló méretű hímek ellenben több állatba, emberbe is befúrják magukat, többször, de kevesebbet esznek. Jelenleg is folynak a kutatások arról, hogy az esetlegesen fertőzött hím kullancs így minden áldozatába eljuttatja-e a fertőzést – mondja Farkas Róbert. A kullancs által terjesztett betegségek kórokozói az állat különböző részeiben – nyálmirigy, bélcsatorna – rejtőznek, ezért néhány órától egészen egy napig terjed az az időszak, amikor megfertőzi az embert.
Nem szabad összenyomni!
Észrevétlenül rögzíti magát a bőrünkbe, nyálában ugyanis többek között érzéstelenítő és véralvadásgátló anyagok vannak: nehéz észrevenni, de ha néhány órán belül el tudjuk távolítani, jó eséllyel elkerülhetjük a fertőzést. Ha pedig egyszer belénk fészkelte magát, nem szabad a köztudatban igen elterjedt „tekergetős módszert” alkalmazni sem az óramutató járásával megegyező, sem azzal ellentétes irányban.
Apró vérszívó (wikipedia.hu/James Lindsey)
Sem csipesszel, sem ujjal nem szabad összenyomni, mert félő, hogy a kullancs „belénk öklendezi” béltartalmát, ezzel együtt a fertőzéseket is. Nem tanácsos krémmel vagy olajjal bekenni, mert bár ezzel elzárjuk a légzőnyílásait, de az állat agóniája közben éppúgy belénk juttatja a kórokozókat – figyelmeztet Farkas Róbert. Ugyancsak nincs bizonyítva, hogy a B-vitamin szedésével távol tarthatjuk a vérszívókat – teszi hozzá.
tudjon meg többet a kullancsról
A Magyar Parazitológusok Társasága április végén tudományos rendezvényt tart és egy honlapot indít a kullancs által terjesztett betegségek megelőzéséről, csökkentéséről.
Öntörvényű betegség
A kullancsok számos, emberre veszélyes vírust terjesztenek, ezek közül hazánkban a legveszélyesebb az agyvelőgyulladás, vagy kullancsenkefalitisz – mondta el az FN-nek Lakos András, gyermekgyógyász, infektológus, a Kullancsbetegségek Ambulanciája vezetője. Ha egyszer a kullancs fertőződik, a teljes életén át hordozza magában, sőt az utódainak is átadja a vírust, de rágcsálók is életfogytiglan hordozhatják anélkül, hogy õk maguk megbetegednének.
Kisebb számban, de előfordulnak élelmiszerekkel közvetített járványok is: a fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje, vagy az abból készült tejtermékek okozhatnak emberi megbetegedést. Az agyvelőgyulladás első fázisa csak láz- és izomfájdalmakkal jár, pár nap alatt megszűnik, majd 1-3 napos tünetmentesség után magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében mutatkoznak az idegrendszeri tünetek.
Szerencse kérdése, hogy csak jóindulatú agyhártyagyulladás, vagy a súlyosabb agyvelőgyulladás, esetleg gerincvelő-gyulladás is kialakul-e. A betegség öntörvényű, az orvosi beavatkozás, intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan az életveszélyes állapotú betegeket, de az agykárosodás mértékét gyógyszeresen nem tudjuk befolyásolni. Nincsenek a vírus ellen hatékony gyógyszereink, és a vírusok többsége már el is pusztult, mire a diagnózist egyáltalán ki lehet mondani.
A Lyme-kór
mit ne tegyünk
-A kullancs eltávolítása után NE hagyjuk, hogy beoltsanak minket tetanusz ellen, és NE szedjünk antibiotikumot!
-A kullancs által terjesztett fertõzések potenciális lappangási ideje alatt, egyéb védõoltásokat se kapjunk!
-A csípés helyét NE fertõtlenítsük! A kullancs a kórokozókat a véráramba fecskendezi, a szúrás helyén a bõr fertõtlenítése a keringésbe került kórokozókkal szemben vajmi kevéssé nyújthat védelmet. A bõrre kent vegyszerekre adott esetleges helyi reakció viszont Lyme-betegség gyanúját keltheti, és antibiotikum-kezelésre ösztönzi a klinikusokat.
-A csípés helyét NE ragasszuk le! A ragasztó okozta irritáció ugyancsak gyakorta kelti Lyme-betegség gyanúját.
(forrás:www.lyme.hu)
A másik gyakori betegség a Lyme borreliosis, közismert nevén a Lyme-kór. Az esetek egy részében kezelés nélkül is meggyógyulhat, de erre nem szabad számítani, megfelelő antibiotikumot kell szedni. A beteg sorsa jórészt a kezelőorvoson múlik. Magyarországon évente körülbelül ezer esetet regisztrálnak, valódi gyakoriságát a környező országok adatait is figyelembe véve a tízszeresére becsülhetjük.
A Lyme-kór szinte sohasem jár lázzal. Jellegzetes első tünete a Lyme-folt, a mely a csípés helyén keletkezik és lassan terjed: hetek-hónapok múlva átmérője elérheti akár az 50-100 centimétert is. A folt gyakran céltáblaszerű, de lehet teljesen homogén, többnyire fájdalom nélküli, de néha viszkethet, és hetek alatt magától is eltűnhet. A betegség kezdődhet a későbbi formák valamelyikével is: szívritmuszavart okozó szívizomgyulladás, agyhártyagyulladás, arcidegbénulás, ideggyulladás és nagy-, (többnyire térd-) ízületi gyulladás alakulhat ki a fertőzés utáni hetekben-hónapokban.
Pánikra nincs ok
A klinikai kép, a kórlefolyás változatos, halálozás gyakorlatilag nincsen, de a fertőzés idültté válhat, évtizedekig is eltarthat, súlyossága ebből adódik. Amíg egyes régiókban a Lyme-baktérium a kullancsok akár 50-100 százalékában is megtalálható, addig a kullancsenkefalitisz vírusa hazánkban minden ezredik vagy tízezredik parazitában lelhető csak fel. Egyetlen kullancscsípés után a Lyme betegség kockázata 2 százalék körüli, a kullancsenkefalitisz kockázata 1 ezrelék alatt van – nyugtat meg a szakember.
Szakszerű eltávolítás (MTI)
A kullancsok a bozótos területeket kedvelik a legjobban, de a városban is gyakran találkozhatunk velük: fővárosi játszótereken, parkokban, és különösen a városi házak körüli gondozott kiskertekben. Lakos András is azt tanácsolja, hogy a kullancsot ne krémezzük, ne tekergessük. Használhatunk kullancseltávolító csipeszt, amivel úgy tudjuk megragadni a parazitát, hogy közben ne préseljük össze a gyomrát. Hibája, hogy a kisebb példányokat nehéz vele megragadni.
A patikákban kapható kullancskanál a kifejlett, nagytestű, jóllakott kullancsok eltávolítására az állatgyógyászatban megfelelő, nem lehet alkalmazni azonban a humán gyakorlatban előforduló kisebb termetű nimfák, pláne a lárvák eltávolítására.
