Üzleti titokként kezeli az etyeki Korda Stúdió, hogy milyen megállapodásokat kötöttek új filmek forgatásáról. Ugyanakkor több forrásból megerősítették: a 2007 nyarán-őszén forgatott, 72 millió dolláros költségvetésű Hellboy (Pokolfajzat) 2 című – kísérletinek tekintett – film forgatása óta nincs érdemi megrendelésük. Ezt nem cáfolja Andrew G. Vajna producer, a stúdió társtulajdonosa, az Intercom Zrt. elnöke sem. Így a 150 millió euróból (közel 38 milliárd forintból) épülő komplexum frissen megépült öt stúdiójának kapacitásai még kihasználatlanok. A hatodik stúdió, az 5900 négyzetméteres, 20 méteres belmagasságú, hajók elsüllyesztésére is alkalmas nagymedencével rendelkező óriási „hangár” építését pedig egyelőre nem folytatják, amíg megrendelők nem érkeznek, illetve a filmtörvény kedvezményének ügye nem oldódik meg.
Az etyeki építkezés tavaly nyáron. Mára öt stúdió elkészült , de a hatodikkal kivárnak. (Fotó: MTI)
Várható új filmforgatásokról, az éppen folyamatban lévő üzleti tárgyalások részleteiről Krisán László, a Korda Stúdió vezérigazgatója nem kívánt nyilatkozni. Elismerte viszont, hogy a filmipar helyzete nehéz. Állítása szerint főképp a filmtörvény 20 százalékos kedvezményének bizonytalanná válása okolható azért, hogy egyelőre nem jelenthetik be új szuperprodukció érkezését Etyekre. Hozzáteszi: az amerikai filmpiacon is gondok mutatkoznak, a forgatókönyvírók négy hónapig tartó sztrájkja miatt világszerte elmaradtak a Hollywoodból érkező megkeresések. Több szakmabeli szerint azonban a Korda Stúdiónak erősebb marketingre is szüksége lenne. Ezt ismerhette fel a tulajdonos Demján Sándor, amikor pár hónapja a stúdió elnökének Simonyi András volt amerikai magyar nagykövetet nevezte ki, aki (Andy Vajnával együtt) azóta több lehetséges filmprodukció Magyarországra hozásáról is tárgyalt
A Terminátor ugrott
A legnagyobb „pofon” a Korda Stúdió menedzsereinek mindenesetre az lehetett, amikor kiderült: a korábban évekig Vajna nevéhez (is) köthető Terminátor sorozat negyedik részének forgatása nem nálunk, hanem az egyesült államokbeli Új-Mexikóban lesz, ahol 25 százalékos adókedvezménnyel támogatják a forgatást, így az erre szánt 180 millió dollár (mintegy 30 milliárd forint) nagy részét ott költi el a stáb. Ilyen kedvezményt jelenleg a magyar állam nem tud kínálni, miután az idén már csupán a 2007. december 31-éig regisztrált alkotások kérhetnek adó-visszatérítést. Ezt azért kellett kivenni a törvényből, mert ellentétes volt az uniós szabályozással. A magyar kormány arról tárgyal Brüsszelben, milyen feltételekkel kerülhetne vissza a kedvezmény (a huzavonáról lásd külön anyagunkat).
Jelenleg a végső tárgyalások folynak, és nagy valószínűséggel – német, angol vagy máltai példára – viszonylag könnyen teljesíthető feltételekkel (szaknyelven: megengedőbb kulturális teszttel) lesz igényelhető az állami filmtámogatás. Az említett országokban nem csak a kis költségvetésű művészfilmeknek jár direkt támogatás, hanem az összes filmnek megmarad az indirekt adókedvezmény. Azaz a legtöbb drága film – akár amerikai szuperprodukció is – újra kaphat majd ilyet.
Brüsszel azt szabja feltételül, hogy csempésszenek némi kulturális, európai tartalmat a filmbe. Egy szakmabeli példája szerint: Németországban elegendő, ha az alpesi legelőkön pár másodpercre feltűnik néhány tehén, ez ugyanis már érdemessé teheti a filmalkotást a támogatásra.
A tengerentúl is befagyott a filmpiac
Itthon az egyik legfontosabb érv az, hogy a kedvezmények révén a 2004-es 6,5 milliárd forintról 2007-re 57,4 milliárd forintos, önálló iparággá nőtte ki magát a filmgyártás (lásd a grafikont a 48. oldalon). Ez pedig azt jelenti, hogy az itt elköltött forintok adótartalma, valamint a beruházás, a munkahelyteremtés és a turisztikai hatások révén a büdzsének bőven megtérül a szóban forgó kedvezmény. (A 2007-es összegből a Nemzeti Filmiroda statisztikái szerint 17,7 milliárd forint volt a bérmunka, és 17 milliárd a koprodukcióban készülő filmek költségvetése. Ez 10–15-szöröse a 2004-es adatoknak.)
