Az 1998 óta kétévente megjelenő Élő bolygó jelentés, amely számadatok alapján mutatja be a bolygó ökológiai állapotát, idén új indexet vezetett be. A biológiai sokféleség változását mérő élőbolygóindex és az ökológiai lábnyom mellett a vízfelhasználást jelző vízlábnyom is elemzi, milyen keresletet támaszt az emberiség a Föld ökológiai tartalékaiból – közölte a WWF Magyarország.
Afrikai elefánt: az egyik legveszélyeztetettebb faj (forrás: WWF/Canon – Martin Harvey)
Összesen 1686 gerinces faj 4645 populációjának felmérése alapján az élőbolygóindex az 1970-es évekhez képest 30 százalékkal romlott, azaz az elmúlt 35 évben a gerinces fajok egyedeinek száma 30 százalékkal lett kevesebb. Drámai csökkenés tapasztalható a trópusi és az édesvízi fajoknál. Ennek legfőbb okai között az erdőirtás, a nem megfelelő földhasználat, a vízfelhasználás, valamit a klímaváltozás áll. De ide sorolható még a természet szennyezése vagy a túlhalászat is.
Az USA négy Földön férne el
ökológiai lábnyom
Számszerűsíti, mekkora hatással bír az emberi életmód a természetre. Hat elemből áll: a területből, amelyen a táplálkozáshoz szükséges élelem megtermelhető, a legelőből, amely az ember által elfogyasztott hús előállításához kell, az erdőterületből, mely a fa- és papírfogyasztást fedezi, a hal-, rák- és kagylófogyasztással arányos nagyságú tenger, a lakáshoz szükséges földterület és annak az erdőterületnek a nagysága, amely az egyéni energiafogyasztással arányos szén-dioxidot megköti.
Az ökológiai lábnyom eredményei megmutatják, hogy a Föld országainak háromnegyede ökológiai adós, vagyis a nemzeti fogyasztás fölülmúlja az országuk biológiai kapacitásait. A bolygó biokapacitásának fele 8 állam (Egyesült Államok, Brazília, Oroszország, Kína, India, Kanada, Argentína és Ausztrália) területén oszlik el. Az ökológiai adósok a világ többi államának biológiai tartalékait használják fel.
Bolygónkra a legnagyobb terhet az Egyesült Államok és Kína rója, akik a Föld teljes biológiai kapacitásának 21 százalékát használják. Az Egyesült Államok lakói fejenként 9,4 hektárt használnak fel, míg ezzel szemben egy kínai lakos mindössze 2,1 hektárt. Azonban Kína népessége négyszerese az Államokénak, így összességében ugyanolyan jelentős a terhelésük. Ha fenntartható módon élnénk és igazságosan lennének elosztva a javak, elvileg minden egyes földlakóra 2,1 hektár jutna. Ha mindenki úgy élne, mint az Egyesült Államok lakói, akkor csak a Földnél négy és félszer nagyobb planéta tudná az igényeket kielégíteni.
Új fogalom a vízlábnyom
A Föld lakosságának átlagos ökológiai lábnyoma jelenleg 2,7 hektár, ami azt jelenti, hogy 30 százalékkal nagyobb lábon élünk, mint amennyit a Föld kiszolgálni képes. Magyarország az előző jelentéshez képest nyolc hellyel került hátrébb, vagyis jelenleg a 40. a sorban. Ez azonban sajnos nem azt jelenti, hogy az ökológiai fogyasztása csökkent (ami még mindig 3,5 hektár/személy), csupán azt, hogy más országok fogyasztása a mienknél gyorsabban nőtt.
Az Élő bolygó jelentésben újonnan bevezetett vízlábnyom megmutatja, hogy az egyes nemzetek lakói mennyi édesvizet használnak fel, beleértve azt is, hogy az életszínvonaluk biztosításához indokolt termékek előállításához hány liter víz szükségeltetik. Átlagosan egy ember 1,24 millió liter édesvizet fogyaszt évente, amivel egy olimpiai úszómedencét félig meg lehet tölteni. Miközben jelenleg körülbelül 50 ország küzd vízhiánnyal, az Egyesült Államok lakói átlagosan 2,48 millió liter vizet fogyasztanak évente.
A listán szereplő 150 országból fejenként évi 619 ezer liter vízfogyasztással Jemen áll az utolsó, legtakarékosabb helyen. Magyarország a 126. helyen található évi 750 ezer literrel. A klímaváltozás következtében egyre nagyobb gondot okozhat a víz és az energia hiánya.
