Wellness, Fitnesz, Selfness

Az emberek többsége nagyon keveset mozog. Reggel néhány lépés a konyhában felhörpintett feketétől a garázsig, a munkahelyi mélygarázstól a liften is megközelíthető irodáig, ebédidőben a sarki gyorsétteremig, majd ugyanez fordított sorrendben vissza – sokaknak ennyiből áll a testmozgás. A 2007–2020-as évekre vonatkozó XXI. nemzeti sportstratégia szerint a lakosság háromnegyede mozgásszegény életmódot folytat.

A jelenleg nem sportolók 38 százaléka szeretne valamilyen formában sportolni. Ez legalább 900 ezer, megerősítésre és lehetőségre váró ember.

A népesség kis hányada képes csak megfizetni az utóbbi években fejlődésnek indult, a specializálódott szolgáltatók által nyújtott sportolási lehetőségeket (például: fitneszterem, squash-pálya). Ennek ellenére gombamód szaporodnak az egészségtudatos vendégekre számító intézmények.

Kihívások sora
A fitnesz szó új keletűsége miatt a szakirodalomban még igen kevés helyet kap. „A bevezetést nálunk nehezíti az 1980-as években, az USA-ban keletkezett fitness szó magyarosítása, a fitnesz, amelynek elfogadása még megosztja a lexikonok íróit” – magyarázza Béres Alexandra egykori fitneszvilágbajnok. A testkultúra irányából megközelítve a fitnesz szó a testedzés által elérhető teljesítőképesség.

„A fitnesz olyan állapotot jelöl, amely nem érhető el csupán jó genetikai adottságokkal, hiszen a hozzá kapcsolódó életforma számos kihívással jár, ilyen például a rendszeres testmozgás, az egészséges táplálkozás, a mentális felkészültség” – sorolja tovább Béres Alexandra.

Két évtizeddel ezelőtt a testkultúra hímnemű rajongói még dohos pincékben kialakított termekben „gyúrtak”, míg a lányok iskolák tornatermét bérelték ki, ahol szép alakot formálhattak maguknak. A 90-es évek elején közös létesítménybe kerültek a fiúk-lányok, férfiak-nők: a konditerem mellett megjelent az aerobikterem is. A Jane Fonda-videók Magyarországra érkezése után ugyanis beindult az aerobikőrület. Ma már küzdősportokat, kerékpározást is integrál az aerob tréning, valamint léteznek az elhízásra, a stresszre és a gerincproblémákra választ kínáló, különféle segédeszközökkel végzett edzésformák is. Újabb megközelítés a vendég problémáihoz szabott edzésvezetés, továbbá a személyi tréning.

1990-ben Magyarországon még csak egy-két fitneszterem várta a vendégeket. A termek nagysága jelenleg átlagosan 700–1500 négyzetméter. Az ennél nagyobb alapterületű, speciális szolgáltatásokat kínáló termek száma az utóbbi néhány évben kezdett gyarapodni, de még mindig kevés van belőlük, csakúgy, mint hálózatokból.

Hivatalos felmérés még nem készült a magyarországi termek számáról. Nagy B. József, a prémiumkategóriájú fitneszgépeket, valamint beléptető rendszereket forgalmazó Fitness Trade-csoport FitConcept Kft. ügyvezető igazgatója szerint a fővárosban kerületenként nyolc–tíz létesítmény működik, vidéken közel 300; a szállodák termeivel is csak összesen mintegy ezer. Ez azt jelenti, hogy sok lehetőség nyílik még a bővülésre.

Pálhalminé Mező Anna: a minőségi mozgásba és a kellemes közérzetbe fektetett összeg később kifizetődik.

Van is rá igény, már nem csak a fővárosban, hanem vidéken is. Hírek szerint jelenleg prémiumkategóriás termek épülnek Diósdon és Dunaújvárosban. Az üzletágban rejlő lehetőségeket a bankok is felismerték. Különböző pénzügyi konstrukciókat kínálnak a befektetőknek – nagy értékű fitneszgépeket vonva be a finanszírozásba.

Elit helyek
Nagy B. József adatai szerint a fejlett államokban a napi belépők eladása 10 százalék alatt marad, vagy egyáltalán nem is adnak el ilyet. Nálunk arányuk néhány éve 50 százalékos volt, és még most is mintegy 35 százalékos. „Mintha az emberek nem szeretnék magukat hosszabb távon elkötelezni egy-egy létesítmény vagy program mellett” – jegyzi meg. Ez nem pénztárca kérdése, hiszen a napijegyes belépés ára három-ötszöröse a bérletesnek.

Ezért is számítanak még fehér hollónak azok a helyek, amelyek nem a naponta „beeső” vendégekre várnak. Ilyen a kizárólag tagsági alapon működő, brit gyökerű, 10 országban 62 klubot működtető Holmes Places, amely a Gozsdu-udvarban várja a vendégeket. Ők közel 350 ezer forintért válthatnak éves klubtagságit, de ha már a nyitás előtt letették a voksukat a létesítmény mellett, ennél kevesebből is megúszhatták.

A klubtagság tartalmazza a 18 méteres uszoda, a szauna, a jakuzzi, a fitneszterem és a stúdióórák, például a pilates és a spinning korlátlan és külön térítés nélküli használatát. „Hiszünk abban, hogy a minőségi mozgásba és a kellemes közérzetbe ma befektetett összeg a későbbiekben kifizetődik az egészség és az életmód területén – mondja Pálhalminé Mező Anna marketingkoordinátor. – Ennek megfelelően a betegségekkel kapcsolatos kiadások sem lesznek olyan magasak.”

