A zöldtárca a küszöbértékeket az egészségügyi hatások értékelése alapján, az egészségügyi tárcával és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen határozta meg. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 mikrogramm/köbmétert. Riasztási kötelezettség akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 mikrogramm/köbmétert, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható javulás.
Nem idegen táj, hanem füstköd egy japán város iparnegyedén (MTI)
A szálló porra jelenleg egyik EU-tagállamban sincs országos jogszabályban meghatározott küszöbérték. Eddig Magyarországon is csak a kén-dioxid és a szálló por együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett, ezért nem lehetett szmogriadót elrendelni. Az önkormányzatoknak az új küszöbérték alapján át kell dolgozniuk szmogriadó terveiket – áll a a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) közleményében.
A küszöbérték hatályba lépése után az eddigieknél gyakrabban lehet számítani szmogriadó elrendelésére. A környezetvédelmi hatóságok folyamatosan figyelemmel kísérik a levegő minőségét, és a szmogriadóra vonatkozó, jogszabályban előírt szennyezettségi szintek elérése esetén, tájékoztatják az érintett önkormányzatokat a szükséges intézkedések megtétele érdekében. Magyarország szállópor-szennyezettsége elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származik.
Ennek megfelelően a közlekedést szabályozó, a településeken belüli korlátozó intézkedésekkel, illetve a lakossági fűtést szabályozó intézkedésekkel érhető el hosszú távon a káros anyag egészségkárosító hatásainak mérséklése. Magyarországon 55, ebből Budapesten 11 automata monitorállomás műszerei mérik folyamatosan a levegő szennyezettségét.