A József-hegy lábánál található Molnár János-barlang hazánk legnagyobb víz alatti üregrendszere. A világ legnagyobb termálvizes terme 86 méter hosszú, szélessége 16 – 26 méter, vízmélysége a bejáratnál 5, a végpontnál 24 méter. Jelen állapotban a teremben mintegy 300 négyzetméter vízfelületű tó található, a vízmennyiség megközelítőleg 23 500 köbméter, hőmérséklete 27 Celsius-fok. A teljesen természetes terem azért is egyedülálló, mert a világnak nincs másik olyan fővárosa, amelynek szívében egy melegvizű földalatti tó található.
A felfedezés Adamkó Péter, a Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület elnöke, valamint Leél-Őssy Szabolcs, a Magyar Karszt- és Barlangkutató Társulat elnöke sokéves munkájának eredménye. A Margit híd budai hídfője közelében, a Lukács fürdővel szemközt egy természetes forrás által táplált tó látható. A járókelők elől magas üvegfallal elválasztott vízfelszín hegy felöli részén mélyreható repedés húzódik – olvasható a Molnár János Barlang honlapján.
A világ legnagyobb termálvizes barlangterme (KvVM)
Évszázadokig rejtőzködött
A repedésben római kori falazatot találtak, ami azt bizonyítja, hogy már a rómaiak is használták az itt felszínre törő termálvizet. Később a Nyulak szigetének apácái működtettek itt malmot, innen a Malom tó elnevezés. A források mellett fürdők is működtek, ma is látható egy eredeti török fürdőépület elbújva az Irgalmas rendi kórház épületei között, az 1890-es évek végétől pedig a Lukács-fürdő nyeri innen a vizet. Olyan közvetlen a kapcsolat, hogy Bécsi út és rajta a 17-es villamos ma egy „föld alatti hídon” halad a fürdő előtt.
A tóhoz kapcsolódó barlang száraz részét a későbbi névadó, Molnár János patikus mérte föl 1858-ban, és már ekkor tekintélyes víz alatti rendszer létezését feltételezte. Mivel azonban a barlang járatainak jelentős része a víz szintje alatt található, megismerése csak a könnyűbúvár technika elterjedése után válhatott valóra.
Kevés a segítség
A Malom tó – ami mára megmaradt belőle (KvVM)
Az elmúlt évben végzett karbantartás során a feltárást végző Adamkó Péter barlangkutató csapata felfigyelt arra, hogy vízáramlás kezdődött a barlang olyan szakaszán, ahol eddig ez nem volt tapasztalható. A víz eredetét kutatva jutottak a barlangászok a most megismert, világviszonylatban is egyedülálló felfedezésre.
A sajtótájékoztatóval egybekötött bemutatón Szabó Imre környezetvédelmi miniszter bejelentette, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Parkon keresztül egymillió forintos támogatást nyújt a fokozottan védett barlang állagmegóvási munkálataira. Ez gyakorlatilag a jelen állapot megóvásra és a bejárathoz épített megerősített vasajtó építésére elegendő – hangzott el a tájékoztatón.
Veszélyben a barlang?
A kutatás ettől függetlenül intenzíven folyik továbbra is, a barlangászok saját költségén. Láng Zsolt, II. kerületi polgármester azt szeretné elérni, hogy a barlangrendszert az UNESCO a világörökség részévé nyilvánítsa. A munkát egy per is hátráltatja: a barlang feletti területen az ismert autóversenyző, Szalay Balázs szállodát szeretne felépíteni.
Kutatók a 300 négyzetméteres víztükrön (KvVM)
A Rózsadombi Kinizsi Barlangkutató és Hegymászó Sportegyesület azonban megtámadta a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal határozatát, amely megadta az építési engedélyt a telekre. Az építési engedély bírósági felülvizsgálata jelenleg is tart.
Az új, fokozottan védetté nyilvánított természeti kincs jó ideig biztos nem lesz látogatható. A vízbázis védelme érdekében a tárca szakértői vélemények alapján dönt majd arról, hogy a a nyilvánosság számára is megnyitja-e a barlangot. Magyarországon egyébként jelenleg 4077 barlangot ismerünk, Budapest területén mintegy 180 található. A törvény értelmében minden barlang védett. A 4077 barlangból 147 fokozottan védett, 302 pedig megkülönböztetett védelem alatt áll.
