Budapesti Értéktőzsde számára évek óta az jelenti a legnagyobb kihívást, hogy új kibocsátókat, illetve termékeket hozzon be a képzeletbeli parkettre. A forgalomra nem lehetett tavaly panasz, de a kritikus pontokon nem sikerült előrelépni. Egyre kevesebb cég részvénye forog a tőzsdén, az újonnan érkezőkkel (Orco, illetve AAA Autó) pedig hatalmasat buktak azok a befektetők, akik a bevezetés táján vásároltak belőlük. Termékfejlesztés terén sem történt áttörés: a határidős aranykontraktus megbukott, és sem a közraktárjegy, sem a BUX ETF nem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket. Idén azonban talán fel tud mutatni némi előrelépést a BÉT ezen a téren is. A certifikátokkal február 6-án lehetett először kereskedni a parketten, és egyik csoportjuk iránt azóta is folyamatosan van befektetői érdeklődés.
Nem kell pénzt betolni
De mi is ez az ijesztő nevű termék? Lényegében olyan értékpapírról van szó, amelyet jól ismert pénzügyi csoportok bocsátanak ki, s árfolyamuk is egy-egy fontos mögöttes termék, általában index, részvénycsoport vagy árupiaci termék, termény árát követi. Befektetői szemszögből ez annyit jelent, hogy az egyszerűen csak certinek becézett termék segítségével könnyen és szerény költséggel lehet a legismertebb indexek, illetve árupiaci termékek árváltozására spekulálni.
A certifikátok népszerűsége rugalmasságuk és egyszerűségük mellett annak is köszönhető, hogy új generációjuk már alkalmas tőkeáttétes befektetésekre is. Ezek jellegzetessége, hogy a mögöttes termék egységnyi árváltozásakor azonos irányba, de többszörös mértékben mozdul el értékük.
Természetesen a határidős piacon is lehet tőkeáttéttel az index változására spekulálni, de ott minden nap végén elszámolják a pozíciókat, s bizony veszteség esetén pótolni kell a hiányzó összeget. Extrém esetben a kezdeti fedezet többszörösét is el lehet veszíteni. A turbócertiknél ezzel szemben soha nem kell pénzt betolni: kedvezőtlen árváltozásnál persze lehet bukni bőven, sőt a teljes befektetett összeg is elúszhat, de annál több semmiképp. Meg van határozva egy érték, ha azt eléri az ár, az azt jelenti, hogy a certi elértéktelenedett, s egyben meg is szűnik létezni.
Két osztrák hozta
A magyar befektetők számára régóta nehézséget jelent a külföldi piacok elérése. A hazai részvénykínálat szűkülése, illetve az, hogy a magyar gazdaság teljesítménye, a nagy céges sztorik hiánya miatt a magyar papírok kiestek a külföldi befektetők kegyeiből, egyre inkább arra sarkallhatja megint a befektetőket, hogy külföldi lehetőségek után nézzenek.
Természetesen már hosszú évek óta lehet külföldi részvényeket vásárolni a magyar brókercégek segítségével, illetve annak sincs akadálya, hogy a hazai befektető külföldi befektetési vállalkozásnál nyisson értékpapírszámlát, és arról kereskedjen. De egyik megoldás sem túlságosan népszerű: a hazai brókercégek igen drágán kínálják a külföldi papírok kereskedelmét, a külföldi számlanyitástól pedig az azzal járó macera, illetve a nyelvi nehézségek riasztják el főleg a magyar befektetőket. Ezért aztán kifejezetten jó hír, ha házhoz jönnek a külföldi lehetőségek – habár önmagában ez még nem garancia a sikerre.
A BÉT-re első körben két osztrák hátterű bank vezette be certijeit, szám szerint 15-öt. A Raiffeisen 6, míg az Erste 9 értékpapírral érkezett. A Raiffeisen certijeinek vételével a brent olaj, az arany, az amerikai S&P 500, az összeurópai DJ Stoxx, a CECE közép- és kelet-európai részvényindex, illetve egy délkelet-európai részvényindex emelkedésére lehet téteket tenni, de csak tőkeáttét nélkül.
Az Erste más stratégiát választott: három terméket hozott, de mindegyiket három verzióban. A „mezei”, tőkeáttét nélküli certik mellett mind az amerikai könnyűolaj, mind az arany, mind a DAX-index esetében behoztak egy turbó long, illetve egy turbó short értékpapírt. Ezekkel többszörös tőkeáttét mellett játszhatnak a befektetők a három termék emelkedésére, illetve esésére is.
Népszerűségi toplista
(a márciusi forgalmi adatok alapján)
Erste-WTI olaj – turbó short
Erste-DAX – turbó long
Erste-DAX – turbó short
Erste-arany – turbó long
Erste-arany – turbó short
Forrás: BÉT
Ez utóbbi különösen amiatt vonzó, mert az értékpapírok rövidre eladása (shortolása) ma Magyarországon lényegében nem működik, vagyis szinte csak a határidős pia¬con lehet az árfolyamok csökkenésére spekulálni. Mostantól ez változott, az olaj turbó short certi megvételekor például az olajár egyszázalékos esésekor a certi megvásárlója 4–6 százalékos hasznot zsebelhet be.
A turbó megy igazán
A BÉT forgalmi statisztikái azt mutatják, hogy a hazai befektetőnek egyértelműen, sőt szinte kizárólag a turbócertik jönnek be. Míg a „mezei konstrukciókra” csak elvétve születik egy-egy üzletkötés, a turbócertiknek értékelhető forgalmuk van. Ez nem véletlen: az árjegyzők jóvoltából a vételi és az eladási árfolyam között általában 0,6–0,8 százalékos a különbség, ezt pedig könnyen kitermelheti a befektető. Az arany, az olaj és a DAX ugyanis gyakran produkál napi 1-2 százalékos mozgást, ezért a rájuk épülő turbócertiknél a 10 százalékos árváltozás sem ritka egy nap alatt.
A termék sikerét leginkább az jelezhetné, ha a befektető nem csak az árjegyzővel tudna üzletelni, hanem a sok eladó- és vevőjelölt jóvoltából tovább szűkülne a vételi és az eladói oldal közti különbség. Az elmúlt hetekben mindesetre többször is előfordult már ilyen, igaz, jellemzőnek még nem nevezhető.
A certifikátokat a budapesti parkettre behozó cégek februárban azt mondták, hogy a tesztidőszak eredményeinek függvényében döntenek az esetleges további bevezetésekről. Két hónap tapasztalatai alapján úgy tűnik, hogy a sima certikre egyelőre nincs igény, de a turbóverziókból többet is szívesen látna a piac.
Szinte biztosra vehető, hogy ha tőkeáttéttel is lehetne például az S&P 500-indexre kereskedni, azt a piac annak ellenére kedvezően fogadná, hogy az amerikai tőzsdék hivatalos kereskedési ideje csak másfél órányi átfedésben áll a budapestivel. Van tehát esély arra, hogy a közeljövőben tovább bővüljön a certifelhozatal a Budapesti Értéktőzsdén.
