Tavaly az inflációnál jóval alacsonyabb hozamot értek el a magán- és önkéntes nyugdíjpénztárak, szemben az azt megelőző öt esztendő infláció feletti eredményei¬vel – saját adataik szerint. Miközben a fogyasztói árak 2007-ben 8,0 százalékkal emelkedtek, a kötelező magánnyugdíjpénztárak közül csak kettőnek sikerült ennél alig valamivel magasabb nettó hozamot produkálnia, az önkéntes magánnyugdíjpénztárak közül viszont mindössze egynek. Egy évvel korában a pénztárak jelentős része 3,9 százalékos infláció mellett 10 százalék feletti hozamhoz juttatta tagjait.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a közelmúltban 19 kötelező magánnyugdíjpénztár és 63 önkéntes nyugdíjpénztár adatait adta közre, benne az előírásoknak megfelelően a tavalyi bruttó és nettó, valamint a 2003-tól 2007 végéig eltelt öt esztendő nettó, átlagos éves hozamait. A legmagasabb hozamokat mind a magánnyugdíjpénztárak, mind az önkéntes pénztárak közül az alacsonyabb taglétszámúak érték el. A nagyobb méretű, bankhoz vagy biztosítóhoz kötődőek zöme átlag alatti hozamot produkált tavaly.
Csökkenő eredmények
A kötelező magánnyugdíjpénztárak közül a felügyeletnél közölt adatok alapján tavaly az AXA Nyugdíjpénztár magánpénztári ága érte el a legmagasabb eredményt. Bruttó hozama 9,10 százalék, nettó hozama 8,12 százalék volt. A második legjobb az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár lett – 8,30 százalék bruttó és 8,08 százalék nettó hozammal. A harmadik és negyedik legnagyobb hozamot a Prémium Magánnyugdíjpénztár és az OTP Magánnyugdíjpénztár termelte.
Öt év nettó hozamainak átlagát tekintve a legmagasabbat a Dimenzió Magánnyugdíjpénztár érte el évi nettó 10,70 százalékkal. A második legjobb az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár, amely a kezelt vagyont átlagosan évi nettó 10,03 százalékkal gyarapította. Öt év átlagában a leggyengébb eredményt az Uniqa és Egyesült Közszolgálati Nyugdíjpénztár 7,09 százalékos nettó átlaghozammal produkálta. A második legalacsonyabb, 7,51 százalékos átlagot a Quaestor Országos Magánnyugdíjpénztár érte el. A pénztárak tavaly többnyire alacsonyabb hozamot értek el, mint az általuk meghatározott befektetési portfólió, amelynek hozamához viszonyítják eredményeiket.
A nagyok gyengébbek
Az önkéntes nyugdíjpénztárak teljesítménye a másik ágnál is szerényebb. Közülük tavaly a legmagasabb hozamot a Hunalpa Magyar Közforgalmi Pilóták Nyugdíjpénztár termelte. Bruttó hozama 8,87 százalék lett, a nettó érték 8,29 százalék. A második legjobb az Artisjus Kiegészítő Nyugdíjpénztár 8,61 százalék bruttó és 7,79 százalék nettó eredménnyel.
Tavaly a legalacsonyabb hozamot a Lilly Nyugdíjpénztár produkálta, pedig az előző öt év átlagában még 9,89 százalékot ért el. Tavaly bruttó 1,90, nettó 1,66 százalékot hozott össze. Hasonlóan alacsony a Tradíció Nyugdíjpénztár eredménye is.
A nagy taglétszámú önkéntes pénztárak közül a legjobb eredményt – 7,57 százalék bruttó és 6,69 százalék nettó hozammal – a Budapest Országos Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár érte el. Az eredményesebbek közé tartozott még az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár is. A nagy pénztárak közül alacsony hozamot tudott felmutatni az Allianz Hungária, az Aegon, az Erste Bank és az ING.
Az öt évre vetített átlaghozamokban, vagyis a 2003–2008 közötti időszakban a legjobb eredményt az Artisjus Kiegészítő Nyugdíjpénztár érte el átlagosan éves 14,18 százalékkal. A második legmagasabb hozamot a Ráció Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár termelte a kezelt vagyon átlagosan évi nettó 10,32 százalékos gyarapításával. A legalacsonyabb, 6,38 százalékos hozamot az Újszászi Szövetkezeti Nyugdíjpénztár hozta tagjainak. Szintén mérsékelt, 6,82 százalékos hozamot produkált a 3M Önkéntes Nyugdíjpénztár.
A nagy taglétszámúak közül a legmagasabb, átlagosan évi 9,81 százalékos hozamot az OTP Önkéntes Nyugdíjpénztár érte el.
A változások hatása
A hozamok alászállásáért a pénztárak nemcsak magukat okolják. A 2007. január elsejével belépett változások némelyike a vagyongyarapítást is nehezítette.
Ilyen volt például a munkáltatók befizetéseinek mérséklődése. 2007. január 1-jétől a nyugdíjpénztáraknál a befizetés csak a minimálbér 50 százalékáig maradt adómentes (korábban a minimálbér 100 százaléka volt a korlát), ugyanez a határ az egészség- és önsegélyező pénztáraknál a minimálbér 20 százalékánál húzódik. Az efölötti rész jövedelemnek minősült, ami után adózniuk kellett. Összesen tehát — az eddigi 130 százalékkal szemben — az önkéntes pénztárakba a havi minimálbér 70 százalékáig (a nyugdíjpénztárba 50 + az önsegélyező és egészségpénztárba együttesen 20) adómentes a munkáltatói befizetés. Ez visszafogta a munkáltatók befizetési buzgalmát, bár a cafeteria-rendszerben korábban sok helyütt felkínálták.
A vagyonkezelési költség összegét is maximálta a pénztárak működését módosító törvény. 2007-ben nem haladhatja meg az éves átlagvagyon 0,9 százalékát, 2008-tól 0,8 százalékát. Csak azoknál a pénztáraknál nem okozott ez zavart, ahol a költség ennél a szintnél alacsonyabb volt korábban.
További változás, hogy a befizetett tagdíjból levonható költséget is maximálták 2007-től. A tagdíj évi 10 ezer forintig terjedő részének legfeljebb 10 százaléka, az efölötti résznek pedig 6 százaléka különíthető el a működésre, illetve a likviditási tartalékba. A költségeket tehát máshonnan, például az eredményből kell inkább elkülöníteni. Számos egyéb változás is átrendezte a pénztárak korábbi működését. Mint a tavalyi eredményekből is sejthető, nem nagyon sikerült ezekhez alkalmazkodniuk. A legjelentősebb talán a portfólióválasztás felszabadítása. E szabadságnak nem látszik a hozama, sőt.
A számok azt jelzik, hogy a többségnek egyelőre nem sikerült ebből profitálnia.
