A főnökség sokat tehet a beosztottak fittsége és kiegyensúlyozottsága érdekében. Az örömteli, sikeres munkának egészségvédő szerepe van, a kellemes körülmények jobb teljesítményre, hatékonyságra ösztönöznek.
Tiszta levegőt!
Mintegy 2,5–3 millió ember dohányzik rendszeresen Magyarországon a felmérések szerint. Nagy részük a munkahelyén naponta többször is rágyújt, károsítva saját és kollégái egészségét. A füstöléssel a munkáltatónak is kárt okoznak, hiszen munkaidő esik ki, csökken a teljesítmény.
A dohányfüst okozta krónikus légzőszervi megbetegedések irritálják a légutakat, az állandó fulladásérzés, köhögés rontja a mindennapi teljesítményt. Növekszik a hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, középfülgyulladás gyakorisága. Galgóczi Dóra, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) munkatársa kiemeli, hogy sokan válnak visszatérően keresőképtelenné dohányzással összefüggő betegségeik miatt.
Egy cigarettázó kolléga mellett eltöltött két óra annyit jelent, mintha négy szál cigarettát szívott volna el a nemdohányzó ember is. A leszívott füst mennyisége két-háromszorosa is lehet ennek, ha többen is dohányoznak a helyiségben, ha közelebb ülünk a dohányzóhoz, ha kicsi a helyiség, vagy ha rossz a szellőzése. „A nem dohányosok jelentős hányadánál a füst szemirritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki, és súlyos allergiás rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedő egyéneknél” – sorolja az OEFI szakértője.
A nemdohányzó munkavállalók és környezetükben dolgozók munkahelyi teljesítménye, közérzete jelentősen kedvezőbb a cigarettázó, illetve passzív dohányos alkalmazottakéhoz képest. A kollektíva is összetartóbb a dohányzás miatt kialakult „klikkesedés” megszűnésével.
Nyugat-Európában egyre kínosabb munkahelyen rágyújtani. Van, ahol nem szívesen veszik fel a dohányos pályázókat. Rendes Péter humánerőforrás-szakember szerint a legtöbb hazai munkáltatónál ma még nem kizáró ok, hogy az állásra jelentkező dohányzik, ha egyébként megfelel a feladatra.
„De egyre több vezető igyekszik példát mutatni sportos életmóddal a beosztottaknak – vélekedik Rendes Péter.
– A nemdohányzók munkahelyi védelmét a cégek komolyan veszik, igyekeznek betartani a jogszabályi előírásokat, egyértelműen kezd a figyelem középpontjába kerülni a téma.”
Szívbarát munkahelyek
Szívbarát Munkahely elismerő címmel jutalmazzák azokat a cégeket, ahol
kiemelt figyelmet fordítanak a munkavállalók szívének egészségére, és
segítik a dolgozókat, hogy kiegyensúlyozottan táplálkozzanak,
mozogjanak, próbálják kezelni a stresszt. Tavaly 114 munkáltató
érdemelte ki az elismerést, amely nem függ a cég méretétől, mert már a
néhány fős munkahelyeken is fel lehet vidítani az irodát növényekkel,
lehet kirándulást szervezni, gerinckímélő székeket vásárolni.
Megbetegítő munkahelyek
A stressz leggyakoribb okai: az alul- vagy túlterheltség, a nem megfelelő munkakörülmények, a szoros határidők, a gyakori túlóráztatás, a kedvezőtlen légkör.
A hazai kutatások alapján minden második magyar munkavállaló magas stressz-szintnek van kitéve.
Tartós stressz esetén különösen a szívre, a vérerekre, a mellékvesékre és az immunrendszerre nehezedik sok teher.
A feszült, ideges, ingerlékeny munkatársak hibás döntéseket hoznak, kisebb a teljesítőképességük, és csökken a kreativitásuk is. A csapatszellem hiánya, a személyes kapcsolatokban érzékelhető feszültség egyértelműen kedvezőtlen a vállalat szempontjából.
Felmérések szerint a munkahelyi stressz az Európai Unió munkavállalóinak 28 százalékát érinti, a hátfájás után a munkával összefüggő második leggyakoribb egészségügyi probléma. A pszichés tünetek között vezet az elégedetlenség, a csökkent munkakedv és a szorongás. A munkahelyi stressz mind emberi viszonylatban, mind gazdasági vonatkozásban komoly következményekkel jár. „A munkahelyi távolmaradá¬sok és az egészségügyi költségek mintegy 20 milliárd euróval terhelik meg az európai uniós tagállamokat, de a termelékenység csökkenése is komoly károk forrása lehet” – mondja Galgóczi Dóra.
A cég segítheti munkatársait a stresszmentesítésben hatékony munkaszervezéssel, elegendő pihenőidővel, kikapcsolódási lehetőségekkel és különféle relaxációs tréningek megszervezésével. A nyugodtabb, kipihentebb munkavállalók elégedettsége növekszik, a kommunikáció zavartalanabbá válik, a munkateljesítmény mennyiségileg és minőségileg is javul, az íratlan szabályok betartása nem okoz többé nehézséget.
A szakértő szerint az egyes személyek helyzetének vizsgálatán túl a munkahelyi vezetéspolitikát, a szervezeti struktúrát, a munkatársak és csoportok kapcsolatát együttesen célszerű értékelni. Így kiderülhet, ha olyan problémákra kell megoldást keresni, amelyek nem csak az egyes személyeket érintik, hanem a nagyobb szervezeti egységeket, esetleg az egész vállalatot.
„Egyéni szinten is számtalan előny származik abból, ha a munkavállalók hatékonyan kezelik a feszültségkeltő helyzeteket” – állítja Galgóczi Dóra. Az elsajátított módszerek hatására növekszik munkahelyi teljesítményük, kevésbé érzik fáradtnak magukat. Ezeket az előnyöket a mindennapi élet egyéb területein is kamatoztatni tudják.
Súlyos kérdések
A túlsúlyos, edzetlen alkalmazottak szintén könnyebben betegszenek meg és válnak keresőképtelenné. Érdemes konditerembérlettel, közös, családi sportnapok rendezésével mozgásra, sportolásra bírni az alkalmazottakat.
Különösen az ülőmunkát végzők, a monitor előtt dolgozók számára fontos, hogy időről időre néhány perces, átmozgató gerinctorna-gyakorlatot iktassanak be a mindennapokba. „Közösségben sokkal hatékonyabb a megvalósítás, a csoporttagok motivációja erősebb, hiszen hasonló problémákkal küzdenek azonos cél érdekében” – tapasztalta Galgóczi Dóra.
Rendes Péter szerint a nagyobb cégek már rájöttek arra, hogy a sportrendezvényekre nagy szükség van. Egyrészt azért, hogy mind több ember életvitelébe beépüljön a rendszeres testmozgás, sportolás, a szabad idő aktív eltöltése, másrészt a kollégák közötti kapcsolatok egy új szituáció¬ban új lendületet kapnak, fejlődnek.
Sokat számít az alkalmazottaknak, ha munkakörnyezetük ergonomikusan, átgondoltan van kialakítva. Egy ülőmunkát végző ember hetente átlagosan 40–50 órát ül irodai székében. Szerencsés, ha az irodabútorok vételénél nemcsak a megjelenés, hanem a gerincvédelem is szempont.
