A korábbi Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR) új elnevezése Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR). Azok kerülnek bele – általában a bankok javaslatára –, akik a minimálbérnél nagyobb összeggel tartoznak 90 napnál régebben egy pénzintézetnek. Korábban nem volt kötelező az előzetes tájékoztatás, két éve azonban már a hitelfelvételnél figyelmeztetni kell az ügyfelet, hogy ha nem törleszt rendesen, felkerül a rossz adósok közé, és akkor öt évig megtagadhatják tőle a kölcsönt a pénzintézetek.
A rendszer üzemeltetője a Bankközi Informatika Szolgáltató (BISZ) Rt. A KHR tagjai csak a jogszabályban meghatározott intézmények (bankok, befektetési társaságok) lehetnek, és csak bizonyos ügylettípusokra (hitelek) vonatkozik a nyilvántartás vezetése. Így például telefontársaságok nem tehetik fel ügyfeleiket a listára.
A két évvel ezelőtti szabályozás számos ponton enyhítést és ügyfélbarát megoldásokat hozott. Így például kötelező értesíteni a hitelfelvevőket akkor is, ha már csak 30 nap választja el őket attól, hogy feltegyék a KHR-listára. Értesíteni kell az adósokat a rendszerbe vétel után közvetlenül is – nyolcnapos határidővel.
Ingyen, évente egyszer
Bár korábban a bankok ügyviteli díjat kértek a lekérdezésért, évente egyszer minden adós ingyenesen tájékoztatást kaphat arról, hogy milyen adatai szerepelnek a listán. A pénzintézeteknek két munkanapon belül el kell juttatnia az úgynevezett ügyféltudakozványt a rendszert működtető BISZ Rt.-hez, annak öt napja van rá, hogy válaszoljon a banknak, az pedig két munkanapon belül köteles tájékoztatni az ügyfelet. A lekérdezéshez a keresett ügyfél azonosítóit kell csupán megadni – és a válasz tartalmaz minden, az adott ügyfélre vonatkozó adatot.
Ha valaki úgy gondolja, hogy indokolatlanul került fel a listára, januártól kifogással élhet a pénzintézetnél vagy a BISZ-nél. A panaszt az adatközpontnak tizenöt napon belül ki kell vizsgálnia, s az eredményről írásban kell tájékoztatnia a panaszos ügyfelet.
Ha a beadványnak helyt adnak, két napon belül törölni kell az adatokat a listáról. Elutasítás esetén az ügyfél harminc napon belül pert indíthat, a bíróságnak pedig harminc napon belül ki kell tűznie a tárgyalást – mondja a Banki Informatikai Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója, Rácz Lajos. Amíg korábban havonta csak néhány alkalommal érdeklődtek hitelfelvevők, hogy fenn vannak-e a listán, idén, az első hónapban már több százan kérdezték le adataikat.
A pozitív, teljes körű lakossági adósnyilvántartás előnyei:
- Csökkenhetnek a kamatlábak.
-
A jó adósok törlesztőrészleteibe nem kell majd olyan mértékű
hitelnyújtási kockázati felárat beépíteni, mint a késedelmes fizetőkébe. -
A jó adós olcsóbban kap hitelt (az OTP szakemberei szerint az utóbbi
két évben akár 1,0–1,5 százalékponttal alacsonyabb lehetett volna
például a fedezetlen fogyasztási hitelek kamata, ha a pozitív
hitelnyilvántartás rendelkezésre állt volna). - A bankok az adós ügyfelekről szóló információk megosztásával bizonyos ügyfélcsoportoknak kedvezőbb ajánlatokat tudnak tenni.
- A hitelkihelyezés kockázata csökkenhet.
- Javulhat a pénzintézetek régiós versenyhelyzete.
- Megelőzhetővé válik az ügyfelek túlzott eladósodottsága.
- Megállítható a mai tendencia, miszerint a fizetőképességtől egyre inkább elválik a hitelfelvétel.
- Megváltozhat az a gyakorlat, amely szerint ha valaki nem kap hitelt, a bankok nem tájékoztatják az elutasítás okáról.
