Magyarországon évente 13-14 ezer különböző könyv jelenik meg, összesen mintegy 35-43 millió példányban. Úgy tűnik, ezzel az értékkel nagyjából elértük azt a szintet, amit a pénztárcánk enged: stagnálni látszik a piac. Több helyről felmerült az utóbbi időben, hogy ez a mennyiség egy ilyen kis országnak óriási túlkínálatot jelentenek. Volt, aki egyenesen azt írta, hogy ennyi könyv egy Franciaország méretű államban is messze az igények feletti megjelenést mutatna.
Több mint 40 millió könyv évente (fotó:mti)
Kínálati piac
Zentai Péter László, a XV. Nemzetközi Könyvfesztivált is rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) igazgatója cáfolja ezeket az állításokat. Mint a FigyelőNetnek elmondta, Franciaországban például hatszor ennyi kötet jelenik meg. Tény, hogy a könyvpiac olyan kulturális terület, ami színtiszta kínálati piaccal dolgozik – magyarázta Zentai, aki szerint épp ezért nem meglepő, hogy állandóan növekszik a kiadott könyvek száma. Mintegy tíz éve készülnek statisztikák a magyar könyvforgalomról, s ezek hihetetlen dinamikus fejlődést mutattak. Volt olyan év, amikor 20 százalékkal nőtt a forgalom, tíz év alatt 24,5 milliárdról 67 milliárdosra nőtt a könyvpiac – sorolja a számokat.
Itt is kapitalizmus van, a kereslet-kínálat törvénye uralkodik – szögezte le Zentai. Nem lehet azt mondani, hogy az lenne az optimális, ha 3-4 ezer könyv jelenne meg évente, vagy nem 40, hanem csak 20 millió lenne az összpéldányszám. Ez nem így működik, az elnök szerint senki nem tudja bebizonyítani, hogy túlkínálat van a piacon. „Ha egy kiadó vezetője ezt nyilatkozza, akkor soha nem magára gondol, mert ő pont eleget ad ki, csak a többiek adnak ki szerinte többet, mint kéne.”
Zentai Péter László (fotó:mti)
Egyre több könyvet veszünk, egyre kevesebbet olvasunk
Mostanra azonban elérkeztünk arra a szintre, hogy már nem folytatódhatott az eddigi bővülés, ezért mára nagyjából valóban stagnál a piac. Zentai hozzátette azt is, hogy könyvet nem kötelező venni (kivéve bizonyos esetekben a tankönyveket), ez egy másodlagos fogyasztási termék. Egy olyan időszakban, amikor jövedelem-visszafogás történt, nem csoda, hogy mérséklődik a vásárlási kedv.
Érdekes az is, hogy a könyvpiac bővülése fordított tendenciát mutat az olvasási hajlandósággal. Az olvasásstatisztikai adatok szerint egyre kevesebb időt töltünk olvasással, egyre kevesebb könyvet olvasunk évente. Akkor miért vásárolunk egyre több könyvet?
Zentai Péter László szerint e látszatellentmondásban az olvasási kultúra megváltozása tükröződik. Manapság mindenütt a világon előretörtek a praktikus ismereteket közvetítő, ismeretterjesztő könyvek. Ez ma Magyarországon is a könyvpiac vezető területe. Olyasfajta könyveket vesznek az emberek, amik a képzésükhöz, ismeretszerzésükhöz szükségesek. És jellemzően nem a teljes könyvet olvassák el, hanem csak azt a részt, amire szükségük van.
Az új olvasó generáció (fotó:mti)
Olvasó nemzet, olvasó új generáció
Zentai ennek ellenére kiemelte, hogy Magyarország még mindig olvasó nemzet. Az egész világon nagyon kevés olyan ország van, ahol a fikció, a szépirodalom ekkora – 20 százalékos – piaci részesedéssel van jelen. A különböző vizsgálatok szerint van egy erős kultúrafogyasztó réteg, amelyik nagyon eltökélten olvas, és az átlagnál sokkal több könyvet vásárol, házi könyvtárat épít.
És mindemellett felnőtt egy olyan generáció is, amelyik az utóbbi években szerette meg az olvasást a Harry Potter-, a Tolkien-könyvekből. Ez egy olyan korosztály, amely újra megtanult olvasni – mondja Zentai.
60 ezer látogatót várnak (fotó:mti)
—-Minden eddiginél nagyobb fesztivál—-
A XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált új helyszínen, a Millenárison rendezi meg az MKKE. Mint Zentai elmondta, 14 évig volt nagyon jó otthona a rendezvénynek a Kongresszusi Központ, de az utóbbi időben „belefulladtak a saját sikerükbe”. Kinőtte a fesztivál az épületet, már nem lehetett biztosítani a megfelelő helyet a kiállítóknak, és a három és fél nap alatt nagyjából 50-60 ezer látogatónak.
Idén végül minden eddiginél nagyobb területen, összesen 1700 négyzetméteren várja az olvasókat a fesztivál. A könyvkiadók pedig átlagosan 25 százalékkal nagyobb standokon mutathatják be kínálatukat április 24. és 27. között.
A XV. Nemzetközi könyvfesztivál
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a világirodalom és a hazai szellemi élet kiemelkedő képviselői (25 ország közel 100 neves alkotója, 400 hazai és határon túli magyar író, tudós, művész) részvételével kulturális programok sokaságát kínálja: író-olvasó találkozók, felolvasások, dedikálások, irodalmi estek, könyvpremierek, művészkönyv-bemutatók, kerekasztal-beszélgetések, koncertek, színházi bemutatók, kiállítások, filmvetítések várják az érdeklődőket.
