Élet-Stílus

Fűtsünk ingyenhővel!

A Föld hőjét használja a talajszonda és a talajkollektor, amelyek hőszivattyú segítségével a befektetett elektromos áram 400 százalékát adják vissza hő formájában – energiatippek a FigyelőNeten.

A múlt heti cikkhez hasonlóan ismét a földgáz fűtésünk kiváltását célozzuk meg, most azonban biomassza helyett a Föld hőjét, és némi villamosenergiát használunk. Ez az úgynevezett hőszivattyú, amit különösen vonzóvá teszi az a tulajdonsága, hogy egy átlagos hőszivattyú a befektetett elektromos energia 400 százalékát képes visszaadni fűtéskor.

Hogyan működik?

Gyakorlatilag mindannyian használunk otthonunkban hőszivattyút – a hűtőt. A két berendezés működési elve nagyon hasonló, a cél mindkettőnél ugyanaz: a hasznosíthatatlan hőt egy kompresszor segítségével hasznos hővé alakítani. Míg azonban egy hűtőszekrényt nem használhatunk másra, egy modern hőszivattyú több funkciót is képes betölteni: fűt, melegvizet állít elő és légkondícionál egyben.

Fűtsünk ingyenhővel! 1

Fajtái

A két legelterjedtebb hőszivattyú típus a talajszondás és a talajkollektoros megoldás. A talajszondás hőszivattyú esetében lefúrnak függőlegesen akár 100-200 méter mélységbe. Ez a rendszer helytakarékos, gyakorlatilag bárhol megvalósítható és nagyon jó hatásfokkal dolgozik.

A második választási lehetőség a talajkollektor, amihez egy-két méter mélyen, vízszintesen fektetnek le csöveket. Ez olcsóbb módszer az előzőnél, de hogy elég hatékony rendszert kapjunk, minimum 400 négyzetméteres területen kell a szondákat lefektetni, ezért elsősorban új építésű háznál érdemes kiépítésükben gondolkodni – tanácsolja az Energia Klub.

Talajkollektoros esetben nincsen külön engedélyeztetési kötelezettség, talajszondás rendszer esetén azonban a területileg illetéskes bányakapitányság létesítési engedélyére lesz szükségünk.

Költségek

Hőszivattyúnk összköltsége nagyon változó lehet a felhasználási céltól függően. Gyakorlatilag 1,5-5 millió forintból jöhet ki a rendszer kiépítéssel együtt – karbantartási költségeink viszont gyakorlatilag nem lesznek. Beruházásunk átlagos esetben 5 év alatt megtérül, és arra számíthatunk, hogy 25 évig is működni fog.

Költségeinket csökkenthetjük az igénybevető támogatási lehetőségekkel. A Nemzeti Energiatakarékossági Program keretében 2008-ban a beruházási költségek 30 százalékára, maximum 1,2 millió forintos vissza nem térítendő támogatásra pályázhatunk.

További praktikus tanácsokért kattintson a FigyelőNet Energiatippek rovatára.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik