Mivel lehet a rossz hangulat, a bessz idején meggyőzni a befektetőt? Nem könnyű kérdés, de a hazai alapkezelőknek többféle válaszuk is van. Korábban néhány alapkezelő hadat üzent a befektetésialap-piacon szinte egyeduralkodóvá vált tőke-, illetve hozamvédett termékeknek, mondván: ha a befektetésialap-kezelő cég garanciát is vállal, azzal indokolatlanul beszűkíti az ügyfelek hozamlehetőségeit. Ezeket a hangokat ma már alig lehet hallani.
A tőke- vagy hozamgarancia az optimista tőkepiaci időkben is vonzó volt a befektetőknek, de még vonzóbb lett egy olyan időszakban, amikor amúgy valóban van esély a nagyobb áresésekre. Változó piacokon valóban van létjogosultságuk a garantált alapoknak. Amikor nem lehet tudni, hogy további nagy áresés vagy éppen gyors, felfelé irányuló korrekció várható, akkor igencsak előnyös, ha a veszteségektől védve vagyunk, az esetleges emelkedésből mégis részesülhetünk.
Garantált alapok
A garantált alapok piacán a legnagyobb játékos, a K&H Alapkezelő továbbra sem tétlenkedik, menetrendszerű kibocsátásai sorában azonban új témát vett elő, az élelmiszert. A gondolatmenet szerint a jelenlegi bizonytalan környezetben felértékelődtek az árupiaci befektetések.
Szöllősi Ferenc: a legnagyobb fejlesztőket részben indokolatlanul büntette a tőkepiac.
Egyes élelmiszerek (búza, kukorica, cukor, szója, kávé, kakaó) növekvő kereslettel találkoznak, a világnépesség növekszik, a fejlődő országok táplálkozási szokásai megváltoznak, a művelhető földterületek aránya csökken, ráadásul a bioüzemanyagok iránti kereslet is növeli a gabonafélék árát. A K&H Alapkezelő ezért két új, élelmiszer-piaci alappal, a K&H fix plusz élelmiszer 2. alappal és a K&H tőkevédett élelmiszeralappal bővítette kínálatát.
A piacvezető mellett ma már minden nagyobb banki hátterű alapkezelő kialakította a maga garantált alapcsaládját. Fatér Gyula, a Budapest Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója azt mondja, cége a jövőben szeretne negyedévente egy-egy erős garantált alapot kihozni. Az első negyedév végén ez a termék a Budapest Csúcsmix Alap volt, ez ügyesen osztja meg a kockázatokat három tőkepiaci szegmens, Délkelet-Ázsia, a fejlett tőzsdék, illetve az európai ingatlanpiac között.
Ez azért lehet ügyes csomag, mert jó esély van arra, hogy a különböző kockázati szintet megtestesítő szegmensek kiegyenlítsék egymást. Ha például a tőzsdék megborulnak, felértékelődhetnek az ingatlanok. Az alap vonzó kifizetési módozatot vállalt, a legjobb út elvét követi, azaz minden negyedévben a legjobban teljesítő kosár 60, a második 30, a harmadik 10 százalékos súlyt kap, az így számolt hozamokat átlagolják majd a futamidő végén. A befektetők által elérhető hozam sincs limitálva.
Olimpiai játék
Úgyszintén bocsát ki garantált alapokat az OTP Alapkezelő Zrt. A kezelt vagyont tekintve legnagyobb honi alapkezelő érdekes marketingötletekkel is gondolt a kockázattól idegenkedő befektetőkre. Gáti László értékesítési igazgató két, a pekingi olimpiai játékokhoz kapcsolódó terméket emel ki.
Az OTP Olimpia és az OTP Olimpia Sprint Alap mögöttes gondolata, hogy az olimpia legnagyobb szponzorai bizonyára nagy tőkeerejű, stabil cégek, amelyek új üzleteket, további ismertséget nyerhetnek nyáron. Ezért a két új alapban azonos súllyal 18 olimpiai főszponzor részvényei szerepelnek (lásd táblázatunkat). E cégek saját szektorukban kizárólagos hirdetési jogot kapnak Pekingben.
Ami pedig az ötletes kifizetési formulát illeti, a tőkevédett konstrukciókban a mögöttes részvények áremelkedéséből csak adott limitig lehet részesülni, ugyanakkor meghatározott árfolyamesésig még jár hozam. A kétéves futamidejű Olimpia Sprint maximum éves 15 százalékos alaphozamot fizethet, követve a mögöttes kosárteljesítményt, ehhez évente 15 százalék hozamprémium párosulhat: 15 százalékot akkor kapnak a jegytulajdonosok, ha az első év végén, illetve lejáratkor az olimpiai kosár minden egyes részvényének árfolyama az induláskori árfolyamhoz képest legfeljebb 10 százalékkal csökkent. Ha az esés mértéke nem haladja meg a 20 százalékot, akkor 10 százalék a prémium, ha pedig legfeljebb 30 százalék a visszaesés, akkor 5 százalék. Ha bármelyik portfólióelem 30 százaléknál többet veszít értékéből, akkor nincsen prémium.
Fatér Gyula: a Budapest Alapkezelő szeretne negyedévente egy-egy erős garantált alapot kihozni.
Az OTP Olimpia Alap 3,25 év futamidejű, a futamidő egészére érvényes tőkevédelem mellett az első év végén van 10 százalék garantált hozam is, emellett további kétszer 20 százalék többlethozam is elérhető. A struktúra a már megismert felépítésen alapszik, ha a kosár minden egyes részvénye az induláskori árfolyamhoz képest magasabban van, 20 százalék a többlethozam, ha legfeljebb 15 százalékkal alacsonyabban, akkor 15 százalék, ha pedig legfeljebb 30 százalékkal alacsonyabban, akkor 10 százalék. A jegyeket két felvonásban lehet jegyezni, előbb március 3. és április 18. között, majd május 5. és június 13. között.
