A perui sivatagban szokatlan jelenségnek számító, a minap lezúduló heves esők nagy mennyiségű agyagot és homokot mostak le a közeli pánamerikai autópályáról, elborítva a Nazca-vonalak egyik, úgynevezett geoglifájának egy részét. A két kézfejet ábrázoló minta három ujját érte a szennyeződés, ami a perui régészek szerint nem okoz maradandó károsodást. A Nemzeti Kulturális Intézet az ábra mielőbbi megtisztítását és helyreállítását ígérte.
A két kézfej (EPA)
Bár a jelenlegi kár nem számottevő, a régészek régóta aggódnak a műemlék sorsáért, amelyet nemcsak az áradások, hanem a pánamerikai sztráda közelségéből fakadó egyéb veszélyek is fenyegetnek. Egy, a közelben található hulladéklerakó, illetve a környék illegális aranybányái különösen nagy forgalmat generálnak a vidéken. Az autópálya ráadásul keresztül is szeli egyik-másik alakzatot, sőt, a vonalakkal borított terület bekerítése, őrzése sem megoldott -írja a National Geographic Online.
A misztikus rajzok Peru egyik legfőbb idegenforgalmi nevezetességét képezik, és 1994 óta az UNESCO világörökségi listáját gazdagítják. A több száz ábra mintegy 520 négyzetkilométernyi területen helyezkedik el az Andok láncai és a Csendes-óceán között, és ily módon a világ legnagyobb grafikai alkotásaként tartják számon. Némelyik rajz a két–háromszáz méter hosszúságot is eléri, ezért a látványa teljes egészében csak a levegőből tárul elénk.
A különböző állatfigurákat (pl. kolibri, majom, pók, gyík, de még egy delfint is találunk köztük), a geometrikus mintákat és a párhuzamos vonalakat valószínűleg a Kr.e. 100 és Kr.u. 600 között virágzó Nazca-kultúra emberei vésték bele a sivatag kemény kőzetanyagába. A felszíni vörös kavicsréteg lekaparásával tárult fel az alatta fekvő halványsárga homokos-agyagos kőzet.
A vonalak felfedezése óta számos elmélet látott napvilágot azok jelentéséről, amelyek közül a legközkeletűbb a csillagászati vonatkozású magyarázat. Újabb kutatások is kimutatták, hogy a rajzok egy része valóban rögzíthette az égitestek mozgását és a csillagképek helyzetét. Mivel a Nazca indiánok földművelésből éltek, a csillagászati naptárra többek között a vetés, aratás időpontjának meghatározásához lehetett szükségük.
Más teória szerint a vonalak valójában öntözőcsatornák voltak. A napjainkban zajló kutatások másik fő irányvonala éppen a hidrogeológia: megállapították, hogy a minták egy része föld alatti vízlelőhelyeket jelöl. Mindezek alapján ha más nem is, de az feltételezhető, hogy a geoglifák keletkezése és jelentése önmagában egyetlen elmélettel nem értelmezhető.
