Az idei év elején felerősödtek a bioüzemanyagokat ért kritikák, főként az élelmiszer-alapanyagokból készült első generációs anyagokkal kapcolatban fogalmazódott meg, hogy „eljárt felettük az idő”. A Political Capital és a Green Capital szerint ugyanakkor rövid és középtávon a bioüzemanyag termelése Magyarország számára jelentős gazdasági növekedési potenciállal kecsegtet.
A recesszió lazít a zöld szempontokon
A nemzetközi körülmények alapján valószínűsíthető, hogy az élelmiszer-alapanyagokból készült bioüzemanyagok továbbra is meghatározóak maradnak az alternatív üzemanyagok között. Az Egyesült Államok újonnan megválasztott elnöke a bioetanol-ipar fellendítését tervezi, ez pedig önmagában javíthatja a bioetanol megítélését és előállításának feltételeit – hívja fel a figyelmet a tanulmány.
(MTI)
A Political Capital és a Green Capital a bioüzemanyag-gyártás felfutására számít a következő évtizedben. Az Unión belül enyhülni látszik a direkt bioetanol-ellenesség, és inkább a fent említett általános tendencia érvényesül: a recessziós félelmek árnyékában a környezetvédelmi szempontok másodlagossá válnak. Erre utal az is, hogy az Európai Parlament – nem kis részben az autóipar nyomására – a napokban lazított a személygépkocsik széndioxid-kibocsátásának visszafogását célzó szabályozáson.
Értékesíthető a felesleg
A világgazdasági válság egyik hatásaként várható, hogy általánosan leértékelődnek a környezetvédelmi, és felértékelődnek az energiaellátás-biztonsági szempontok. Magyarország mezőgazdasági, klimatikus és gazdaságszerkezeti – nagyüzemek dominanciája – szempontból kiemelkedően alkalmas helyszín az első generációs bioüzemanyag termelésére.
Az úgynevezett energianövények termesztése – főleg a kukorica, a búza, burgonya és a repce – hazánkban hagyományosan a mezőgazdasági tevékenység fókuszában van. Sőt, a hazai mezőgazdaság számára az utóbbi években az egyik legkomolyabb problémát éppen az okozza, hogy ezen termények egy része a túltermelés következtében nem értékesíthető a nemzetközi árupiacon. Ezt súlyosbítja majd, hogy a jövőben megszűnik az uniós intervenciós felvásárlás is.
A tanulmány készítői szerint így az első generációs bioüzemanyag az az eszköz, mely úgy javíthat Magyarország súlyos energiafüggőségén, hogy egyúttal gyógyírt kínál a strukturális problémákkal rendelkező mezőgazdaság gondjaira is. Ráadásul anélkül fejti ki áldásos hatását, hogy a rendszer egésze súlyos érdeksérelmekkel járó átalakításokra kényszerülne. Mindezzel együtt sem klímavédelmi, sem gazdasági, sem energiapolitikai megfontolások alapján nem érdemes egy hazai energiastratégia középpontjába helyezni és állami eszközökkel támogatni.
A tanulmányból készült kivonatot, a pro és kontra érveket ide kattintva olvashatja el.