A kilencvenes évek közepén megjelent a Teleshop – mindenki rendelési lázban égett. Két-három évvel ezelőtt pedig felbukkant az internetes értékesítés. „Egy új hirdetési forma is megjelent a marketingpiacon, amelyet leginkább DTC-nek (direct to consumer) hívnak, vagyis közvetlenül a vásárlóhoz juttatják el az információt” – mondja dr. Simon Dávid orvos-szociológus, a Marketing Centrum kutatója. Ömlenek ránk a hirdetési újságok, kuponfüzetek és internetes hírlevelek. Ennek a jelenségnek több oka van, de főleg az, hogy ma már a fogyasztónak is nagyobb az igénye az információra. A beteg alternatív forrásokból is tud tájékozódni, nem kizárólagos forrás a háziorvos.
Amerikában kutatásokat készíttek, és kiderült, hogy nagyjából az orvosok ötven százaléka örül az effajta tájékozódásnak. Az elfogadás okaként azt is megjelölték, hogy a beteg legalább azt a gyógyszert beveszi, amiről tud valamit. Ugyanis a felírt gyógyszereknek körülbelül csak a felét váltják ki és veszik be. Ugyanakkor az orvostársadalom másik fele nehezményezte azt, hogy a reklámmal nyomást gyakorolnak a betegre, aki olyan szerekhez fog ragaszkodni, amelyek nem indokoltak.
Miközben az internettudatosság növekszik, arra nincsenek felkészülve a fogyasztók, hogy megítéljék, mennyire hitelesek az interneten közölt információk. Nincs honnan megtanulni ezeket az ismereteket, erre a közoktatás sem készít fel.
Gyógyszert a netről
A patikaliberalizációval a gyógyszerek internetes értékesítése is megjelent. És ahogyan ez a terület bővül, úgy szintén özönleni fog ránk az információ, hogy minél nagyobb legyen a forgalom.
Dr. Simon Dávid szerint ennek kettős hatása lesz: a gyógyszerrendelés egyrészt növeli a kockázatokat, és azoknak a vény nélküli szereknek a használatát, amelyek így még könnyebben hozzáférhetők. A másik oldalon viszont az aszimmetrikus orvos-beteg kapcsolat a több információ miatt szimmetrikusabbá válik, ahogyan ez Amerikában és Nyugat-Európában be is következett. Vagyis gyengülni fog a mindenható orvos-kiszolgáltatott beteg szerepkör.
De arra számítani lehet, hogy először a kockázatok következnek be, és csak később az előnyök. Nyugaton mindenesetre az a tapasztalat, hogy megnőtt a betegvédelmi szervezetek száma is, amelyek kiállnak a betegek érdekei mellett, és segítenek abban, hogy ne csak nagyobb, gazdagabb vállalatok termékei jelenjenek meg a kínálatban, hanem azonos hatóanyaggal a kisebb cégek készítményei is.
A szakember is megtéveszthető
Visszaélések nyilván elsősorban az úgynevezett egészségvédő termékekkel történhetnek. Két éve történt, hogy interneten népszerűsítettek egy allergia-megelőző terméket olyan kutatásra hivatkozva, amelyben nagyon kevés résztvevő szerepelt, de ezt elfelejtették megemlíteni. Ráadásul ezt a kevés embert is teljesen más klímájú országban vizsgálták, tehát az eredmények nem voltak egyértelműen átültethetők Európára.
dr. Simon Dávid: Az orvos-beteg kapcsolat a több információ miatt szimmetrikusabbá válik.
A Gazdasági Versenyhivatal elmarasztalta a céget, amely kifizette a másfél millió forintos bírságot, de folytatta a megtévesztő tevékenységet, annak ellenére, hogy ezt a GVH www.medinose.hu című honlapjukra vonatkozólag megtiltotta. Ezért megismételték a vizsgálatot, és napi ötvenezer forintos büntetéssel sújtották a forgalmazót, ha továbbra is folytatja ezt a fajta reklámozást. (Tehát nem a termék forgalmazása lett tilos, csak a megtévesztő marketing.)
De törzskönyvezett gyógyszerek esetében is előfordult már bizonyos megtévesztés. „Az egyik gyógyszergyár egy gyógyszert direktmarketing-eszközzel, vagyis levéllel népszerűsített az orvosok közt, azzal, hogy az megelőzi a szív- és érrendszeri betegségeket” – meséli dr. Simon Dávid. Kiderült, hogy ez az állítás tudományosan nincs bizonyítva. A Gazdasági Versenyhivatal perben állt ez ügyben a gyógyszergyárral, és kért egy kutatást arról, hogy mennyire befolyásolta a levél az orvosokat. Az derült ki, hogy valóban lehet így befolyást gyakorolni még az orvosokra is. Ehhez nyilván az is hozzájárult, hogy a levél megbízhatónak tűnő információkra hivatkozott, például kutatásokra, amelyek azonban nem voltak megalapozottak.