Forrás: fn.hu
Lakosság: negatív
A KHR vállalkozói és lakossági nyilvántartásra tagolódik. A vállalkozói alrendszerbe azok a vállalkozások kerülnek be, amelyek bankszámlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egymillió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván vagy készpénz-helyettesítő fizetésieszköz- (bankkártya-) szerződésben vállalt kötelezettségüket megszegték, és emiatt a szerződését felmondták.
Alapvető eltérés van a két alrendszer között abban, hogy a szerződések mely köréből tart nyilván adatokat. Ebből a szempontból vizsgálva a vállalkozói alrendszer teljes körű, tehát az összes hitel- és hiteljellegű szerződés adatai bekerülnek. Így például a jó hitelmúlttal rendelkező, pontosan törlesztő, megbízható vállalkozások, ügyfelek adatlekérdezése meg is könnyítheti a hitelhez jutást.
A lakossági alrendszer viszont negatív listás. Azaz nem tartalmazza az összes ilyen típusba tartozó szerződést, hanem csak azokat, amelyek teljesítése során az „előírt mulasztás” megtörténik.
Egy közeli példa
Lengyelországban mindenki számára kötelező az információk megosztása,
ennek köszönhetően mintegy 40 ezer napi lekérdezésre válaszol a
rendszer. A 90 napon túl nem fizető ügyfelek száma – látványos
csökkenéssel – 6 százalékra esett a rendszer 10 éves fennállása alatt.
Forrás: fn.hu
Pozitív lista kell?
A kormány tavaly június végére ígérte a pozitív banki adóslista tervezetének elkészítését, de azóta sem történt semmi. Pedig a bankok, az ügyfelek is szeretnék, ha megszűnne a banki feketelista.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) már három évvel ezelőtt szorgalmazta a pozitív adóslista létrehozását, amely egyértelműbb képet adna a pénzintézeteknek is az ügyfél hitel- és fizetőképességéről.
A pozitív lista a hiteleket is olcsóbbá tenné, csökkenne a kockázati felár. A mai rendszer abban sem tesz különbséget, hogy valaki kilencvenezer vagy tízmillió forint miatt került fel a feketelistára.
Tatár Attila, a Bankweb ügyvezető igazgatója úgy véli: a lakossági rendszer egyértelműen és túlságosan szigorú. „Ha valaki egyszer felkerül az adóslistára, a tartozása kiegyenlítésétől számított öt évig nehezen vagy egyáltalán nem jut hitelhez, ez túl hosszú idő” – mondja.
Léteznek hiteltermékek, amelyek KHR-listás ügyfeleknek is nyújtanak hitelt, de ezek rendkívül kedvezőtlenek. Van olyan pénzintézet, amely félmillió forintos személyi hitelt 400 százalékos THM-mel hirdet 10 évre.
A legnagyobb gond a lakossági tájékoztatással, a nyilvánossággal van. Tatár Attila szerint a rendszer működtetője, a BISZ Rt. többet vállalhatna: „A BISZ-nek már régebben fel kellett volna hívnia a lakosság figyelmét az adóslista veszélyeire, sokkal nagyobb publicitást adva ennek a kényes témának.”
Jelenleg közel 500 ezer fennálló lakossági mulasztást tartanak nyilván, ez 300 ezer magánszemély tartozását jelenti. Az ügyfelek közel két év alatt 40 referenciaadat-törlésre irányuló pert indítottak, tizenötöt 2006-ban, huszonötöt pedig 2007 első kilenc hónapjában. Az alacsony szám arról tanúskodik, hogy az adóslistára jogtalanul felkerült emberek nem vállalták a perrel járó költségeket és egyéb terheket – vélekedik Tatár Attila.
Tipikusnak mondható, hogy nem rakják el az összes papírt, illetve bizonytalannak és hosszadalmasnak tekintik a pereskedést. Pedig ha bebizonyosodik, hogy a felvitel jogszerűtlen, a felperesnek joga van további kártérítési per indítására is. Tatár Attila szerint azonban csak annak érdemes perelnie, aki bizonyítani tudja a KHR-listára kerülés és a jelentős összegű elmaradt haszon vagy okozott kár közötti okozati összefüggést.