A közvetlenül az anyavállalat irányítása alatt álló Holmes Place szeretné megtartani az exkluzív atmoszférát és a csak a tagok részére létrehozott klub sajátosságait. Az igényes vendégek Club Linkkel a többi országban lévő klub szolgáltatásait is használhatják.

Ugyancsak a nemzetköziség, továbbá a klubok közötti átjárhatóság különbözteti meg a magyar létesítményektől a World Class Clubot. A svéd lánc egyetlen egysége már évek óta jelen van a hazai piacon – meglehetősen észrevétlenül. A magyarországi vonal csak idén bővült. Elsőként az Andrássy úti Avenue Gardensben, nem sokkal később az óbudai Sun Palace-ban nyílt egysége, miközben a Mariott szállóban található régi termét felújítják. Az elsőként megnyitott Sun Palace-ban a 315 ezer forintos éves tagsági díjba többek között egy 25 méteres úszómedence használata is beletartozik a prémium-fitneszteremén kívül.

Kényeztetés felsőfokon
A víz egyébként nagy szerepet tölt be a wellness-ben, a spa pedig egyenesen a vízen alapul. Utóbbi a latin „sanus per aquam”, magyarul „egészség víz által” rövidítéséből származó mozaikszó, különös jelentősége van hazánkban, a termál- és gyógyvizek országában. A víz jótékony erejét a legkülönbözőbb módon használják ma gyógyfürdők, wellness-hotelek.

„A wellness mint fogalom alapvetően az egészség megőrzését jelenti, rehabilitációt és egyfajta szellemi-testi megújulást, amelyre egyre nagyobb az igény – mondja Baranyai György, a Magyar Szállodaszövetség wellness-szekciójának vezetője, továbbá az idén áprilisban alakult szakértői klub, az International Wellness-Spa Expert Club elnöke. – Az egészségtudatosság ma már nagyon erősen él az emberekben, odafigyelnek önmagukra, és ennek érdekében olyan helyre utaznak, ahol egészségüket megőrizhetik.”

Hozzáfűzi, hogy egyes szakemberek így határozzák meg a fogalmat: test és lélek kényeztetése felsőfokon. Erre szolgál a wellness-szállodák kínálatában megtalálható termál-, illetve gyógyfürdőzés, pezsgő-, gőz- és aromafürdő, szauna, masszázs, hang- és fényterápia, többféle távol-keleti gyógymód, mint a jóga és az ayurvéda, sőt az arc- és testszépítő, relaxáló kozmetikai kezelés is.

Magyarországon 1999-ben még csak négy wellness-hotel működött. A jogi szabályozást csak négy évvel később alkotta meg a GKM. Rendelete a wellness-szolgáltatásokat kilenc pontban sorolja fel. Ma a wellness-szállodák száma meghaladja a nyolcvanat. A piac telítődik, a versenyhelyzet egyre élesebb. „Két út nyílik előttünk” – véli Baranyai György. Az egyik az árcsökkentés, illetve az öt- és négycsillagosokat követően a háromcsillagos wellness-szállodák nyitása, hogy a kevésbé tehetős rétegek számára is elérhetővé váljanak a szolgáltatások. A másik az egyediség, a különlegességek kínálata.

Változás a piacon
Ilyen a medical wellness és a legújabb trend, a selfness. „A selfness lényege maga az ember, vagyis a személyes igények kielégítése a csoportos helyett” – beszél a legújabb irányzatról Baranyai György.

A selfness során a vendég saját maga is szeretne önmagáért tenni, aktívan részt venni a wellness-programban. Ezen igény kiszolgálására mindenkinek törekednie kell, a fodrásztól a személyi edzőig, ezért ez a trend nagy változást fog hozni a piacon.

A medical wellness, ahogy a neve is mutatja, a gyógyszolgáltatás és a wellness jótékony hatásait ötvözi. „Létesítményünk már mintegy tíz éve a medical wellness szolgáltatást nyújtja, bár akkor még nem tudtuk, hogy így hívják, hiszen a fogalom csak 2006 óta létezik” – mondja Budavári Zoltán, „Az év wellness-szállodája”-díjat ko¬rábban többször is elnyert hévízi NaturMed Hotel Carbona gyógy- és wellness-szálloda értékesítési és marketingigazgatója. A medical wellness a különböző kezelések és szolgáltatások orvosi felügyeletét feltételezi, s a hévízi négycsillagos szálloda három, jól képzett orvosa ezt el is látja. „Nem véletlen, hogy intézményünk átlagos töltöttsége 80 százalék felett van éves szinten, ami kimagasló teljesítmény egy több mint 260 szobás szálloda esetén” – jegyzi meg Budavári Zoltán.

A gyógyszálloda abban különbözik a wellness-szállodától, hogy orvosi apparátust és ehhez kapcsolódó gyógyszolgáltatásokat kínál. Ez természetesen jelentős beruházással és élőmunkaköltséggel jár. „További különbség, hogy a gyógyszálloda a magas beruházási költségek miatt hosszú távú, akár több mint tíz év megtérülési rátával számolhat” – magyarázza Budavári Zoltán. Viszont a gyógyszálloda nagy előnye, hogy a vendégek átlagos tartózkodási ideje jóval hosszabb, mint a wellness-vendégeké – ez nagyobb bevételt, illetve nyereséget eredményez.

A gyógyszállodák kizárólag gyógyszolgáltatásaikkal nehezen tudnak megélni a piacon, ezért két irányban fejlesztenek. Egyrészt wellness-szolgáltatásokat is ajánlanak, és kezdik magukat spának hívni, mert így eladhatóságukat javítják, másrészt alternatív gyógyászati szolgáltatásokat kínálnak, például akupunktúrát. Nekik is meg kell újulniuk, ha a győztesek között akarnak maradni.