Szervezetek a fogyasztókért
Ellenőrizhető-e egyáltalán az olyan népszerű fórumokban elhangzó állítások igazságtartalma, mint például a Teleshop vagy a reklámújságok? Tudni kell, hogy a forgalmazóknak van olyan jogszabályi kötelezettségük, amely a hirdetések valóságtartalmára vonatkozik. De ezt vagy betartják, vagy nem. Két komoly fórum hivatott ezt ellenőrizni: a Gazdasági Versenyhivatal és a Fogyasztóvédelmi Hatóság, ők a nagyobb kockázatú termékeket elég gyakran vizsgálják – és persze a bejelentéseket is.
Kinek szavazhatunk bizalmat?
■ Törekedni kell arra, hogy olyan
terméket válasszunk, amelynél legalább le van írva, hogy milyen
kutatások, összehasonlító vizsgálatok történtek, hány személlyel
végezték a kutatásokat (100 személy alatt nem túl megbízható a
kutatás). Minél meggyőzőbb a különbség a terméket használó és nem
használó csoportok eredményei közt, annál megbízhatóbb a termék.
■
Legjobb, ha van valamilyen hivatkozás is a termékkel kapcsolatban, egy
forrás, ahol a kutatás eredményei megjelentek. Ez az ugyanis, amit a
hatóság is ellenőrizhet. Ha például valaki csak annyit ír le a
termékről, hogy ez egy gyógyító hatású víz, azt a hatóság nem tudja
ellenőrizni, hiszen nem hivatkozik semmire. Vagyis a le nem írással nem
követ el senki szabálysértést, ez olyan mezsgye, ahol ügyesen lehet
egyensúlyozni a szavakkal. De a konkrét adatok számon kérhetők, így ha
egy forgalmazó sok adattal támasztja alá a marketingjét, annak nagyobb
bizalmat szavazhatunk. Így lehet a választásban tudatosnak lenni.
■ Tudni kell, hogy a több kutatás általában többe is kerül, van tehát összefüggés az ár és a minőség között.
Sok esetben azonban nehéz fényt deríteni a visszaélésekre. Egy pénz-visszafizetési garancia elmaradását könnyű bizonyítani, hiszen pontos szabályozás vonatkozik arra, hány napig köteles visszavásárolni a gyártó a terméket. Ám egy egészségmegőrző terméknél nehéz ellenőrizni, hogy alkalmazása nélkül valóban betegek lettünk volna-e.
Hasonló név – és minőség?
Az egyik telemarketinggel foglalkozó cég szerint a nagyobb gond nem az általuk hirdetett termékekkel van, hanem azzal, hogy a kurrensebb cikkeket lemásolják, és hasonló névvel, de jóval silányabb minőségben forgalmazzák. Az egyik ilyen legjellemzőbb példa egy lábakat edző tornagép esete, amelyet az eredeti Leg Magic elnevezés után Leg Masterként, Leg Trainerként, Leg Shaperként árulnak olcsóbban és igénytelenebb kivitelben.
A Gazdasági Versenyhivatal is leginkább olyan jellegű panaszokkal találkozott a teleshopos forgalmazók esetében, mint a megtévesztő felsőfokú jelzők használata (leghatékonyabb, legkisebb stb.), a különösen nagy árengedmény sugalmazása, ami az eredeti árra vonatkozott, és az ajándékok mellett feltüntetett valótlan árak szerepeltetése.
Az egyik divatos juice-t, amely hatalmas vitamin- és ásványianyag-tartalma révén páratlan immunerősítést ígér, már rengeteg változatban lehet kapni, literenként tízezer forintért – valószínűleg az első sikerén felbuzduló másolók miatt. Az egyik internetes fórumon már bősz levelezés is folyik arról, hogy vajon a Noridás vagy a Morindás változat a hatékonyabb, és hogy az egyik azért kerülhet kevesebbe, mert nincs mögötte reklámköltség, vagy azért, mert gyenge utánzat, és ráadásul a kiszerelése is kisebb. A hit csodákra képes…
Melyik a nagyobb méreg?
