Élet-Stílus

A mentősök cáfolják Kolonics edzőjét

Közigazgatási hatósági eljárás indult Kolonics György halála ügyében - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. Az Országos Mentőszolgálat belső vizsgálatot folytatott le, amely szerint a bejelentéstől számítva 20 perc alatt értek ki a mentők a kétszeres olimpiai bajnokhoz.

A belső vizsgálat eredményét az Egészségügyi Minisztérium sajtóosztálya juttatta el az MTI-hez. A közleményből kiderül, hogy a bejelentés 10.22-kor érkezett a mentőszolgálat hívásfogadó központjába, a diszpécser 10.24-kor adta az utasítást az indulásra és a rohamkocsi 10.25-kor elindult.

A helyszínre – a csepeli vízitelepre – a mentőautó 10.42-kor érkezett, a defibrillátor archívumából pedig kiderül, hogy a sportoló újraélesztését 10.44-kor megkezdték.

A közlemény szerint az OMSZ hívásfogadó központjába 10.00 és 11.00 óra között 80 hívás érkezett, amelyből hét hívás szakadt meg megválaszolás előtt. A fogadott hívások átlagos várakozási ideje mintegy hét másodperc volt. 10.15 és 10.30 között egy megszakadt hívás vonalban tartási ideje öt másodperc volt.

20 perc alatt kinn voltak Kolonicsnál (MTI)

20 perc alatt kinn voltak Kolonicsnál (MTI)

A riasztás időpontjában a csepeli mentőállomáson lévő mentőautó a Szent István Kórházba szállított egy beteget, ezért indította az OMSZ ügyeletes szolgálatvezetője a Markó utcából a rohamkocsit, majd pár perc múlva a budai mentőállomásról a mentőorvosi kocsit – áll a közleményben. A minisztérium tájékoztatása szerint az OMSZ által szolgáltatott adatok alapján az OMSZ elérhető volt, a mentőkocsiban rendszeresített eszközök pedig kifogástalanul működtek.

Kedden Ludasi Róbert, a kenus edzője úgy nyilatkozott, hogy a mentőautó 37 perc alatt érkezett ki a helyszínre. Elmondta: van a tragédia közelében egy új mentőállomás, de onnan nem tudtak életmentő készülékkel megfelelően felszerelt kocsit küldeni.

Hétvégére kiderülhet a halál oka

Csütörtökön boncolják a kedden elhunyt Kolonics György kétszeres olimpiai, tizenötszörös világbajnok kenust. Tállay András, a pekingi olimpiára utazó magyar küldöttség orvosi csoportjának vezetője elmondta, hogy ezt követően, várhatóan egy-két napon belül derül fény a halál okára.

—-Versenyt futni az idővel – négy perc az életért—-

Dr. Kiss Róbert Gábor, a Magyar Kardiológusok Társaságának főtitkára szerint Magyarországon naponta 70 ember szenved hirtelen szívhalált. Fiatal korban a szív, a koszorúserek fejlődési rendellenességei, illetve bizonyos öröklődő szívbetegségek, ritmuszavarok okozzák. 30-40 éves kortól a fő ok a koszorúér betegségben keresendő. A beszűkült koszorúereken átfolyó vér fizikai vagy lelki terhelés, stressz esetén nem biztosít megfelelő oxigénellátást a szívizomzatnak. A vérellátását nélkülöző szívizomzatból pedig halálos ritmuszavar indul ki. Ez legtöbbször kamrafibrilláció, kamraremegés. Ilyenkor a szívizomzat sejtjei össze-vissza, egymástól függetlenül kezdenek működni, aminek következtében a szív, mint pumpa megáll. Sokszor a hirtelen szívhalál a szívinfarktus első tünete. Az infarktus során elzáródó koszorúérben megáll a vérkeringés, mely akár másodperceken belül kamraremegést, hirtelen szívhalált okozhat.

Jelek és veszélyek

A szívinfarktus az esetek több, mint felében a sokszor már előrehaladott koszorúérbetegség első jele, ugyanakkor a szívinfarktus kezdődhet azonnali halállal is. A koszorúér-betegség tünetei ugyan sokszor enyhék vagy félrevezetőek, de fáradékonyság, időszakos szegycsonttáji fájdalmak, légszomj egyaránt utalhatnak jelenlétére. Ha a szív és érrendszeri kockázat magas vagy a fenti tünetek jelentkeznek, a betegség időben kideríthető. A szív és érrendszeri kockázat elemei: magas vérnyomás, dohányzás, magas koleszterin, férfi nem, stressz, cukorbaj, hasi típusú elhízás, mozgásszegény életmód, egészségtelen étrend, családi hajlam az érbetegségekre.

Versenyt futni az idővel

Négy percünk van arra, hogy a megálló keringést eredményesen újra tudjuk indítani. Ezután visszafordíthatatlan agyi károsodás alakul ki, Minimálisak a 10 perc után megkezdett újraélesztés esélyei. A túlélési lánc elemei a segélyhívás, az alapszintű újraélesztés, a korai defibrillálás és a mielőbbi szakellátás.

Az újraélesztés részei a légutak szabaddá tétele, mellkaskompressziók és befúvásos lélegeztetés. Laikus által végzett újraélesztés esetén a mellkasi kompresszió önmagában, lélegeztetés nélkül is segíthet. Fontos tudni, hogy a fent említett kamraremegést csak arra alkalmas elektromos áramütéssel, defibrillációval tudjuk megszüntetni. Az újraélesztést a mentők megérkezéséig, vagy az egyre több, nagy forgalmú helyszínen telepített automata elektromos defibrillátor (AED) alkalmazásáig kell folytatni. Így a hirtelen szívhalál eredményesen kezelhető, a beteg akár évtizedeket élhet ezt követően.

Megelőzés

A testedzés, a rendszeres sport, a rekreációs tréning az egyik legfontosabb módszere a szív és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás, a cukorbaj, az elhízás és a pszichés zavarok megelőzésének. Felnőttkorban is lehet sportolni, de az orvosnak meg kell határoznia a terhelési küszöböt, az úgynevezett tréningpulzust, melynél nagyobb terheléssel járó sportot ne végezzünk.

(Forrás: Magyar Kardiológusok Társaságának közleménye)

Ajánlott videó

Olvasói sztorik