Élet-Stílus

Amszterdam 1928: béke és a henteslegény diadala

A béke jegyében került sor az amszterdami játékokra, melyen a mieink öt aranyat szereztek, s az éremtáblázat kilencedik helyén zártak. Bajnok lett Keresztes Lajos, aki nemet mondott Tarzan szerepére - maradt hentes a vágóhídon.

Az 1928-as olimpia rendezését a semleges Hollandia kapta meg, ezzel a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tudatosan szerette volna a versenyt olyan irányba terelni, amelyben a béke dominál.

A sportvilág a bizottság választását nem fogadta teljes lelkesedéssel, mivel a hollandok nem voltak tapasztaltak ilyen nagyságrendű események szervezésében. A NOB döntése azonban nagyon jónak bizonyult, az amszterdami olimpia valóban a béke jegyében zajlott, és ezt igazi sportdiplomáciai sikerként könyvelték el később. A 40 ezer férőhelyes olimpiai stadionba kétszer ennyi néző szeretett volna bejutni.

Megsértődtek a franciák

Kisebb bonyodalmak azért most is akadtak. A francia atlétákat megsértette egy stadionőr, mire a feldühödött francia csapat nem vonult fel a megnyitón, és majdnem haza is utazott, de az engesztelő vacsora, továbbá némi pezsgő elfogyasztása lecsendesítette a kedélyeket. Később, a versenyek során pedig a helyi zenekar az egyiptomi himnuszt játszotta a toronyugrás amerikai bajnokának. A pontozásos sportágakban esetenként furcsa, igen részrehajló eredmények születtek, melyek után néhány rosszul járt csapat javasolta is, hogy a jövőben ne a sportolók, hanem a bírák tegyenek előzetesen olimpiai esküt.

Johnny Weissmüller két aranyat nyert Amszterdamban (IOC)

Johnny Weissmüller két aranyat nyert Amszterdamban (IOC)


A győzelem kapujában buktak el a pólósok

A magyar csapat szereplése lényegesen jobban sikerült, mint Párizsban, noha a vízilabda-döntőt elvesztettük. Komjádi Béla csapata Argentínát és Egyesült Államokat simán legyőzte, majd megverte a franciákat is. A németeknek a döntőben azonban 2:0-nál sikerült fordítaniuk, s végül 3:5 lett a javukra.

Bárány István a 100 méteres gyorsúszáson megszorította Johnny Weissmüllert, végül ezüstérmesként állt dobogóra.

Az atlétáink közül dobogós helyen csak Szepes Béla végzett, gerelyhajításban ért el második helyet. Polgári foglalkozását tekintve sportkarikaturista volt.

Győzött a henteslegény

Olimpiai bajnok lett Keresztes Lajos kötöttfogású birkózásban, könnyűsúlyban. Eredetileg – Weissmüller felkérése előtt – őt szemelték ki a Tarzan-filmek főszerepére, ugyanakkor Keresztest nem vonzotta a filmezés, s visszatért korábbi munkájához: a budapesti vágóhídon dolgozott hentesként.

Másik ötkarikás bajnokunk Kocsis Antal lett ökölvívásban, légsúlyban. Méghozzá olimpiai és Európa-bajnok is, mivel az olimpiai ökölvívóversenyek 1924 és 1932 között egyben Európa-bajnokságok is voltak. Az aranyérmeseknek járó ünneplés után itthoni pályafutása nem alakult zökkenőmentesen, sokáig munkanélküliként tengődött, aztán az éhezés és nyomor elől az Egyesült Államokba menekült, ahol profi bokszoló lett.

Az „olimpiai bajnok-helyettes”

Vívásban újabb sikereket értünk el, kardvívásban csapatban, illetve egyéniben is elsők lettünk. Itt az egyik emlékezetes név Petschauer Attila, aki csapatversenyben kivétel nélkül mind a húsz mérkőzését megnyerte, viszont az egyéni döntőben Tersztyánszky Ödöntől kikapott. Petschauer vigasztalásul egy barátjától száz szellemes névjegyet kapott, amelyeken a következő állt: Petschauer Attila, olimpiai bajnok-helyettes.
Labdarúgócsapatunk nem indult az amszterdami játékokon, abból azokból, hogy a válogatott tagjai mind profik voltak.

