Orosz katonai hackerek Adolf Hitler arcképét rakták fel grúz kormányoldalakra, illetve távolról irányított, a felhasználók tudta nélkül megfertőzött számítógépekkel egyidejűleg annyi helyről töltötték le a weblapokat, hogy végül az egész rendszer összeomlott. Az ilyen nagy volumenű, koncentrált akció (szaknyelven DDOS támadás) a katonai elhárítás számára viszonylag új jelenségnek számít, először az iraki harcok 2003-as megindításakor alkalmazták.
Interneten támadnak
Mindenesetre manapság a Pentagon naponta mintegy 3 millió, egyebek mellett adatok megszerzésére irányuló támadást ver vissza, ennek ismeretében nem csoda, hogy az Egyesült Államok haditengerészete és tengerészgyalogsága már vagy 6–8 éve rendelkezik jól képzett hacker-csoportokkal. A légierő viszont a napokban határozatlan időre felfüggesztette Cyber Command (Virtuális Hadtest) nevű programját, pedig a YouTube-on is terjedő toborzó reklámfilmjében egyértelműen jelzi, hogy szüksége van ilyen szakemberekre.
A CNN-nek nyilatkozó szakértők szerint a következő támadás minden bizonnyal az interneten fog bekövetkezni az Egyesült Államok ellen – más, „klasszikus” terrorcselekmények, például robbantásos merényletek kíséretében. Az előbbi legalább olyan romboló hatású lehet Amerika gazdaságára és infrastruktúrájára nézve, mint egy bombázás.
Terroristák a Second Life-ban?
A virtuális hadviselést nem csak az internet terjedése teszi vonzóvá, hanem az is, hogy az akció a távolból, névtelenül és viszonylag olcsón véghez vihető. Bár a nagy sávszélességű hálózatokat igen nehéz túlterhelni, az Egyesült Államok esetében erőművek műszereinek, vasúthálózatok, repülőterek forgalomirányítási rendszereinek megzavarása elég nagy zűrt és pánikot okozhat.
A The Economist egy évvel ezelőtt arról írt, hogy az al-Kaida a Second Life segítségével próbál meg önkénteseket toborozni. A cikk elég nagy visszhangot váltott ki, és többen túlzónak tartották az állításait. Steve Davis, a biztonságosabb online játékhoz szoftvereket gyártó SecurePlay elnök-vezérigazgatója úgy véli, sokkal nagyobb figyelmet érdemelne az a tény, hogy a virtuális valóságot kínáló weboldalak megkönnyítik a pénzmosást. Állítólag a fizetős World of Warcraft nevű játék egyik profiljához való hozzáférés a feketepiacon többet ér, mint egy hitelkártya azonosítói.
Virtuális terroristaképzés
„Napjainkban az internet segítségével elkövetett bűncselekmények nagy többsége mögött szervezett bűnözői csoportok állnak” – mondja Berzsenyi Dániel, a Biztonságpolitika.hu portál szakértője. Szerinte e csoportok „hagyományos” tevékenységeiket – mint például a kábítószer-csempészet, ember- és fegyverkereskedelem, prostitúció, illegális bevándorlás szervezése – az interneten keresztül párhuzamosan, egyszerre több helyen és formában, a lebukás minimális kockázata mellett végezhetik.
Az amerikai titkosszolgálatnál azért máris egészen komolyan veszik a terrorfenyegetést is: a közelmúltban nyilvánosságra hozott jelentésekben és felmérésekben egyenesen a virtuális világok terroristaképző lehetőségeire figyelmeztetnek. A jövőbeli merénylők online szerezhetik meg a szükséges ismereteket, modellezhetik a támadásokat, majd a gyakorlatba átültetve sikeres terrorakciókat hajthatnak végre.
Az amerikai titkosszolgálat azóta el is indította a Reynard Projectet, amelynek során szociológiai szempontból feltérképezik a virtuális világ szereplőit és szokásait, majd az adatokat elemzik. Belső használatra a CIA is létrehozott néhány virtuális szigetet a Second Life-ban, gyakorlás és nem hivatalos megbeszélések céljából.
Hazánk lemaradóban
Magyarországon nemzetbiztonsági kockázat csak közvetetten jelenik meg, főleg pénzmosás révén, mert a befolyt összegek gyakran terrorista szervezetekhez kerülnek. A bankkártyákkal elkövetett visszaélések, adatlopások, pénzintézeti nyilvántartó rendszerek feltörése egyedi veszélyek. Egyelőre.
Berzsenyi Dániel szerint a Magyar Honvédségnek jelenleg még nincs internetes bűnözés elleni tevékenységet végző egysége, ugyanakkor a különböző bűnüldöző és állami szervek (rendőrség, nemzetbiztonsági szolgálatok) törekednek arra, hogy minél szorosabb együttműködést alakítsanak ki nemzeti és nemzetközi szinten. Potenciális veszélyt leginkább a közösségi portálok, mint nyílt rendszerek jelentenek. A szakértő arra figyelmeztet: kapcsolatépítő portálokra feltöltött, szenzitív információkat is gyakran tartalmazó adatlapok a bűncselekmények előkészítésében, az előzetes adatgyűjtésben juthatnak nagy szerephez. Emiatt például az iWiW-től – mint az annak idején a FigyelőNet kiderítette – az állami hierarchiában magasabb posztot betöltő személyeket eltanácsolta a Nemzetbiztonsági Hivatal.
Néha azonban még iWiW sem kell ahhoz, hogy a cyberbűnözők érzékeny adatokhoz jussanak. A francia hadseregnél például a jövőben szigorúan ellenőriztetni kívánják a blogot író és fórumozó katonák bejegyzéseit, mert félő, hogy a fényképekkel és videókkal kísért beszámolók az ellenség számára részletes leírással szolgálnak a katonai létesítményekről és manőverekről.