A kevésbé defenzív befektetők részére az OTP nemcsak garantáltalap-programot indított, hanem megjelent abszolút hozamú (benchmark nélküli) alappal is. Ez csak akkor vállal részvénykitettséget, amikor döntéstámogató modellje alapján az alapkezelő azt indokoltnak látja.
Magasabb kockázatú, de érdekes stratégia az OTP Klímaváltozás 130/30 Alap befektetési politikája. Egyszerre kockázatos, mert akár vagyona 130 százalékáig is vállalhat részvénykitettséget, és ugyanakkor kockázatkerülő is, mert a kockázatosnak tartott eszközökre fedezeti ügyleteket köthet. Azokra a részvényekre, amelyek esésére számít, a portfólió 30 százalékáig rövid pozíciót (short ügylet) vehet fel.
Úttörők
Különösen bátor, tőkevédelem nélküli, nyílt végű részvényalapokkal indult el márciusban egy vadonatúj alappiaci szereplő, a Dia¬lóg Befektetési Alapkezelő Zrt. Szöllősi Ferenc elnök-vezérigazgató azt mondja, két, folyamatosan megvásárolható részvényalapjuk olyan befektetésekre fókuszál, amelyek az elmúlt időszakban ugyan estek, de van bennük közép- és hosszú távú perspektíva.
A Dialóg Konvergencia Alap nagy perspektíva előtt álló, jellemzően az EU-ba igyekvő országok részvényeit vásárolja meg. Sok olyan piac van, így a horvát, a szerb, a török, az orosz, de akár a montenegrói, az albán, az ukrán, a kazah vagy éppen a macedón, ahol még hátravan a nemzetgazdasá¬gok felzárkózása az unióhoz. Az ilyen országok nagy növekedés előtt álló vezető cégei szép hozamokkal kecsegtetnek.
Talán még merészebb gondolat a Dialóg Ingatlanfejlesztő Alap, hiszen az amerikai hitelezési válság után nem könnyű bárkit is meggyőzni, hogy ingatlanba fektessen. Szöllősi Ferenc szerint ugyanakkor a kelet-közép-európai régióban ingatlanprojektet végrehajtó legnagyobb fejlesztőket részben indokolatlanul büntette a tőkepiac. Ezek a társaságok ugyanis részben még el sem költötték a fejlesztésekre összegyűjtött pénzt, ha pedig egy zömében készpénzt tartó vállalat árfolyama esik, akkor a befektetők irracionális értékítélete szerint az egy euró már nem egy eurót, hanem kevesebbet ér. Az alapkezelő stratégái így azokat a cégeket keresték meg, ahol nagy a cash-állomány, stabil a pénzügyi háttér, és vannak jó projekttervek.
Szintén most indult el a Bridge Wealth Management Zrt. A Faluvégi Balázs vezette független magyar alapkezelő vállalkozás a „Meggyőzően Kockázatos” nevet viselő, nagy kockázatú, volatilis termékkel lépett piacra. A döntéseket kvantitatív számítógépes modellek segítik, ez pedig az alapkezelő reményei szerint hosszabb távon kiemelkedő hozamot ígér.
Európai kínálat
A liberalizált uniós piacon ugyanakkor a hazai befektetők már régóta nem csak a magyar kibocsátású alapokat vehetik meg. A nagyobb bankoknál hihetetlen választékban elérhetők európai, luxemburgi jog alapján kibocsátott alapok. Akinek egyéni befektetési ötlete van, például bízik valamelyik sztárrégióban (a délkelet-ázsiai piacok mellett mindenképpen ilyen maradt még a dél-amerikai régió), esetleg valamely, még mindig vonzónak talált iparágban (megújuló energiaforrások, nyersanyag-kitermelők vagy éppen a defenzívnek tartott gyógyszeripari, távközlési, közműszolgáltató cégek), egészen biztosan megtalálja a célzott alapot.
A hatalmas nemzetközi részvénykínálatban ennél még sokkal erősebb szűkítés mellett is lehet specializálódni. Léteznek olyan alapok is, amelyek kifejezetten vállalatfelvásárlási történet közepén vannak (merger & acquisition fundok), mások azokra a részvénytársaságokra fókuszálnak, amelyek sajátrészvény-visszavásárlást hirdettek meg (buy back fundok). Ha ugyanis egy cég vezetése úgy gondolja, hogy olyan alacsony az ár, amikor már érdemes venni a papírt, akkor a befektetőknek is érdemes lehet rámozdulniuk a szép nyereségre.
Az ING Alapkezelő Zrt. érdekes stratégiát követ, mert gyakorlatilag egyszerre mutatta be egy témára saját alapját az anyavállalat alapjával. Mindkettő euróalapú.
Az ING Fejlődő Európa Alap saját kezelésű, a szélesebb értelemben vett régióban fektet be: FÁK-országok, a Baltikum, Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Bulgária, Oroszország, Törökország, Szlovénia vannak a látókörben. A benchmark a Bécsi Értéktőzsde által számolt Új Európa Blue Chip Index (NTX). Az ING Invest Balkan Fund az anyavállalat terméke. Célpiacai főleg a Balkánon találhatók: Románia, Bulgária, Horvátország, Törökország, Görögország és Szlovénia. A benchmark a Dow Jones Stoxx – Balkan 50 Equal Weighted Index.
