A betegépület-szindrómát (sick building syndrome: SBS) 1986 óta elismeri az Egészségügyi Világszervezet (WHO), mégis keveset hallani róla. Erről a tünetegyüttesről akkor beszélünk, ha egy létesítményben az előírt egészségügyi határértékek alatt van a szennyezőanyagok mennyisége, ám hatásuk összeadódva kellemetlen tüneteket idéz elő.
Valami van a levegőben
Az SBS-t elsősorban a túlzott szigetelés okozza, amely gátolja a szükséges belső légmozgást. Ennek következtében a levegőben elszaporodnak a baktériumok, a poratkák, a gombák és azok a káros vegyületek, amelyek a szigetelésekből, a ragasztóanyagokból szabadulnak fel. A szimptómák (például: szemirritáció, orr- és torokszárazság, bőrpír, fáradtság, szellemi kimerültség, fejfájás, szédülés) sokfélesége miatt nehéz eldönteni, hogy valóban SBS vagy egyéb betegség áll-e a háttérben.
A fenti tüneteket nem csak a „beteg épületekben” észlelhetjük: sokszor nagyon is egyértelmű, hogy mi a kiváltó ok. Ilyen például a klímaberendezés, amelynek elterjedése óta gyakorlatilag az év bármely szakában fennáll a megfázás esélye. A légkondicionálók ezen kívül közvetett módon elősegíthetik bizonyos fül-orr-gégészeti betegségek kialakulását, amelyek közül a két leggyakoribb az allergia és az arcüreggyulladás. De legtöbbször a sajgó ízületek, az este fájdogáló, reggelre elmerevedett nyak, derék, az állandósuló idegi eredetű fájdalmak is a klimatizálás számlájára írhatók.
A hideg levegőnél jóval ártalmasabb, ha elhanyagolják a készülékek karbantartását. A légiós betegséget előidéző baktérium (Legionella pneumophilia) a légkondicionáló fertőzött vizet tartalmazó rendszeréből a kiáramló permettel juthat a szoba levegőjébe, majd onnan belégzéskor a tüdőbe, ahol a bejutott baktériumok csak viszonylag hosszú lappangás után okoznak heveny, gennyes tüdőgyulladást. A nem kezelt betegség az esetek 20–30 százalékában végzetes is lehet.
Gépesített veszélyforrások
Nem ennyire veszélyesek a számítógép előtt töltött órák, ám azért itt sem árt az odafigyelés. „A képernyő hosszas, meredt nézése közben ritkábban pislogunk, ez szemszárazságot okoz” – magyarázza Dr. Németh János szemészprofesszor, a „Fókuszban a látás” program szakértője. Ilyenkor a könny elpárolog a szemből, a kötőhártya és a szaruhártya kiszárad. A látószerv ennek következtében vérbő lesz, érzékennyé válik, súlyosabb esetben begyulladhat. Németh professzor azt tanácsolja, hogy a fenti tünetek jelentkezésekor használjunk rendszeresen műkönnyet, illetve menjünk el szemészhez.
A szakember szerint a szemizmok elfáradása előhozhat kisebb fénytörési hibákat, amelyek amúgy nem jelentkeznek, ezért (is) javasolt mindenkinek védőszemüveget csináltatnia. Az olvasószemüveget használók vagy a rövidlátók közül sokan gondolják, tévesen, hogy nekik nincs szükségük védőszemüvegre, mert a sajátjukkal jól látnak közelre, holott azok más távolságra vannak beállítva. Ezért mielőtt felíratnánk magunknak a szemüveget, mérjük le a monitor és a szem közötti távolságot.
A monitor mellett az iroda nem megfelelő megvilágítása is ronthatja a szemet. Köztudott, hogy a természetes napfény mindig előnyösebb, mint a mesterséges világítás, ám előbbire nem mindig van lehetőség. Ilyen esetben jobb, ha a szem- és fejfájást okozó, vibráló fénycsövek helyett az állítható asztali lámpákat használjuk.
A fénymásoló által kibocsátott fény nemcsak a szemet károsíthatja: a gép működése közben felszabadult ózon hörgő- és tüdőbetegséget is előidézhet. Ma már a legtöbb készüléket speciális szűrővel szerelik fel, amely lebontja az ózont, ennek ellenére mindig hajtsuk le a gép tetejét használat közben, és szellőztessünk rendszeresen!
Gyógyít a fikusz
A munkahelyi ártalmak szinte mindegyike orvosolható
– növényekkel. Ezt állítja legalábbis az „Egészséges növények a
munkahelyen” kampány, amelyet az Európai Unió támogat tíz tagállamban
(Anglia, Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia,
Németország, Olaszország, Svédország). Az akciót népszerűsítő
kiadványok szerint a növények növelik a komfortérzetet, oldják a
feszültséget. Egy holland tanulmány kimutatta, hogy a zöldellő iroda jó
hatással van a kreativitásra és koncentrálóképességre.
A
növények ugyanakkor jó hangelnyelők, valamint csökkentik a levegő
szén-dioxid-, illetve károsanyag-koncentrációját. Különösen télen
tesznek nagy szolgálatot, amikor a fűtési szezonban nagyon száraz a
levegő: a vízigényes növények ugyanis akár 10–15 százalékkal is
megnövelik környezetük páratartalmát. Egy felmérés szerint ahol ilyen
növények voltak, csökkent a betegségből fakadó hiányzások száma.