A művészeti versenyen dr. Mező Ferenc gimnáziumi tanár irodalmi olimpiai aranyérmet nyert az „Az olympiai játékok története” című munkájával. Mező írásában külön kiemelte az antik olimpiák művészeti vonatkozásait, s annak jelentőségét, hogy egykor az írók, költők is ugyanúgy esélyesek voltak a babérkoszorúra, mint az olimpikonok. A később hazatért versenyzők tiszteletére rendezett fogadáson csoportfotót is készítettek róluk, ezen természetesen dr. Mező is pocakjával és szemüvegével egy újfajta olimpiai eszményt testesítve meg.

A mieink öt olimpiai bajnoki cím mellett öt ezüstérmet szereztek, és ezzel az éremtáblázat kilencedik helyére kerültek. Magyarországot 110 sportoló képviselte Amszterdamban.

Paavo Nurmi második helyen zárta a 3 ezer méteres akadályfutást (IOC)

Paavo Nurmi második helyen zárta a 3 ezer méteres akadályfutást (IOC)



Aranyérmes lett a vadkacsák védelmezője

Az amszterdami játékok békés és harmonikus hangulatát nagyon jól mutatja be az ausztrál Henry Pearce esete, aki az evezős negyeddöntő versenyében megállt, mert több vadkacsa keresztbe úszott előtte. Megvárta, amíg elhaladnak, majd megnyerte a futamot, s végül a döntőben első helyen végzett.

Az olimpia nagy esélyese Paavo Nurmi volt – s az atlétikában kezdett természetessé válni, hogy több szám aranyérmét is ő viszi haza. Három évvel korábban, egy amerikai versenykörútján 140 nap alatt 55 különböző versenyen indult, s ezekből negyvenszer új világcsúcsot ért el. Most a 10 ezer méteres síkfutást nyerte meg; 5 ezer méteren, valamint 3 ezer méteres akadályfutáson második lett. Utóbb a vizesároknál minden alkalommal magasugró technikát alkalmazott, ami hibának bizonyult, mivel nagyban lelassította, ezért lett ezüstérmes.

Indiai és magyar sikerszéria

A gyeplabda tornán az indiaiak lettek az elsők, s ezt követően még öt olimpián keresztül maradtak veretlenek. A magyar kardvívó csapat hasonló sikerszériát folytatott 1960-ig.
A labdarúgásban ismét Uruguay végzett aranyéremmel, a birkózó számokat a svédek, a futószámokat a finnek uralták.
A hét női úszószámból ötöt az amerikaiak nyertek.

A megnyitón 46 ország sportolói vonultak fel (összesen 2883-an), köztük Németország csapata is, tizenhat év után először. Az érem táblázat első helyén az Egyesült Államok végzett, másodikon Németország, a harmadik Hollandia lett.

Záró ceremónia, díjátadás (IOC)

Záró ceremónia, díjátadás (IOC)

Most rendeztek először női atlétikai versenyeket, ami
ellen egyébként Coubertin és még IX. Pius pápa is szót emelt.

A NOB terve így is sikerült, 1928-ban a hangsúlyt a nemzeti ellentétekről sikerült visszahelyezni a sportra és a teljesítményekre – mindezt emlékezetes jó hangulatban.

—-Éremtáblázat—-

Amszeterdam 1928 – arany, ezüst, bronz:
1. Egyesült Államok 22, 18, 16
2. Németország 10, 7, 14
3. Finnország 8, 8, 9
4. Svédország 7, 6, 12
5. Olaszország 7, 5, 7
6. Svájc 7, 4, 4
7. Franciaország 6, 10, 5
8. Hollandia 6, 9, 4
9. Magyarország 4, 5, 0
10. Kanada 4, 4, 7
11. Nagy-Britannia 3, 10, 7
12. Argentína 3, 3, 1
13. Dánia 3, 1, 2
14. Csehszlovákia 2, 5, 2
15. Japán 2, 2, 1
16. Észtország 2, 1, 2
17. Egyiptom 2, 1, 1
18. Ausztria 2, 0, 1
19. Ausztrália 1, 2, 1
19. Norvégia 1, 2, 1
21. Lengyelország 1, 1, 3
21. Jugoszlávia 1, 1, 3
23. Dél-Afrika 1, 0, 2
24. India 1, 0, 0
24. Írország 1, 0, 0
24. Új-Zéland 1, 0, 0
24. Spanyolország 1, 0, 0
24. Uruguay 1, 0, 0
29. Belgium 0, 1, 2
30. Chile 0, 1, 0
30. Haiti 0,1, 0
32. Fülöp-szigetek 0, 0, 1
32. Portugália 0, 0, 1

Ajánlott videó

Olvasói sztorik