2007-ben a GVH méregtelenítő termékeket forgalmazó cégeket is megbírságolt, mert nem tudták igazolni, hogy a termékeknek egészségmegőrző hatásuk volna. Az egyik cég állítása szerint egy méregtelenítő készülék (legfőbb tartozéka egy lavórhoz hasonlatos eszköz, amely a talpon keresztül üríti ki a méreganyagokat) megszünteti az álmatlanságot, a fejfájást, a menstruációs fájdalmakat, a súlyfelesleget és a különböző függőségeket. Internetes hirdetésében az éppen „akciós” eszköz 126 ezer forint helyett 83 ezerért kapható. A másik termék, egy étrend-kiegészítő, hatásos felfúvódás és vastagbélgyulladás ellen, valamint megelőzi a rák kialakulását – áll a hirdetésben.
A GVH vizsgálata után kiderült, hogy az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) több kifogást is emelt a termékekre vonatkozó tájékoztatással kapcsolatban.
A SOTE Orvosi Genetikai Intézetének véleménye szerint sem volt bizonyítható a méregtelenítő készülék és tabletta hatásossága. A versenyhatóság súlyosbító körülményként értékelte, hogy a termékek az egészség megőrzésével kapcsolatosak, és ezért bizalmi jellegűek. Ki ne fizetne azért, hogy egészséges maradjon, illetve meggyógyuljon? A beteg embernél költekezés terén sincs kiszolgáltatottabb.
Mielőtt vásárolna…egye fel magának az alábbi kérdéseket:
Hogy lehet az, hogy egyszerre 10–20 termék is azt ígéri, hogy a ma kapható legjobb és leghatékonyabb a piacon?
Biztos abban, hogy étrendváltoztatás és mozgás nélkül napi 1–3 kapszula bevételétől le lehet fogyni?
Gondolja, hogy minden elégedett vásárló hosszabb leveleket ír a forgalmazónak, hogy részletezze baját és csodálatos gyógyulását?
Találkozott már valakivel, akinek igazolhatóan segített egy mágneses lepedő?
Hogy lehet, hogy hetente értesülünk forradalmi egészségvédő találmányokról, mégis csak kevésről hallunk egy év múlva is?
Biztos, hogy mindent megtesz az egészségéért, és ez a készítmény már csak ráadás?
Aloe vera, a csodás
60 milliós bírságot szabott ki a GVH 2004-ben az egyik legnagyobb Aloe vera-termékeket forgalmazó cégre, mert „termékeinek gyógyhatást tulajdonító tájékoztatást adott az azt alátámasztó hatósági eljárások lefolytatása és a szükséges engedélyek nélkül”.
A cég havilapjában számtalan ilyen és ehhez hasonló beszámoló volt olvasható:
„…négy évvel ezelőtt megállapították, hogy a bal csípőmben és vállamban súlyos ízületi kopás alakult ki. Sajnos nem sok jóval biztattak az orvosok. Azért ragadtam tollat, mert …biztatnék mindenkit, hogy hozzám hasonlóan ne adja fel! Nem akartam beletörődni a kilátástalanba, és gondoltam, kipróbálom az ajánlott termékeket. Napi fél deci X gélt és 3×1 Y tablettát fogyasztottam… azóta fájdalomcsillapítókat nem kell szednem, és kipihenten ébredek.”
„Több orvosnak is megmutattam, de sajnos a kenőcsök nem segítettek rajtam, sőt egyre csúnyább lett… És amikor már nem gondoltam, hogy valaha is be fog gyógyulni a seb, kaptam ezt a meghívást, és a bemutatón elmagyarázták az X gél kedvező hatásait és gyógyerejét. Kevés nyugdíjamból megvettem a termékeket, nagyon megfogyatkozott a pénzem, de elfogadtam, mert gyógyulni akartam… és csodák csodája a másfél centi mély, gennyes, gyulladt seb begyógyult. A cukrom normális lett… nagyon jó, hogy elfogadtam, amit felkínáltak nekem, a nagybetűs GYÓGYULÁST.”
A GVH felkérésére az OGYI vizsgálatában megállapította, hogy a cég kimerítette a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolására vonatkozó törvényt. Ezenkívül az élelmiszerekre vonatkozó előírásokat is áthágta, mivel nem lett volna szabad állítania vagy sugallnia, hogy az élelmiszernek minősülő termék megelőz, kezel, gyógyít valamilyen betegséget, ha a tudományos ismeretek szerint ilyen tulajdonságai nincsenek. A cég természetesen nem értett egyet a vádakkal, védekezett is, az ítélet mégis óriási pénzbüntetés lett.
(A cég 2002-ben Magyarországon 5,5 milliárdos bevételre tett szert.)
