A Székesfehérváron most megnyitott sírkamra a Szent István által alapított bazilika területén feltárt csontmaradványokat tartalmaz: királyok, királynék, királyi sarjak, főurak és főpapok földi maradványait helyezték itt közös sírba 1938-ban. Azt azonban, hogy a több száz lelet közül melyik lehetett valamelyik koronás uralkodóé, a tudományos kutatás sem tudta bizonyossággal megállapítani.
Nem csak Székesfehérvárnak, hanem a nemzetnek is fontos, hogy a királyok földi maradványait is befogadó „kivételes hely” (…) „törvényben rögzített módon és formában is megkapja méltó rangját, mint Nemzeti Emlékhely” – mondta Warvasovszky Tihamér (MSZP) polgármester a Szent István halálának 970. és a sírkamra építésének 70. évfordulója alkalmából, katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen. „Mi, fehérváriak hisszük, (…) hogy azoknak a királyoknak a földi maradványai is itt pihennek, akik itt lettek eltemetve Szent Istvántól Szapolyai Jánosig” – fogalmazott.
Az egykori koronázó és temetkező helyen Szent István királytól 1543-ig – Székesfehérvár török kézre kerüléséig – 15 királyunkat – köztük az államalapítót, valamint fiát, Imre herceget, továbbá Könyves Kálmánt, Károly Róbertet, Nagy Lajost és Hunyadi Mátyást – helyezték végső nyugalomra. A királyi sírokat az első fél évezredben számtalanszor feldúlták, megbolygatták, kirabolták, s bár régészgenerációk végeztek kutatásokat az egykori bazilika területén, sértetlen állapotban csak III. Béla és felesége, Antiochiai Anna vörösmárvány koporsóban nyugvó földi maradványai kerültek elő 1848-ban, egy véletlen folytán. A leleteket a budapesti Mátyás templom kriptájában helyezték el 1883-ban.
A későbbi kutatások során feltárt antropológiai leleteket 1938 augusztusában 85 sírládában az akkor kialakított romkertben, Szent István szarkofágja előtt létesített közös sírboltban helyezték el. A kriptát Shvoy Lajos akkori megyéspüspök szentelte be. A kriptát 1984-ben szakértő bizottság nyitotta fel azzal a céllal, hogy elvégezze a leletek tudományos, antropológiai vizsgálatát, rendezését. Az antropológiai vizsgálatok 2002-ig tartottak. A területen előkerült földi maradványok 2000. augusztusában a Szent István mauzóleum előtt kialakított, szigetelt, klimatizált sírkamrában találtak végső nyugalomra.