A számítógép előtt dolgozók leginkább mozgásszervi panaszokkal küszködnek. Ismétlődő stresszártalom (repetitive stress injury: RSI) alakulhat ki a felső végtagokban, ha egy mozdulatsort rendszeresen úgy hajtunk végre, hogy közben valamely izomcsoportot vagy ínt természetellenes helyzetbe kényszerítünk. Ez megtörténhet például akkor, ha a számítógép billentyűzete rossz magasságban van. Ebben az esetben a csukló és a kar megfájdulhat, a kézfejben bizsergés, zsibbadás érezhető.
A szakemberek szerint így üljünk a gép előtt:
❣ a széket úgy állítsuk be, hogy a könyök derékszögben álljon, a csukló pedig szintén egyenesen feküdjön;
❣ olyan széket válasszunk, amelyen a háttámla magassága és dőlési szöge állítható, ülőkéje pedig forgatható, így oldalra- vagy hátraforduláskor a gerinc nem csavarodik ki (ezt egyébként az Egészségügyi Minisztérium rendelete is előírja);
❣ egyenes háttal üljünk a széken, a talp simuljon a padlóra. A szék háttámláját úgy állítsuk be, hogy a hát alsó felét megtámassza, a vállat pedig egyenesen tartsa. Használjunk deréktámaszt vagy a deréknál elhelyezett párnát;
❣ a csukló- és karfájás megelőzésére a billentyűzetet olyan magasságban és szögben helyezzük el, hogy kényelmesen tudjunk gépelni.
A számítógép billentyűzete és az egér egyébként nem csak az ízületekre lehet káros hatással. Az Arizonai Egyetem kutatói szerint négyszázszor annyi baktérium található az íróasztalunknál, mint a vécé környékén; az egér 34-szer, a billentyűzet 67-szer több kórokozót tartogat számunkra, mint a vécéülőke! Ennek ellenére az irodai dolgozók többsége rendszeresen eszik munka közben, és ez ugyancsak próbára teszi az immunrendszert.
Wellness a munkahelyen
A tengerentúlon és Nyugat-Európában már
évtizedek óta népszerűek a munkahelyi wellness-programok.
Magyarországon jelenleg körülbelül két tucat mobil masszírozó cég
kínálja szolgáltatásait. Németh Ivett, a Fitt Iroda munkatársa azt
mondja, az ülőmunka nagyon megterheli a gerincet, de mentálisan is
sokat kivesz az emberből.
A 10–15 perces masszázzsal a nyak, a hát
felszínét, valamint a karokat „gyúrják át”. A tapasztalat azt mutatja,
hogy ez nemcsak a testnek tesz jót, hanem a léleknek is: javul a
dolgozók munkamorálja. Egyre több vállalatnál áldoznak a masszázsra,
bár van, ahol a dolgozók saját zsebből fizetik az 1000–1700 forintos
árat. Korábban elsősorban a fiatalok éltek a lehetőséggel, manapság már
az idősebb kollégák is szívesen ülnek a speciálisan erre a célra
kifejlesztett székre.
Stressz, te drága!
Akárcsak a stressz, amely 40 millió munkavállaló egészségét veszélyezteti az Európai Unió tagállamaiban. A betegállomány igénybevételének 50–60 százaléka ennek számlájára írható. A stressz – a hátfájás után – a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi probléma. Az Országos Egészségfejlesztő Intézet tavalyi konferenciáján kiderült, hogy Magyarországon 2005-ben a stresszből fakadó betegségek közvetlen és közvetett költségei 6 milliárd forintra rúgtak. A feszült légkörben dolgozó, túlterhelt munkavállalóknak rövid távon gyomorfekéllyel, magas vérnyomással, depresszió¬val, hosszabb távon szív- és érrendszeri, valamint daganatos megbetegedések kialakulásával kell számolniuk. Kutatások szerint egy szoros határidős munka elvégzése utáni 24 órában hatszorosára nő a szívroham veszélye. A feszült főnök-beosztott viszony, a kollégákkal való állandó versengés vagy az elismerés hiánya sem kedvez az egészségünknek. Az emberi tényezőkön túl stresszhez vezethet a rosszul tervezett, zsúfolt iroda, a rossz világítás vagy éppen az állandó zaj is. Furcsának tűnhet, de az unatkozó dolgozót is rengeteg stressz éri. A „bore out” szindrómát egy svájci vezetési tanácsadó írta le először. A szakemberek szerint a folyamatos unalom okozta fásultság ugyanolyan tüneteket idézhet elő, mint amilyenek a leterhelt dolgozóknál jelentkeznek.
De milyen az ideális iroda? A Lilly Hungária Kft. tavaly Egészséges Munkahely-díjat kapott az Amerikai Kereskedelmi Kamara pályázatán. Dr. Páldi Tamás hr-igazgató szerint sikerük egyik titka az, hogy következetesen végigvitték a dolgozók egészségét szolgáló programokat. A munkatársak szakértő segítségével kialakított, ergonomikus munkaállomásokon végezhetik munkájukat: mindenkinek jut természetes fény, a korszerű monitorok nem vibrálnak, a székek kímélik a gerincet. Az egészségmegőrzés részeként az irodai dolgozók korlátlanul fogyaszthatnak ásványvizet és gyümölcslevet, céges autóként ötcsillagos töréstesztű, biztonsági berendezésekkel felszerelt járműveket használnak.
A vállalat emellett átfogó életmódprogramot is hirdetett, amelynek célja, hogy sportlehetőségekkel, tanácsadással, rendszeres testsúly- és testzsírszázalék-méréssel segítse a munkatársakat az ideális testsúly elérésében és megtartásában. „A számos pozitív hatás között talán az a legbeszédesebb, hogy a vállalatnál igen csekély a táppénzes napok száma – mondja Páldi Tamás. – Ez is azt mutatja, hogy egy cég szempontjából a legjobb befektetés, ha áldoz dolgozói egészségére.”
