A pekingi érkezés felér egy lórúgással. Gyilkos elegyet alkot a szmog és a páradús levegő. Az ideérkező elsőként a repülőtér várójában szembesül egyszerre az orrfacsaró bűzzel és a forrósággal. Habár az előbbire már a leszállás előtt is utalnak nyomok, mikor a repülő átvágja a szmog réteget, lila fényben megvilágítva azt. Az utazó elsőként egy felhőre is gyanakodhatna, mindaddig míg le nem néz a repülőtérre, amelyhez már meglehetősen közel jár – pár száz méterrel a föld felett.
Még az alacsony érték is magas
Hogy mennyire van szmog, arról megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint ugyanis a szürkeséget nem lehet egyértelműen a szmog számlájára írni. Érvelésük szerint arról leginkább a szennyeződést megkötő páradús levegő tehet, ami megköti a kibocsátott anyagokat, így növelve a szmog mértékét. Tény, hogy az itteniek elmondása alapján bevált a kínai hatóság rendszámkorlátozó intézkedése, és jóval kevesebb gépjármű jár ma az utakon, mint egyébként az megszokott. Miközben sok kínai kikerüli a korlátozást.
A szürke Peking (MTI/EPA)
Pekingben ugyanis sok olyan család él, aki több autót is megengedhet magának. Az autókereskedésekben – amelyeknél a nagy nemzetközi márkák olcsó koppintásait árulják – nem ritka, hogy a vevők a páros vagy páratlan rendszámú autókat keresnek, kikerülve a korlátozást. Kínában talán ezért is évről-évre több új autó talál gazdát.
Sokkal rosszabb volt
Ha csak a tényekre hagyatkozunk, akkor érdemes a számokat nézni. A szmog méretét leíró szennyeződés értéke a kínai lapok közlése alapján jelenleg körülbelül 75-80 PM között van, amely érték a finom por, a korom és kozmetikai cikkekben megtalálható aerosol koncentrátumát méri. Ez jelentősen meghaladja a más országokban érvényes határértéket (érzékeltetés képen: az egészségügyi határérték az unión belül 40 PM), mégis komoly eredménynek számít, főként hogy egy évvel korábban a Világbank még 141-es átlagértékről számolt be statisztikájában.
A rákos megbetegedések emiatt vezetik a halálozási listát. A világbank becslései szerint körülbelül 750 ezer ember veszti életét e betegségben évente, miközben az ivóvíz hiánya több embert, 500 milliót érint. Mindennél beszédesebb, hogy a nap a jobb adatok ellenére is csak szűrten látszik. Nehéz elképzelni – főként, hogy ezt is nehéz – milyen lehet egy erősebb szennyeződés esetén. Elvileg jobb lesz a helyzet. Ha kell csinálnak esőt, s egyes pletykák szerint jönnek a repülőgépek is, amik kisöpörhetik Peking levegőjét.
Amit nem lehet megszokni
Egy félnap után mégis meg lehet feledkezni a szmogról. Az ember megszokja. A magas páratartalom miatti hőséget viszont nem lehet, ami miatt hűtött helyiségen kívül fél óránál többet nem lehet kibírni. Pekingben ezért légkondicionálót üzemeltetnek akik megtehetik. S két okból sem takarékoskodnak használatukkal.
Egyrészt sokszor nyitott ajtó mellett üzemeltetik a légkondit, amiért a legtöbb készüléket 15-17 fokra van állítják. Másrészt a legrosszabb energiaosztályú készülékeket üzemeltetik (habár ez majd minden készülékre igaz, például hűtőre, mosógépre). Nem is lehet E-osztályon kívüli készüléket látni. Nem spórolnak az energiával. Ettől viszont csak a szmog nő.
Joska (FN), 2008. augusztus 7., Peking