NYITVATARTÁS:
2008. április 24., csütörtök 15.00-18.00
2008. április 25., péntek 9.00-18.00
2008. április 26., szombat 9.00-18.00
2008. április 27., vasárnap 9.00-18.00
A BELÉPÕJEGY ára 600 Ft, mely a kiállítói standokon teljes összegében levásárolható, ezek mellé egy karszalagot kap minden kedves látogató, hogy gond nélkül tudjon közlekedni a kiállítás egész területén.
300 új kötet
A könyvfesztiválon számos külföldi könyv mellett a teljes magyar könyvtermés kint lesz. Az odalátogatók, Zentai becslése szerint, több mint 40 ezer különböző könyv közül válogathatnak. Mivel mára a fesztivál az Ünnepi Könyvhéthez hasonló rangos könyvkereskedelmi alkalommá vált, több mint 300 kötetet kifejezetten erre az alkalomra dobtak piacra a kiadók. Ezekbe olyanok is beletartoznak, mint a fesztiválra idelátogató íróvendégek könyvei, vagy a díszvendég, Kína szerzőinek kötetei, illetve az országról szóló kiadványok.
Zentai szerint Magyarországon tisztán könyvkereskedelmi rendezvényt nem igen lehet olyan sikerre vinni, mint Londonban vagy Frankfurtban. Azonban a budapesti könyvfesztivál kulturális tartalmában, kínálatában messze veri a londonit. Ez egy publikumnak szóló vásár, amely amellett, hogy egy óriási könyvesbolt, 320-350 programot vonultat fel a három nap alatt.
300 új kötet csak a fesztiválra (fotó:mti)
Felkészültek a Tibetért demonstrálókra
A fesztivál díszvendég országa Kína, amely a világ könyvtermésének húsz százalékát adja. A világ legnépesebb államának könyvtermése száz négyzetméteres standon mutatkozik be a magyar olvasóknak, és a leghíresebb kínai csoport, a szecsuáni táncegyüttes is fellép majd.
Az egész világon tiltakozáshullám söpört végig a pekingi olimpia kapcsán Kína Tibet-politikája ellen. Zentai nem zárja ki, hogy felmerül e téma a könyvfesztiválon is. Mint mondta, az Ünnepi Könyvhéten, a kortárs magyar irodalom ünnepén is előfordult az utóbbi években attrocitás, erre a szervezőknek fel kell készülni. Ugyanakkor szerinte nem összevethető a pekingi olimpia elleni tiltakozás és Kína, mint kulturális szereplő Budapesten. Peking ugyanis házigazdája lesz az olimpiai játékoknak. Már az is méltatlan dolog, hogy sporteseményen kérik számon a politikát, még inkább az volna, ha kínai íróknak és könyvkiadóknak kellene jótállniuk az ország politikájáért.
Bret easton ellis
1964-ben született Los Angelesben, és kicsi korától művész akart lenni. Ám mivel sem zenészként, sem színészként nem sikerült befutnia, elkezdte leírni, amit maga körül látott. Így indult írói karrierje. Első regénye, a Nullánál is kevesebb 1985-ben jelent meg, s azonnal az akkori amerikai új nemzedék kultikus könyve lett. Két évvel később megjelent A vonzás szabályai, mely még radikálisabban ábrázolja a nyolcvanas évek fiataljainak lelki kiüresedettségét.
1991-ben világraszóló botrány övezte az Amerikai Psycho megjelenését. A huszonhat éves Pat Bateman életmódját bemutató regény átlépi a normális ember erkölcsi határait, az amerikai álmot rémálommal cseréli fel, és nem mutat semmiféle kiutat az erőszakos, anyagiasságba fulladó kultúra sötétségéből. 1994-ben Ellis egy elbeszéléskötettel rukkolt ki. Az informátorok tizenhárom elbeszélésének hősei a zombivá vagy vámpírrá válás különböző stádiumaiban vannak, valódi kommunikációra képtelen lények.
Az 1998-as Glamoráma abba enged belepillantani, hogyan élnek, szeretnek, ölelnek, ölnek, üzletelnek a sztárok, no nem egy bulvárlap stílusában. Ellis legutóbbi regényében, a 2005-ben megjelent Holdparkban újra megjelenik Patrick Bateman, a főhős azonban ezúttal maga a szerző, Bret Easton Ellis. Megalkotása óta retteg attól, hogy valaki a valóságban utánozni fogja Batemant, mint kiderül, nem alaptalanul.
Ellis három regényét meg is filmesítették. A Nullánál is kevesebb filmváltozata 1987-ben, az Amerikai Psychóé 2000-ben, A vonzás szabályaié pedig 2002-ben készült el.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált díszvendégként megtisztelő íróként idén Bret Easton Ellis veheti át a Budapest Nagydíjat, mellyel korábban többek között olyan nagyságokat ismertek el, mint Ephraim Kishon, Kertész Imre, Robert Merle, Mario Vargas Llosa, Günter Grass, Paulo Coelho és tavaly Umberto Eco.
A díszvendég író pedig a 44 éves Bret Easton Ellis, az Amerikai psycho szerzője lesz. Ő a világ egyik legjegyzettebb alkotója, aki az első észak-amerikai díszvendége a könyves seregszemlének. Ellis életműve jól ismert itthon, minden könyve megjelent magyarul is.
A XV. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtöktől vasárnap estig várja a látogatókat a Millenárison.
