Szabó Imre szakmai múltja és parlamenti munkája révén több mint egy évtizede foglalkozik a klímaváltozás hatásaival, a holland, belga, német, skandináv energiatakarékos és ökoházakkal. Egy épület, lakás fenntartási költségeiben az energia a legnagyobb tétel, ezen belül is a melegvíz, a fűtés és egyre inkább a hűtés meghatározó: nyaraink az utóbbi években egyre melegebbek. A legolcsóbb és a legtisztább energia a fel nem használt energia: ha kevesebbet használok, kevesebbet is fizetek, másrészt kevesebbet veszek át az erőművektől, a gázszolgáltatóktól – fogalmaz a környezetvédelmi miniszter a FigyelőNetnek.
Értetlenkedve fogadta a gázszolgáltató
A két éve elvégzett energiatakarékossági felújítás óta a háztartásban felhasznált energia töredéke a korábbinak. A család eleinte idegenkedett az átalakítástól, de idővel sikerült őket meggyőzni arról, hogy a rendszer a legzordabb külső körülmények mellett is biztosítja a megfelelő komfortérzetet – mondja Szabó Imre. A kérdés ezután már úgy merült fel, hogy új autó, vagy váltás a megújuló energiára – az átalakítás ugyanis egy középkategóriás autó árába került, ami öt év alatt megtérül, hiszen az új rendszerben már minimális a ház energiafelhasználása.
A melléképület és a gyerekmedence fűtéséről napkollektorok gondoskodnak, a ház fűtését – felhasználva a szolárelemek segítségét – és hűtését földhőszivattyú látja el. Mivel régebbi építésű házról van szó, korábban természetesen itt is gázfűtés volt: a csonk ma is megvan, de a gázóra hiányzik róla. A szolgáltató igencsak értetlenkedve fogadta, amikor az átépítés után megkerestük, hogy szeretnénk kiköttetni a gázt, a továbbiakban nem tartunk rá igényt – mondja a miniszter. Meglepetésük jól példázza, hogy a gázszolgáltatók gyakorlatában ez mennyire ritka esemény – teszi hozzá.
Az energia nem lesz olcsóbb
A jelenlegi hűtési és fűtési rendszer természetesen használ áramot, és persze az elektromos hálózatról nyer energiát a sütő és az összes háztartási gép is. Ám egy hasonló méretű családi házhoz viszonyítva így is 30-40 százalékkal kevesebb energiát fogyasztunk, és a mintegy húsz százalékkal kisebb alapterületű korábbi lakáshoz képest is legalább egyharmaddal csökkent a rezsiköltség.
A fűtési rendszerben egyedül a hőcserét, és a padlófűtésben áramló vizet mozgató keringetőszivattyúk működése igényel elektromos áramot. Keringetőszivattyúra azonban a gázkazán esetében is szükség van. Szabó Imre hűtőszekrényből, háztartási gépekből is a legenergiatakarékosabb modelleket választotta otthonába, mert mint mondja: ha csak valami világraszóló csoda nem történik, az energia nem lesz olcsóbb.
Több forrás a támogatásra
Az energia senkinek nem lesz olcsóbb, ezért – és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére – a zöldtárca több forrást is elérhetővé kíván tenni a megújuló energiák elterjesztéséért. Nemcsak lakásokat, hanem iskolákat, óvodákat, közösségi házakat működtethetnénk így – vázolja a jövőt. Veresegyház térségében például most építenek egy falut, ahol minden épület fűtését központilag szervezik meg, és a földhőcserére építik, de megjelentek már az első levegőhőcserés rendszerek is.
A KEOP-on belül rövidesen kiírják azokat a pályázatokat, amelyekben könnyített feltételekkel, azaz kevesebb önerővel és magasabb támogatással lehet energiatakarékos felújításokat kezdeni. A másik forrást a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) jelenti, ahol a CO2-kvótaeladásból származó bevételt energiaracionalizálásra és „szén-dioxid-megtakarításra” fordítja a KvVM.
A pénzt kizárólag a szén-dioxid kibocsátás további csökkentésére költheti az ország, márpedig ezt csak úgy lehet elérni, ha elválunk a fosszilis energiahordozóktól, de legalábbis csökkentjük a tőlük való függésünket – mondja a miniszter. Ez a gyakorlatban az épületrekonstrukció, a nyílászárócsere, a szigetelés, az energetikai felújítás támogatását jelenti.
Geotermiában a jövő
Magyarországon az éghajlati és talajviszonyokat tekintve a napenergiát és a földhőcserés rendszereket tudjuk leginkább kihasználni. Az ilyen típusú beruházásokra a zöldtárca a ZBR keretében 40 százalékos állami támogatást tervez adni – ennyi ugyanis kell ahhoz, számottevő eredményt tudjunk elérni. A technológiaváltáshoz nincs szükség új építkezésre, a kívánt eredményt régi rendszerek felújításával is kiválóan el lehet érni – emeli ki Szabó Imre.
Az országos rendszereket is érinti majd az abszolút CO2-mentes geotermikus energia, amelynek felhasználása a tárcavezető szerint néhány éven belül valóság lehet. A geotermikus erőművek a nagy mennyiségben feltörő, magas hőfokú víz felhasználásával termelnek áramot, az úgynevezett hulladékhőt pedig a környék fűtésére lehet használni. Hazánk adottságai különösen alkalmasak az ilyen típusú energiatermelésre. A technika pedig ma már olyan szinten áll, hogy Izlandon például az erőműtől 6-8 kilométerre szállítják a fűtésre szánt melegvizet mindössze 2 Celsius-fok veszteséggel.