Napjainkban azonban a támogatás ügye talán nem is a legfontosabb probléma a nagy produkciók számára. Tolmár Tamás, a Mafilm Zrt. vezérigazgatója szerint az amerikai forgatókönyvírók sztrájkja miatt szinte befagyott a tengerentúli filmpiac, ráadásul most az ottani színészek fenyegetőznek munkabeszüntetéssel a munkakörülményeik javítása érdekében. Ilyen helyzetben elképzelhető: a következő hónapokban is nagyon nehéz lesz amerikai filmeseket arra bírni, hogy nálunk dolgozzanak. Egyébiránt az Egyesült Államokon belül nem csak Új-Mexikóban, de Arizonában és Texasban is lehetőség van adó-visszatérítésre.
Csak az adókedvezménnyel lehet vonzó Magyarország
Szombati András, a filmkedvezmények közvetítésével foglalkozó Concorde Pénzügyi Tanácsadó Kft. ügyvezetője szerint a filmek forgatási helyszínének Magyarországra helyezésével 30–35 százalékot lehet megtakarítani egy amerikai helyszínhez képest, amennyiben az adókedvezményt is számításba veszi a stáb. Ezt a költségelőnyt teszi minimálissá az amerikai szövetségi államokban kínált támogatás és a gyenge dollár.
Így nem is igazán lehet érdemben tárgyalni nagyobb filmes produkciókkal, hiszen ezeknél az erőforrások és a dolgozók utaztatása nem csak kényelmetlen, de drága is, különösen Amerikából. Ennek fényében érthetők a Korda Stúdió problémái. Addig ugyanis nem érdemes a nagy hollywoodi stúdióknál kilincselni, ameddig nem lehet biztosra beígérni a 20 százalékos támogatást. Az év első hónapjai így kiestek, csak a kedvező döntés megszületését követően kezdődhet el az igazi értékesítési munka, méghozzá egy nem túl rózsás iparági helyzetben.
Nem szálltam ki (interjú)
A magyarországi munkaerő-költségek
kellően alacsonyak ahhoz, hogy adókedvezmény nélkül is megérje itt
forgatni – állítja Andy Vajna producer.
Fotó: Sárosi Zoltán
– Úgy hírlik a szakmában,
hogy visszavonult az etyeki Korda Stúdió tulajdonosai közül, sőt már
sem a marketingben, sem az értékesítésben nem támogatja a projektet.
Igaz ez?
– Nem tudom, honnan hallotta ezeket a híreket, mert
ennek éppen az ellenkezője igaz. Egyáltalán nem szálltam ki a Korda
Stúdióból.
– Ezek szerint Ön és a decemberben a stúdió elnökévé kinevezett Simonyi András együtt dolgoznak?
–
Így van, teljes erőbedobással dolgozunk. Közösen tárgyalunk jelenleg is
legalább 4-5 érdeklődővel arról, hogy Magyarországon, a Korda Stúdióban
forgassanak újabb filmeket. Konkrét eredményről egyelőre nem tudok
beszámolni, de az amerikai forgatókönyvírók sztrájkja után jobbak az
esélyeink új produkciók idecsábítására.
– Valóban? A sokáig Ön
által jegyzett Terminátor 4 szuperprodukcióhoz nem Magyarországot,
hanem Új-Mexikó államot választották a gyártás helyszínéül. Miért nem
sikerült Etyeknek ezt a kézenfekvő üzletet megszereznie?
–
Nézze, én másfél évvel ezelőtt értékesítettem a Terminátor negyedik
részének rám eső jogait. Ennek ellenére a rendezőt vendégül láttuk
Magyarországon. McG úrra (Joseph „McG”, azaz McGinty Nichol rendező és
producer – a szerk.) jó benyomást tett az etyeki stúdió, és előzetesen
biztosított engem arról, hogy nagy esélye van a magyarországi
forgatásnak. Végül mégis Új-Mexikót választotta.
– Az ott ajánlott 25 százalékos adókedvezmény miatt?
–
Nem. Elsősorban az arizonai sivatag látványa volt a döntő. Ezt
Magyarországon nem tudtuk felkínálni… A magyar adókedvezmény
bizonytalanná válása nem jó a szakmának, de azt gondolom, e nélkül is
annyival alacsonyabbak az itteni munkaerőköltségek, hogy megéri itt
forgatni. Úgy látom, hogy más tagállamoknál szigorúbb szabályozásra
Magyarországon sem kell számítani.
– A Korda Stúdióban viszont leálltak a beruházások, nem?
–
Ez csak részben igaz, mert öt stúdióépületben már ma is elkezdődhetne
bármely forgatás. Igaz, a hatodik, a legnagyobb, belső medencével is
bíró épület munkái addig szünetelnek, amíg az adókedvezményről
egyértelmű döntés nem születik, illetve konkrét üzletet nem tudunk
kötni annak kihasználásáról.
